Azonnali kormányzati intézkedéseket kérnek Budapest belső kerületeinek polgármesterei, miután azt tapasztalják, hogy az utcákon egyre súlyosabb szociális, mentális egészséggel kapcsolatos és rendészeti problémák jelennek meg, ezért az emberek biztonságérzete folyamatosan romlik.
Az új kormány súlyos örökséget vett át, de a helyreállítás felelőssége már az övé. Az elmúlt tizenhat évben leépült az állami pszichiátriai és addiktológiai ellátás és meggyengült a szociális intézményrendszer, a rendőrség is súlyos létszámhiánnyal küzd, és mindennek a hatása mára a köztereken is érződik.
A közleményt Budapest VI., VII., VIII. és IX. kerületének polgármesterei, azaz Soproni Tamás, Niedermüller Péter, Pikó András és Baranyi Krisztina írták alá. Budapest közbiztonsága állami, fővárosi és kerületi együttműködést igényel, de a legsürgősebb döntésekhez a jogalkotási és pénzügyi eszközök a kormány kezében vannak, ezért a polgármesterek közösen fordulnak a belügyminiszterhez, és mielőbbi személyes egyeztetést kezdeményeznek.
A polgármesterek öt azonnal végrehajtható intézkedést fogalmaztak meg, és hangsúlyozzák, hogy a javaslatok részletes kidolgozásában és végrehajtásában is készek részt venni. Az intézkedések nem halaszthatók a jövő évi költségvetésig, Budapestnek most van szüksége több rendőrre, működő ellátórendszerre és hatékonyabb helyi eszközökre.
Kérik, hogy a kormány legkésőbb 2026. szeptember 1-jétől vezessen be legalább 30 százalékos Budapest-pótlékot a fővárosban szolgálatot teljesítő rendőrök és rendvédelmi dolgozók számára. A szükséges forrás szerintük előteremthető akár a budapesti kerületektől beszedett szolidaritási hozzájárulás egy részének visszaforgatásával is. (Az újabb 7,5 milliárd forintos inkasszó az Államkincstár részéről éppen a keddi nap során lett foganatosítva.) A budapesti rendőrök és más rendvédelmi dolgozók ügyterhe ugyanis lényegesen nagyobb, miközben a fővárosi lakhatás és megélhetés költségei jóval magasabbak az országos átlagnál. Az alacsony bérek miatt egyre nehezebb megtartani a tapasztalt állományt és feltölteni az üres státuszokat.
A létszámhiányról beszélt egyébként Baricska Norbert Tamás új rendőrfőkapitány is, amikor bemutatkozott a 2026 júniusi közgyűlésen. A legfőbb okainak ő is a lakhatási és a megélhetési problémákat nevezte. A bemutatkozásból kiderült, 74 százalékos az állomány feltöltöttsége, jelenleg 2012 betöltetlen státuszuk van.
A polgármesterek szeretnék továbbá, ha az önkormányzatok valódi hatósági jogköröket kapnának a dohányboltok működésének szabályozására. Számos belvárosi helyszínen a késő estig vagy egész éjjel nyitva tartó dohányboltok körül alakulnak ki a közbiztonságot és a lakók nyugalmát súlyosan zavaró gócpontok.
A polgármesterek azt kérik ezeken felül, hogy terjesszék ki az objektív felelősséget a térfigyelő kamerával dokumentálható közlekedési jogsértésekre, és hogy legyen állandó rendőri jelenlét Budapest legproblémásabb közlekedési csomópontjain.
A kívánt jogszabály-változtatással kapcsolatban azt mondják, hogy annak eredményeként egyetlen munkatárs el tudná végezni akár nyolc-tíz közterület-felügyelő munkáját is, a felszabaduló állomány pedig felléphetne az agresszív, közösségellenes és közterületi rendet zavaró magatartásokkal szemben.
Jelenleg ugyanis sok esetben két rendész helyszíni jelenlétére és hosszadalmas adminisztrációra van szükség egy olyan jogsértésnél, amelyet térfigyelő kamera egyértelműen dokumentál. Ilyen szabályszegés többek között a járdán, a gyalogátkelőhelyen, a kerékpársávban vagy a rakodóhelyen történő szabálytalan várakozás. Az állandó rendőri jelenlét pedig szerintük azért szükséges, mert annál nincs nagyobb visszatartó erő.
Az ötödik pontként a fővárosi és civil fenntartású éjjeli menedékhelyeket kérik, hogy biztonságos szakmai feltételek mellett csökkentsék a belépési küszöböt. Az éjjeli menedékhelyek egy részének jelenlegi működési rendje ugyanis sok rászoruló embert kizár az ellátásból.
Az enyhén ittas emberek gyakran nem léphetnek be, miközben az utcán maradás tovább növeli a kiszolgáltatottságukat és a közterületi konfliktusok esélyét. Az alacsony alkoholszint önmagában ne vezessen automatikusan az ellátás megtagadásához, amennyiben az érintett nem veszélyezteti önmagát vagy másokat.
Szeptember 1-jétől azt is kérik, hogy a munkahellyel nem rendelkező ügyfeleket ne küldjék ki hajnalban az utcára. Legyen lehetőségük legalább reggel fél kilencig bent maradni, tisztálkodni és reggelit kapni. Az ehhez szükséges többletköltségek viselésében az érintett kerületi önkormányzatok készek pénzügyi szerepet vállalni.
Az országgyűlés és a kormány más ügyekben napok alatt képes jogszabályokat alkotni és forrásokat átcsoportosítani, mondják a polgármesterek. Budapest közbiztonsága ugyanilyen sürgős fellépést érdemel.