Hogy lehet elmagyarázni az embereknek, hogy a klímaváltozás elleni védekezés részeként egy csomó fát fogunk kivágni? Így.
Augusztus elején lakossági fórumon vehettek részt a Mocsáros dűlő nemesnyaras erdejének átalakítási munkái előtt. Az átalakítás fakivágást is jelent, de ennek most örülni kell.
Előzmény
kezdésnek azt érdemes tudni, hogy a jelenlegi erdőt egy egykori lakossági szeméttelep rekultivációjaként ültették. Ehhez egyetlen növény hajtásait használták fel, klónozással készült, tehát a genetikai állománya itt minden fának azonos. A nemesnyarak tulajdonsága, hogy extrém gyorsan nőnek – 40 éves korukban a puhafák már a törzsön belül üregesedni kezdenek, törnek és összeomlanak, ez a hazai fafajok életciklusa közül az egyik legrövidebb. Ez az erdő most 25 éves, a legháborítatlanabb környezetben is maximum 15 éve lenne az összeomlásig.
Most azonban van lehetőség az erdőt természetesebbé, változatosabbá, ellenállóbbá, egy igazi élőhellyé tenni. A Pilisi Parkerdő a fészkelési idő lezárultával foltokban ritkítja a nemesnyár faállományt, hogy a helyükre őshonos fák kerüljenek és ne egykorú, hanem változatos kor- és fajösszetételű legyen az erdő, és ezzel ellenállóbbá is váljon. A kivágott foltok egyenként fél hektárosak, összesen nyolc folt kerül kivágásra eloszlatva a 13 hektáros erdőben. A telepítésre ősszel kerül sor, de holtfát is hagynak a területen bőven, mert az jót tesz a talajéletnek. A meglévő sétautakat megtartják, hiszen általuk a látogatók anélkül élvezhetik az erdő jótékony hatásait, hogy kárt tennének az élővilágban. Nemcsak az emberi jólétet szolgálják, hanem a természet védelmét is elősegítik.
Epilógus
A kora őszi időszakban 4 hektár faállomány átalakítása történik meg, majd a következő években további 2 és később még 3 hektár, míg a jelenlegi faállományban meglévő őshonos és egyéb értékes elegyfajokból álló három hektáros terület megőrzésre kerül. Egy természetvédelmi és erdőgazdálkodási léptékben átmenetinek számító, 15 éves megújulási időszakkal érdemes számolni, amikortól már ismét egy természetes (elegyes, legalább 10-15 őshonos fa és cserjefajból álló, vegyes korösszetételű és szerkezetű) erdő érzete lesz a területnek. A projekt hozzáadott értéke, hogy a természetvédelmi beavatkozások hatására a talajvízszint emelkedni fog, az erősebb vízborítottság pedig gyorsítani fogja a fák növekedését is - olvasható az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő honlapján.
"Ez a beavatkozás erről szól, s bármennyire drasztikusnak tűnik, sokkal kevésbé az, mintha 15 év múlva egy tarvágás jönne, mert folyamatos marad az erdőborítás. Csak azért van erre lehetőség, mert uniós pénzt nyert az EU LIFE Biodiverz Város program keretében a Mocsáros természeti rehabilitációjára a főváros. Így előre tudunk gondolkodni, cselekedni, javítani, jobbá tenni azt, ami egykor jó ötletnek tűnt. A klímaváltozásnál van egy biológiai csodafegyverünk, ezt biológiai sokféleségnek hívják." - foglalta össze az akció lényegét és célját Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Más "csodafegyverekről" itt írtunk.
Példátlan lehetőség előtt ez, Budapest pénzt költhet egy olyan zöld területre, ami a főváros határain belül helyezkedik el, de nem lesz rajta se lakópark, se akkumulátorgyár.