Alaptörvényellenesnek mondta ki, és megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet egyik paragrafusát az Alkotmánybíróság (Ab) az Óbudai Gázgyár elmaradt kármentesítése kapcsán október 20-án kihirdetett határozatában.
A testület a volt gázgyár szennyezett területeinek több mint egy évtizede megoldatlan kármentesítése kapcsán, bírói kezdeményezésre indult eljárásban hozott döntést, közölte az MTI. A testület megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárás, ezért megsemmisítette azt.
Az indoklásban az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a megsemmisített szabály veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését, és nem kielégítő módon érvényesítette a „szennyező fizet” elvet.
A szabály ugyanis, mint magyarázzák, nemcsak teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket, hanem lényegében automatikusan biztosította a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is.
A vitatott szabályozás kötelezővé tette a környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár számára, hogy a kármentesítésre kötelezetteknek új beavatkozási terv előkészítését írja elő, ezzel pedig rögtön mentesítette is őket a korábban már előírt kötelezettségek teljesítése és a teljesítés miatti jogkövetkezmények viselése alól akkor, ha kifejezett kötelezettségük ellenére legalább öt éven át semmilyen lépést nem tettek a kármentesítés érdekében.
Amennyiben a beavatkozással érintett terület ráadásul nem a kármentesítésre kötelezett tulajdonában állt, a tulajdonos mindaddig tulajdonjogának korlátozását volt kénytelen elszenvedni, ameddig a helyreállítás be nem fejeződött. A korlátozó hatást megfelelő értékgarancia sem ellentételezte, hisz a környezetvédelmi szabályozás a beavatkozási terv felülvizsgálatának idejére kártalanítást nem irányzott elő.
Ahogy az Énbudapestemen összefoglaltuk, az Óbudai Gázgyár 1913 és 1984 között látta el városi gázzal a budapesti fogyasztókat.
21 hektáros területe a főváros egyik legértékesebb barnamezős fejlesztési területe és ipari műemléképület-együttese is egyben, ám mivel súlyosan szennyezett, évtizedek óta kihasználhatatlan. A legnagyobb koncentrációban jelenlévő toxikus anyagok a naftalinok, mérgező PAH-ok, idegrendszert károsító xilolok, valamint rákkeltő benzol és arzén.
A szennyezés ténye az 1990-es évek eleje óta ismert; a „szennyező fizet” elv alapján a kármentesítésre kötelezett az akkori tulajdonos FŐGÁZ Zrt. mindenkori jogutódja. Mivel 2014-re a FŐGÁZ Zrt. állami tulajdonba került, a költségviselés és a felelősség is a Magyar Államra, mint új tulajdonosra szállt át. Egy 2016-17-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás során egyébként kiderült, hogy a beavatkozás költsége akkori áron körülbelül 20 milliárd forintra tehető.
A Graphisoft Park 2025. január 21-én arról tájékoztatott, hogy közigazgatási pert indítanak a kármentesítés határidejét az imént ismertetett módon eltörlő, a kármentesítési terv felülvizsgálatát elrendelő, egyébként 2024 december 20-i keltezésű határozat ellen, amihez aztán a Fővárosi Önkormányzat is csatlakozott, hogy – mint Karácsony Gergely fogalmazott – mint a kármentesítésben érintett ingatlanok tulajdonosa, illetve társtulajdonosa, erősítsék azt.
A Fővárosi Közgyűlés 2025 februárjában döntött úgy, hogy felszólítja MVM Next Zrt.-t a volt Óbudai Gázgyár területén jelenlévő talaj- és talajvízszennyezés teljeskörű megszüntetésére, valamint felkéri a főpolgármestert, hogy ha szükséges, a felszólítás érvényesítése érdekében tegyen meg minden szükséges jogi lépést, és lépjen be abba a perbe, amit a területen működő Graphisoft Park indított, hogy – ahogy szintén Karácsony fogalmazott – munkára fogja a magyar államot.
Ahogy az előterjesztésben fogalmaztak, a FŐGÁZ Zrt. jogutódja,
az MVM Next Zrt. jogi-eljárási fortélyokkal, illetve az állami jogalkotó és az államigazgatási szervek együttműködésével igyekezett kibújni a kötelezettsége alól. Mint kiemelték, az MVM 2024. I. félévi profitja önmagában 222 milliárd forint volt, tehát az állami energiavállalatnak minden lehetősége meglenne a kötelezettségének eleget tenni, és elvégezni a kármentesítést.
Eközben a szennyezés terjed, veszélyezteti a Duna vízbázisát, és jelentős egészségügyi kockázatnak teszi ki a budapesti lakosokat és a folyó élővilágát.
A beavatkozás idén nyáron aztán különösen sürgetővé vált a Duna rekordalacsony vízállás miatt. Az egykori gázgyárnál ugyanis szabad szemmel is láthatóvá vált, ahogy a part menti talajból sárgás-zöldes, büdös folyadék szivárog a folyóba, illetve gyűlik össze pocsolyákban a kiszáradt mederben. Az MVM Next ezért augusztus elején a vízügyi hatóság közreműködésével (új ablakban nyílik meg)elkerítette a Duna medrének szennyezett részét, és megkezdte talajból beszivárgó szennyező anyagok semlegesítését. „Több mint 10 év halogatás, trükközés és semmittevés után végre történik valami az Óbudai Gázgyár területén szivárgó szennyeződés ügyében” – jegyezte meg a főpolgármester, aki a kármentesítést az Orbán-kormány pusztító örökségeinek egyikének nevezte.