Újabb közgyűlés, újabb fontos döntések és újabb súlyos mélypontok is születtek. A közgyűlés támogatta, hogy várostérségi közlekedésszervezővé alakuljon a BKK immár BVKK néven és egy javaslatcsomaggal fordulnak a kormányhoz, hogy hatékonyabb fel tudjanak fel tudjon a város lépni a klímaválság ellen. A képviselők nem támogatták viszont, hogy a Margitsziget újra a XIII. kerülethez tartozzon.
„Azok számára mondom, akik követik a műsort, ha van még olyan” – kezdte rögtön egy kikacsintással a hozzászólását Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, amikor az októberi közgyűlés negyedik órájában szót kért, és a képviselők még mindig csak az ötödik pont tárgyalásánál tartottak. A közgyűlés azzal kezdődött, hogy a fideszesek sértegetni kezdték a főigazgatót, mert az egyik előterjesztésükkel kapcsolatban megállapította, szerinte az egyik pontja nem lenne jogszerű, a főpolgármestert pedig gyávának nevezték, mert azt javasolta, hogy vegyék le napirendről. Egy ehhez nagyon hasonló előterjesztéssel egyébként már próbálkozott korábban, az október 16-i rendkívüli közgyűlésen is a Fidesz, annak a közgyűlésnek akkor az egyetlen előterjesztése volt, a közgyűlés pedig negyedóra után véget ért, mert rajtuk kívül senki nem támogatta a napirendet.
A főpolgármester azt mondta, ő nagyon szívesen megtárgyalná egyébként az előterjesztést, mert annak kapcsán nagyon világosan be lehetne mutatni, hogy a Fidesz-frakció mennyire elvtelen egy társaság, egy olyan jogszabályt támadnak ugyanis, amit az ő kormányuk, és Tarlós István, az ő főpolgármesterük fogadott el. Az, hogy megvan-e az egyik fölszólaló fideszes jogi tudása ahhoz, hogy vitassa a főjegyző jogi észrevételét, Karácsony szerint szintén fölvet kérdéseket. Azt pedig, hogy a Főpolgármesteri Hivatal bármely dolgozóját politikai elfogultsággal vádolja, visszautasítja. „Az égadta világon semmit nem tudnak mondani, mit ajánlanak ennek a városnak” – jegyezte meg Karácsony. „Nem vagyok a Fidesz tanácsadója, de ha szeretnék elzárni az összes csatornát, ami még összeköti önöket a budapesti választókkal, akkor csinálják” – folytatta. A közgyűlés tehát ebben a hangulatban kezdődött, és ahogy gyakran megjegyezzük, később sem lett emelkedettebb. A Kiss által is elsütött kikacsintáshoz hasonló kiszólások egyébként rendszeresek az üléseken.
Karácsony a közgyűlés elején elmondta, hogy „a demokráciában már csak úgy van, hogy egymás butaságait végig kell hallgatni”, de vajon népképviselet-e még, vagy öncélú trollkodás-e inkább, ha a közügyek megvitatásán a felek már nem tudják megállni, hogy egymás között legalább egy kicsit, ha más nem, kínjukban, ne szórakozzanak azon, hogy azokat is elfordítják, akiket még valamennyire érdekeltek a közügyek. Amikor a magyar pénz- és tőkepiac, mint mondják, euforikus hangulatban került, amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egy új fejezet nyitásáról beszél a magyar Parlamentben, amikor a Wall Street Journal arról értekezik, hogy Orbán Viktor április bukásával mintha sikerült volna végleg lerázni a kommunista korszakból megmaradt utolsó komor nyomokat is, és derűs, reményteli hangulat járja át az országot, amikor a kormány és a városvezetés egyszerre beszél egy új aranykor eljöveteléről, lehet, nem lenne hülyeség elgondolkodni a közgyűlés reformján is, ami többet adna legalább a látszatra, hogy itt azért többnyire olyanok ülnek, akiket érdekel a budapestiek és a város sorsa.
Ahogy arra számítani lehetett, a leghosszabban a második előterjesztésnél beszélgettek a képviselők, ami a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. várostérségi közlekedésszervezővé alakításáról szólt. Az előterjesztés a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa vonatkozó határozatán alapulva azt javasolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá a Főváros, a közlekedési és beruházási miniszter, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, az OKK Országos Közlekedési Központ Zrt. és a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. közötti részvényesi és együttműködési megállapodást. A megállapodás alapján a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló OKK tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerezne a BKK-ban. A társaság 2027. január 1-jétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. (BVKK) néven közös közlekedésszervezőként rendelné meg a fővárosi, a HÉV-, az elővárosi vasúti és a budapesti végállomású elővárosi autóbusz-közszolgáltatásokat, és mindkét fél legalább 170 milliárd forinttal járulna hozzá a költségekhez.
A KSH 2024-ben közölt, az ingázási kapcsolatok alapján készített lehatárolása szerint egyébként a budapesti agglomeráció 115 települést foglal magába, népessége pedig a 2022. évi népszámláláskor 2 767 690 fő volt. A főváros és agglomerációja funkcionálisan egységes településegyüttes, olvasható az előterjesztésben, amelynek közlekedési igényei nem igazodnak a közigazgatási határokhoz. A várostérség egymásrautaltsága az ingázási adatokban is megmutatkozik. A 2022. évi népszámlálás szerint 399 465-en ingáztak Budapestre, majdnem kétszer annyian, mint 2011-ben, amikor is még csak 225 518-an. A szuburbanizáció, vagyis a lakosság nagyvárosból a környéki településekre irányuló kiköltözése, az európai nagyvárosok általános jellemzője.
A növekvő utazási igény kielégítésének két útja van: a személygépkocsi-forgalom további növekedése vagy a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele. A személygépkocsik száma Budapesten és Pest megyében 2001 és 2021 között 873 ezerről 1,3 millióra nőtt. Az agglomerációból érkező autóforgalom a fővárosban torlódásként, légszennyezésként és parkolási nyomásként jelenik meg, az agglomerációs településeken a hiányos közösségi közlekedési kapcsolatok miatt pedig az autóhasználat a mindennapi élet feltételévé vált. A közösségi közlekedés akkor lesz versenyképes, ha az utazás egy rendszerként működik: egyetlen jeggyel vagy bérlettel bejárható, a menetrendek és az átszállási kapcsolatok összehangoltak, az utastájékoztatás egységes, az elővárosi vasút és a HÉV pedig a városon belüli utazásokra is kihasználható. Az összehangolt szervezés a közpénzek felhasználásának hatékonyságát is javítaná. A főváros és az agglomeráció közlekedési problémái tehát, írja az előterjesztés, csak együtt kezelhetők. Ehhez olyan intézményi keret szükséges, amely a várostérség közösségi közlekedését a közigazgatási határoktól függetlenül, egységes szempontok szerint tervezi, rendeli meg és finanszírozza. Támogatták a képviselők.
A városvezetés számára a 2026-os év aszálya, hőhullámai és energiaválsága több tanulsággal is szolgált, megmutatta, hogy Budapest klímaalkalmazkodása és zöldátállása sok ponton nem csak forráshiányon vagy szándékon, hanem a jogszabályi környezeten is múlik, ezért kilenc szakpolitikai területen jogszabály módosításra tesz javaslatot a kormánynál. Az előterjesztés két kiemelt szándéka: hogy az esővíz maradjon ott, ahol hasznosítható, és hogy egy beruházás se kerülhesse meg a környezet védelmének minimumait. Az előterjesztés valamennyi érintett terület esetében bemutatja a problémát, a módosítási javaslattal érintett vagy megalkotni javasolt jogszabályt, valamint a javaslat céljait. A pontos jogszabályhelyek és a normaszöveg megalkotása viszont, hangsúlyozzák, nyilván a kormány és a szaktárcák feladata.
Mint a csapadékvíz-gazdálkodás és vízmegtartás kapcsán írják, probléma, hogy a lehulló esővíz ma nagyrészt a csatornába kerül, ahelyett, hogy a talajba szivárogna, a növényzetet táplálná vagy később hasznosítható lenne. Ennek nem műszaki, hanem elsősorban jogi és finanszírozási okai vannak, például, hogy a város régebbi részein egyesített rendszer működik ugyanaz a csatorna vezeti el a szennyvizet és az esővizet. Az újabb területeken elválasztott rendszer épült, külön csapadékcsatornával. Az elválasztott csapadékcsatorna a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint nem víziközmű, ezért üzemeltetésére nincs díjbevétel: a költség az önkormányzatot és a kezelőt terheli, a karbantartás így rendre elmarad. Szintén támogatták.
A közgyűlés támogatta, hogy Stern Lili legyen a TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezetője. A pályázati kiírásban foglalt feltételeknek négy pályázó pályázata felelt meg. A szakmai bizottság 2026. szeptember 29-én tartotta meg ülését, melyen személyesen is meghallgatták az érvényes pályázatot benyújtó pályázókat. A tagjai, köztük a fenntartó képviseletében Döme Zsuzsannával és Barna Judit Annamáriával, Stern Lili pályázatát támogatták 7 igen, 0 nem és 1 tartózkodó szavazattal. A szakmai bizottság véleménye szerint a pályázó korlátozott vezetői tapasztalattal rendelkezik, néhány koncepció erősen függ külső szereplők együttműködésétől, de mindezek mellett a legátfogóbb, szakmailag legmegalapozottabb pályázatot mutatta be. Nemcsak a Trafó jövőképét rajzolta fel, hanem egy komplex helyzetelemzést adott a múltra és jelenre vonatkozóan is.
A pályázatának három alappillére van, az összművészetiség, a regionalitás, valamint a „megértés és megérzés”. A Trafónak, mint az összegzésben olvasható, az összművészetiségben rejlik a különlegessége, abban, hogy nagyon-nagyon sokfajta műfaj mutatkozik itt meg. A regionalitást két részre lehet bontani, az egyik Budapest és a vidék viszonya, a másik a közép-európaiság. Azt gondolják, hogy a kultúrában is meg kell, hogy történjen a decentralizáció. Stern szeretné, ha különböző rezidenciaprogramokon keresztül lenne tudásmegosztás Budapest és a vidék között. A közép-európaiság kapcsán pedig azt szeretnék, ha a Trafó az elmúlt több tíz évben felépített nyugati gondolatiságát megtartaná, de emellett fontos, hogy az ökoszisztéma, a politikai helyzet, a klímaválság szempontjából megjelenne a közép-európaiság is. A „megértés és megérzés” pedig a kortárs művészet népszerűsítését jelenti.
Ahogy a közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus főigazgató felhívta a figyelmet, bár a kerületi polgármesterek Facebook-posztjaiban és Tiktok-videóiban mostanában sokat lehet olvasni, illetve hallani arról, milyen borzasztó a főváros és a kerületek együttműködése, például, hogy nincs párbeszéd, és hogy mindenki a másik helyett kénytelen ellátni feladatokat a valóság szerinte jobban néz ki. Kiss kiemelte, hogy csak az októberi közgyűlésen öt olyan előterjesztés is volt, amik az együttműködéseikről szóltak, ráadásul jó ügyekben működnek együtt. Az egyik ilyen, hogy a városvezetés támogatja, hogy Margitsziget közigazgatási státuszának helyreállítását, azaz, hogy a Margitsziget újra a XIII. Kerületi Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozzon.
Az előterjesztés emlékeztet, hogy a Margitsziget 1950. január 1. napjától 2013. július 20. napjáig a kerület, illetve annak jogelődjének közigazgatási területéhez tartozott, mígnem egy, a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott, a kerületi beosztáson kívül eső közigazgatási egységgé vált. A jelenlegi különleges közigazgatási státusz a fővárosi közigazgatás rendszerébe szervesen nem illeszkedik. A különleges státusz nemcsak a hivatali erőforrásokat terheli, hanem a jogalkotás során is többletterhet eredményez. Mint a közgyűlésen Kiss fogalmazott: „az nem normális, hogy a fővárosnak van egy 24. kerülete”. Ezt meglepő módon nem támogatták.
A városvezetés javaslatot nyújtott be az „Ifjúsági Klímavédelmi Alap” tárgyú pályázati kiírásra benyújtott pályázatok támogatásával kapcsolatban is. A projekt célja, hogy az Ifjúsági Klímavédelmi Alap keretében közvetlen támogatást nyújtson fiatalok által vezetett klíma- és környezetvédelmi kezdeményezések számára, hogy a fiatalok aktív szereplőként kapcsolódjanak be a főváros jövőjének alakításába, és közvetlen tapasztalatot szerezzenek a helyi közéletben és a közösségi cselekvésben való részvételről. A benyújtási határidő lejártáig összesen 21 pályázat érkezett, a bírálóbizottság pedig a 14 851 200 forint támogatási keretösszegre tekintettel végül 15 pályázat talált támogatásra érdemesnek. A megvalósításra az önkormányzat a Bloomberg pályázatán nyerte az összeget. Elfogadták.
A közgyűlés elé került egy, a Cséry-telep kármentesítésével kapcsolatos előterjesztés is, ami a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) közötti együttműködési megállapodás elfogadására tesz javaslatot. A felek az együttműködési megállapodás aláírásával vállalják, hogy közös felelősségüknek tekintik a kármentesítési kötelezettség szerinti helytállásukat, ezért a jövőben egymással együttműködnek a Cséry-telep kármentesítése és szennyezettségének megszüntetése érdekében. A XVIII. kerületben, az Ipacsfa utca 19. szám alatt található, 54 hektár területű ingatlanon az 1800-as évek végén rekultiváció nélkül hagytak fel a bánya művelésével, később aztán Budapest egyik legnagyobb hulladék lerakójaként működött, ahová teljesen őrizetlenül, technológiai előírás nélkül raktak le különböző kommunális-, közterületi-, és ipari jellegű hulladékot. Elfogadták.
A Tisza-frakció javasolta többek között, hogy a városvezetés gyűjtse össze a Budapest közigazgatási területén található nyilvános illemhelyekre vonatkozó adatokat, majd az adatokat tegye közzé egy online térképen. A nyilvános illemhely ugyanis, mint írják, a közterület alapvető szolgáltatása, hasonlóan a járdához, a közvilágításhoz vagy az ivóvízvételi lehetőséghez. Hiánya vagy megtalálhatatlansága nem csupán kényelmi kérdés: elmondható, hogy a hiányzó vagy megbízhatatlan illemhely-ellátás korlátozza a mobilitást. Emellett kezdeményezték a Terasz Budapest Pályázat visszavezetését, az alkoholárusítás felülvizsgálatát a közlekedési csomópontokban, a szociálisan rászoruló gyermekek és családjaik adventi támogatását, hogy vizsgálja meg a városvezetés, létre lehet-e hozni a fővárosi cégek közös adattárát. Mind az ötöt támogatták.
Szintén a Tisza-frakció tett javaslatot arra, hogy kezdjék meg az előkészítését egy, a budapesti felsőoktatási intézményekkel kötendő, valamennyi érintett intézmény előtt nyitva álló együttműködési keretmegállapodásnak, továbbá egy „Városi kihívások” elnevezésű programnak, amelynek keretében a főváros a gazdasági társaságaival egyeztetve évente 8–10 valós városüzemeltetési problémát tenne közzé kutatási és hallgatói témaként. A frakció kezdeményezte a közterületek nyári árnyékolásának fejlesztését. A városi hőterhelés mérséklésének, magyarázzák, egyik lehetséges, viszonylag gyorsan megvalósítható eszköze a szezonálisan telepíthető, nagyméretű napvitorlák és egyéb ideiglenes árnyékoló szerkezetek alkalmazása. Mindkettőt támogatták.
A megelőzhető betegségek terhének csökkentéséhez és a korai felismeréshez a lakosság számára érthető, megbízható egészségügyi tájékoztatás is szükséges. Az OECD és az Európai Egészségügyi Rendszerek Megfigyelőközpontjának 2025-ös országjelentése szerint Magyarországon a megelőzhető korai halálozás továbbra is az Európai Unió legmagasabb értékei közé tartozik, ezért a Tisza javasolja egy rendszeres, egészségügyi világnapokhoz kapcsolódó fővárosi egészségtájékoztatási program előkészítését. A program a BKK hangosbemondóinak és kapcsolódó írott felületeinek használatával támogatná a megelőzést és a szűrővizsgálatokon való részvételt, valamint javítaná a lakosság egészségértését. Kezdeményezték a budapesti várandósok HIV-szűrését biztosító kerületi együttműködés előkészítését is. A HIV-fertőzés korai felismerése ugyanis lehetőséget ad az anya időben megkezdett kezelésére és a gyermek fertőződésének megelőzésére. Mindkettőt támogatták.
A Podmaniczky Mozgalom javasolta a fővárosi graffitimentesítési feladatellátás szabályozási rendszerének felülvizsgálatát és hatékonyabbá tételét. A Fővárosi Önkormányzatnak olyan feladatellátási kereteket kellene kialakítania, amelyekben egyértelműek a felelősségi viszonyok, a közterületek megtisztítása előre meghatározott, objektív szakmai szempontok szerint történik, a rendelkezésre álló szervezeti erőforrások pedig összehangoltan működnek. Ennek előfeltétele, hogy a Főváros megfelelő adatokkal rendelkezzen a feladatellátás tényleges költségeiről, területi megoszlásáról és eredményességéről, valamint képes legyen ezek alapján érdemi döntéseket hozni a saját és a külső kapacitások jövőbeni arányáról. A Podmaniczky Mozgalom fontosnak tartja az önkéntes tevékenységek és az ifjúsági közösségi szolgálatok minél szélesebb körű megszervezését és a hozzáférés, a jelentkezés és részvétel javítását, ezért javasolják először egy átfogó felmérés és értékelés megalkotását, amely teljes képet adhat az önkéntes lehetőségekről, ezt követően pedig egy olyan aloldal elkészítését, amely összegyűjti a Fővárosi Önkormányzatnál és a hozzá tartozó cégeknél, alapítványoknál és intézményeknél elérhető önkéntes lehetőségeket. Mindkettőt támogatták.
Szaniszló Sándor kezdeményezte, hogy nyissák meg az Ipacsfa utca Közdűlő út és Kettős-Körös utca közötti szakaszát a közforgalom számára, és indítsák meg az ehhez szükséges feladatokat. A Cséry-telep mentén található Ipacsfa utca Közdűlő út és Kettős-Körös utca közötti, mintegy egy kilométer hosszú szakasza fizikailag jelenleg is létezik, azonban a közforgalom elől lezárt, és ingatlan-nyilvántartási, illetve közúti jogi helyzete sem rendezett teljeskörűen. A kapcsolat létrehozása Pestszentlőrinc és Pestszentimre között ma is hiányzó közlekedési elemet pótolna, egyúttal javítaná a Cséry-telep és környezetének elérhetőségét, rendezését és későbbi hasznosíthatóságát. Keszthelyi Dorottya arra tett javaslatot, hogy alkossák meg Budapest kulturális stratégiáját. Egy kulturális stratégia közös kiindulópontot adhat a következő évek döntéseihez, és segíthet abban, hogy Budapest kulturális értékei mellett az itt élők mindennapi tapasztalatai, érdekei is érvényesüljenek. Ezeket támogatták. Baranyi Krisztina a fővárosi parkolással kapcsolatban nyújtott be javaslatot, Döme Zsuzsanna pedig 50 millió forint, alkotói pályázatokra fel nem használt összeg felhasználására tett javaslatot. Ezeket viszont nem támogatta a közgyűlés. A Fidesz közterület-felügyeleti feladatok bővítését szeretné elérni, valamint a férfi egészséggel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokat indítana a fővárosi és a fővárosi cégek tulajdonában lévő reklámfelületeken. Ezeket is elfogadták.