Június 3-án, szerdán összeül az állam az önkormányzati érdekszervezetek vezetőivel. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Fővárosi Önkormányzat sajtótájékoztatót tartott, mit várnak az egyeztetéstől.
Húsz pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg, és küldött el még május 27-én, szerdán a kormánynak a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a magyar önkormányzati rendszer reformjáról, miután állításuk szerint
hiába kezdeményeztek tárgyalásokat Magyar Péter miniszterelnökkel,
valamint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel.
„A szövetség elengedhetetlennek tartja a mielőbbi tárgyalások megkezdését és a rendszeres egyeztetést, amelyre az elmúlt 16 évben nem volt érdemi lehetőség. Meggyőződésünk, hogy a kormány programjának sikeres megvalósításához az önkormányzatok sikeres működése is szükséges.”
A helyhatóságok ugyanis, mint magyarázták, nap mint nap közel kilenc és fél millió ember számára működtetnek intézményeket, biztosítanak közszolgáltatásokat és helyi ügyintézést. Azt ugyanakkor pozitívan értékelték, hogy az önkormányzatok újra saját minisztériumot kaptak.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)
lakosságarányosan Magyarország legnagyobb önkormányzati szövetsége.
Felhívására az országgyűlési választás előtt 78 polgármester állt ki közösen a magyar önkormányzati rendszer reformja mellett.
A szövetség állásfoglalását ide kattintva lehet olvasni. Mint írják, tisztában vannak azzal, hogy a javasolt változtatásokat csak fokozatosan, lépésről-lépésre lehet megvalósítani.
Egy nappal később, május 28-án, csütörtökön aztán Lőrincz Viktória közölte, hogy Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium partnerként tekint a magyar önkormányzatokra, ezért
egyeztetésre hívta az önkormányzati érdekszervezetek vezetőit.
„Elindítunk egy konstruktív szakmai párbeszédet az önkormányzatok autonómiájának helyreállításáról, a magyar települések helyzetéről és megoldandó problémáiról” – fogalmazott Lőrincz.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Fővárosi Önkormányzat június 2-ára, keddre sajtótájékoztatót hirdetett a magyar önkormányzatok jövőjéről és az önkormányzati rendszer új kihívásairól, mert mint kiderült, a Lőrincz által meghirdetett egyeztetés következő napon, június 3-án, szerdán lesz.
A MÖSZ elnöke, dr. Gémesi György, aki egyben Gödöllő polgármestere is elmondta,
nagy reményeket fűznek hozzá, szeretnének már aznap érdemben tárgyalni,
és megtalálni azokat a kereteket, amelyeken belül aztán folytatódhatnak az egyeztetések.
Karácsony Gergely főpolgármester is azzal folytatta, hogy nagyon örömteli nap lesz a következő, amikor is meg tudják végre kezdeni az egyeztetéseket az új kormánnyal. Az a reformjavaslatcsomag, amivel készülnek, szerinte is azt a célt szolgálja, hogy a Tisza be tudja tartani a választópolgároknak tett azon ígéretét, hogy partneri együttműködést alakít ki az önkormányzatokkal.
Hangsúlyozta, hogy amit ők kérnek, az egy szóban is összefoglalható: partnerség.
A stratégiában van néhány világos célkitűzés: az egyik, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszerét fenntarthatatlannak tartják, és néhány éven belül ki kell vezetni. A szolidaritási hozzájárulás ugyanis, bár a szándék, ami létrehozta, lehet, hogy helyes volt, végül a büntetőadójává vált azoknak az önkormányzatoknak, amelyek jelentős saját bevétellel bírnak. A kivezetés első lépcsője szerintük az lehetne, ha jövő évben az előző évi iparűzési adó 15 százalékában maximalizálnák az elvonást.
A versenyképes járások programot viszont, ami Karácsony szerint „egy kicsit kampányízűre sikeredett”, és csak fokozta az önkormányzatoktól való elvonást, emelte ki, már idén le kell zárni.
Azt is szeretnék elérni, hogy szűnjön meg az az alkotmányellenes helyzet, hogy az önkormányzatok nettó befizetői legyenek a központi költségvetésnek. A kormány az elmúlt években megszüntette a helyi közösségi közlekedéshez nyújtott, állami, kiegészítő normatívát is,
ami óriási lyukat ütött a megyei jogú városok költségvetésébe.
Ezt a normatívát vissza kell állítani.
A szolidaritási hozzájárulást következő, 37,1 milliárdos részletét június közepén kéne megfizetnie a fővárosnak, miután a Magyar Államkincstár a választás követően, április közepén 60 napos halasztást adott.
Csakhogy, mint Karácsony a Népszavának májusban adott interjújában elmondta,
a főváros idén már nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus azt ugyan lehetetlennek tartja, hogy az új kormány is inkasszáljon, azt viszont egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a kormánynak és a fővárosnak ettől függetlenül június közepére meg kellene találnia a megoldást, ami rendezi a múlt és a jelen helyzetét.
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos küzdelemről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.