A régóta várt törvényjavaslatban az előterjesztők megfogalmazása szerint az Alaptörvény által védett véleményszabadsághoz való jog tiszteletben tartásával, az Európa Tanács ajánlásai, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga alapján határozza meg a tiltott politikai reklámok körét, amelyek alkalmasak arra, hogy tömeges terjesztés útján destabilizálják a demokratikus közvéleményt, és csorbítsák a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz fűződő közérdeket. Nem mellesleg pedig a gazdasági reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályozást is szigorítaná.
A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról címmel (új ablakban nyílik meg)törvényjavaslatot nyújtott be a tiszás Tárkányi Zsolt, Bódis Kriszta, Csontos Bence.
Mint írják, egyrészt a nyugodt társadalmi viszonyok helyreállítása érdekében
fontos közérdek az emberi méltóságot sértő, a kiegyensúlyozott tájékoztatást akadályozó, a kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsan ható reklámok eltávolítása és jövőbeli visszakerülésük megakadályozása, másrészt városaink, községeink településképi védelme, valamint a közlekedés biztonságának növelése érdekében szükségessé vált a gazdasági reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályozás szigorítása.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy hónappal ezelőtt, május 6-án írta, hogy itt az ideje arról is beszélnünk, hogy a minket körülvevő épített környezet is magán viseli az elmúlt 16 év sebeit, a leköszönő kormány ugyanis jogszabályok tucatjaival védte be a számára kedves hirdetési felületeket, többek között a nagyvárosaink gyönyörű történelmi épületeinek homlokzatát elcsúfító és a városképet tönkretevő óriás épülethálókat.
Mint magyarázta, más történelmi európai városokban elképzelhetetlen az olyan óriásplakát-erdő, amilyen a városainkat elcsúfítja. „Az építészetért, településképért és a közlekedésért is felelős minisztérium leendő vezetőjeként azt ígérhetem: minden egyes ilyen kormányrendeletet és paragrafust meg fogunk keresni, át fogunk nézni, és felül fogunk vizsgálni.”
A törvényjavaslat-csomag szerint reklámot közterületen vagy közterületről látható magánterületen a jövőben kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen, mint reklámeszközön lehet elhelyezni.
A javaslat azt is kimondja, hogy „ha kormányrendelet másként nem rendelkezik (...), a reklámhordozó felülete nem lehet 15 négyzetméternél nagyobb méretű”, ami tehát azt is jelenti, hogy „a településkép védelme és a lehető legkisebb reklámszennyezés érdekében a reklámhálót és építési hálót kivezetik az alkalmazható reklámeszközök közül”.
A követelményeknek nem megfelelő reklámeszközt a tulajdonosnak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig a saját költségén el kell azt távolítania. A jövőben reklámeszköz ráadásul „kizárólag az önkormányzati hatósági ügynek minősülő településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el”, azaz a törvényjavaslat az előző kormány gyakorlatával szemben a helyi önkormányzatok jogkörét bővíti.
„Az önkormányzatok hatásköröket kapnak vissza, jogköreik bővülnek azzal, hogy meghatározhatják, hol nem engedik meg reklámeszközök kihelyezését, ahol pedig lehetővé teszik, ott is a településképi bejelentéshez köthetik az alkalmazásukat” – magyarázza Vitézy. „A települések hatósági jogköröket kapnak a jogellenes reklámok eltávolítására is”, és „a jogellenes közterületi reklámok miatt kiszabott bírságok az önkormányzatok saját bevételét fogják képezik”.
A választási eljárásról szóló törvényt pedig úgy módosítanák, hogy
megtiltanák, hogy választási plakátot lehessen elhelyezni „közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközökön, jelzőtáblán, fás szárú növényen”. „Most tavasszal is láttuk, hogy önmagában a DK nem szerepelt attól jól, hogy az egész országot ellepték a plakátjaik - a mai digitális korban nem hatékony csatorna ez, viszont végtelen vizuális és konkrét műanyag környezetszennyezést is okoz” – kommentálta a miniszter.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény tervezett módosítását követően pedig tilos lenne „olyan politikai reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”. Mindemellett tilos lenne „az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg”.
Az óriásplakátokkal szembeni küzdelem közel 10 évvel ezelőttig, 2016-ig nyúlik vissza. Az Orbán-kormány 2017-ben fogadta le a településkép-védelmi törvényt, amiben például 9 négyzetméterben szabályozták az óriásplakátok méretét. Ahogy a Telex korábbi cikkében olvasható,
a törvény 2020-ig hagyott időt a hirdetések kezelőinek és a megbízóknak, azonban, mivel 2020-ra az óriásplakát-helyek többsége például Simicska Lajostól a kormányhoz köthető nagyvállalkozók cégeihez került, iparági elemzők szerint a határidőt politikai kockázat nélkül lehetett módosítani. A kormány pedig a járványhelyzetre hivatkozva, a gazdaságélénkítés jegyében, 2023-ig meg is hosszabbította.
Az önkormányzatok megpróbálták felvenni a küzdelmet, a Fővárosi Közgyűlés is hozott 2022 áprilisában is olyan döntést, hogy módosítja az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló rendeletet, miszerint a közterület határán álló épületre, annak homlokzatára kifüggesztett reklámhordozók puszta kihelyezése is közterülethasználatnak minősül, és szintén 9 négyzetméterben maximalizálta a homlokzati reklámfelületek méretét.
A közterületi reklámok engedélyezése vagy elutasítása egyébként jelenleg még a kormányhivatalok hatáskörébe tartozik, ahogy az illegális reklámok eltávolításáért is ők felelnek, azonban, mint látható, nem sok eredményt értek el. A fővárosi rendelet hatására ugyanakkor indultak eljárások, aminek köszönhetően több gigaplakát is eltűnt Budapestről. „Az eljárások folyamatban vannak, de az az eddigi perek alapján is világosan látszik: az óriásplakátok kihelyezése közterület-használatnak minősül, és a jogellenes közterület-használattal kapcsolatban hatáskörrel rendelkezik a Fővárosi Önkormányzat” – közölte Karácsony Gergely főpolgármester.
„A most benyújtott törvényjavaslathoz lesznek jogtechnikai észrevételeink, de így is jelentős lépés a gyönyörű városaink arculatának megvédésében” – (új ablakban nyílik meg)jegyezte meg Karácsony. Ahogy a Telex friss cikke is írja, Budapest belső kerületeiben a reklámkataszter szerint egyébként 145 nagy méretű egyedi reklámeszköz, 204 feszített és 63 tűzfalon elhelyezett reklámháló van, amik sok helyen valóban műemléki épületeket takarnak ki, a tartóeszközeik felszereléshez pedig meg is furkáljak a védett falak.