Megkezdődött a Mocsárosdűlő közpark tervezése, először május 27-én, hétfőn egy nyilvános workshopon bárki személyesen mondhatta el, miket látna szívesen a parkban. Az ötleteket viszont még továbbra is várják.
A Főkert viszont szeretne megnyugtatni mindenkit, aki erre a workshopra nem tudott eljutni: egy, a Gladiátor játszótérnél kihelyezett tábla hátoldalára is bárki felírhatja az ötleteit, és azt el is fogják olvasni. Ha pedig valaki az interneten keresztül, online mondaná el, minek örülne a Mocsárosnál, az a Radó Dezső terv (új ablakban nyílik meg)projektoldalát keresse.
A Mocsárosdűlő egy több mint 100 hektáros terület a Pilis előhegyei és a Duna között, aminek jelentőségét többek között az adja, hogy ez az egyik utolsó nagy, szabad, beépítetlen terület a budai oldalon.
A terület egykor, ahogy neve is mutatja, mocsár, a Duna ártere volt, az itt élők sokáig állandó küzdelemben voltak a Dunával, manapság pedig a közelben lévő hegyek csapadékvizei, magas vízállásnál a Duna visszaduzzasztó hatása, valamint a közeli karsztvízforrások táplálják a dűlő talajvízét.
A Mocsárosdűlőn ennek köszönhetően máig megmaradtak a nyomai az egykori buja vízi világnak, sok védett növény- és állatfaj figyelhető meg a különböző évszakokban, például a Duna-völgyi csillagvirág, a kékperje, a mocsári kosbor, a ritka és védett füles fűz, a pettyes gőte, zöld levelibéka, mocsári teknős (Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja), fürge gyík, pettyes gőte és dunai tarajosgőte, barna varangy.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)a Válasz Online összefoglalta, a szomszédos Kaszásdűlőhöz, a Pók utcához és Békásmegyerhez hasonlóan a szocializmus időszakában ide is paneles nagylakótelepet akartak építeni, de a beruházásra nem jutott pénz.
1994-ben aztán a 85 hektáros kaszálós-legelős nyílt területrészből 24,6 hektárt fővárosi védettség alá helyeztek, mivel még mindig jelentős vizes élőhelyfoltokat azonosítottak rajta.
A terület nagy része azonban 2021 elejéig így is Lk-2 minősítéssel, azaz kisvárosiasan beépíthető lakóterületként szerepelt a fővárosi településszerkezeti tervben.
Az első komoly, a zöldterület megóvását jelentő, reménykeltő lépés 2021 februárjában történt, amikor is a Fővárosi Önkormányzat felülvizsgálata a településszerkezeti tervet, és a körülbelül 918 ezer négyzetméter beépítésre szánt területből körülbelül 650 ezer négyzetmétert beépítésre nem szánt területnek nyilvánított.
Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a lépés jelentőségéről (új ablakban nyílik meg)úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon ilyen léptékben példa nélküli, hogy egy város a saját tulajdonán kivételesen nagyfokú önmérsékletet gyakorol, és leveszi az építési lehetőséget a természet, a zöld javára egy olyan területről, amin évtizedek óta ott a jel.
„Ez annyira példátlanul paradigmaváltó tett, hogy sokan talán őrültségnek is tarthatják” – fűzte hozzá a főtájépítész.
A 2021 áprilisában elfogadott (új ablakban nyílik meg)Radó Dezső Terv (a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve) további reménykedésre adhatott okot: a Mocsáros-dűlő természetvédelmi célú rehabilitációja ugyanis a terv egyik kiemelt akcióterülete lett, és még 2021 októberében megindult egy társadalmi párbeszéd (ún. közösségi tervezés) a terület jövőjével kapcsolatban.
Egy évvel később, 2022 februárjában pedig döntés született arról, hogy a 2021-ben kimaradt rész besorolása is megváltozik, nem lesz többet beépíthető.
Ahogy a Válasz Online megjegyezte, ez egy szabályozási anomália volt a településrendezési dokumentumokban, aminek egészen addig semmi jelentősége nem lett volna, amíg a telkek fővárosi tulajdonban vannak, de egyszer baj lehetett volna belőle. A kimaradt, ötszög alakú területről (új ablakban nyílik meg)itt olvashat többet.
A kormánypárti sajtó a 2022-es áprilisi, országgyűlési választások előtt mégis szerette volna elhitetni, hogy a baloldal a zöld kampányígéreteit megszegve óriási beépítést készít elő a Mocsároson.
A Fővárosi Önkormányzat ezzel szemben a 2024 március 27-i közgyűlésén (új ablakban nyílik meg)úgy döntött, hogy közel háromszorosára, 51 hektárral, 75 hektárosra bővíti a Mocsáros természetvédelmi területet, a rehabilitációjára pedig az Európai Uniós LIFE pályázat keretében kapott támogatást. A közgyűléssel rendezték a kimaradt terület sorsát is.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)az Énbudapestem is megírta, a magyar főváros még soha nem fordíthatott ennyi pénzt célzottan természetvédelmi vagy élőhelyrekonstrukciós célokra.
„Legszebb reményeink váltak valóra: az Európai Unió LIFE pályázatának Biológiai sokféleség kategóriájában Budapest 1,4 milliárd forintot nyert kifejezetten természetvédelmi célokra” – így közölte a hírt Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon.
(új ablakban nyílik meg)Mint írta, ez a korábban elképzelhetetlennek tűnő siker egy négy évig tartó szívós előkészítő munka jutalma. A pénzből a Mocsáros mellett fordítanak a Tétényi-fennsík és az Őrmezei rétekre is.
A közparki területfelhasználású terület ehhez képest egy szerényebb, 13 hektáros rész a Mocsáros déli felén, ami Bardóczi Sándor főtájépítész szavai szerint egy csutkára legelt, ökológiailag sivár gyep, ahol lehetőséget szeretnének adni a póráz nélküli kutyasétáltatás, a közösségi kertek kialakítására, sétaút és közparki sportterületek esetleges kiépítésére.
A terület azért nem kapott természetvédelmi besorolást, mert – mint (új ablakban nyílik meg)Bardóczi elmagyarázta – azt csakis a természeti értékek megléte, előfordulása, védett növények és állatok sűrűsége alapján, szakmai szempontok és kizárólag szakmai szempontok mentén végzik. „Csutkára lelegelt, ökológiailag sivár gyepet nem védünk.”
A fővárosi közgyűlésben a Fidesz-frakció tagja, Hassay Zsófia viszont (új ablakban nyílik meg)megint azzal fenyegetett, hogy a területet azért hagyták ki, mert a főváros egy hatalmas lakóparkot szeretne oda, és Bús Balázs is (új ablakban nyílik meg)azzal kampányolt, hogy a városvezetők be szeretnék ezt építeni. A helyzet ezzel szemben az, hogy a terület parktervezését odaadták annak a csapatnak, amelyik a Pünkösdfürdő parkot is összerakta, ami elnyerte többek között az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat.
Az üggyel kapcsolatban Bardóczi (új ablakban nyílik meg)azt mondta, „a terület közparki státusza önmagában megfelelő garancia arra, hogy a terület távlatosan sem tud beépülni, ez önmagában egy védelem”.
A május 27-i, közparkról szóló workshop a Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztályának Zöldinfrastruktúra-fejlesztési Csoportjának beszámolója szerint jól sikerült, körülbelül 20 érdeklődő vett rajta részt. Mint az Énbudapestemnek elmondták, máris sikerült több pontban rögzíteni, hogy a tervezés során milyen értékeket kell védeni, milyen problémákat megoldani, sőt a problémák megoldására javaslatokat is kaptak.
Ahogy (új ablakban nyílik meg)a projektoldalon is látszik, az ötletek között máris felmerült, hogy mivel a közparkot legtöbben a környező lakótelepekről fogják használni, fontos lenne, hogy egy kerékpáros zöldfolyosón keresztül megközelíthető legyen. Egy másik hozzászóló azt vetette fel, ő üdvözölné, ha minél nagyobb körpályán lehetne futni a terület körül, és ha az a futókör elérne az északi összekötő vasúti hídig, amit sokan használnak.
(Kiemelt kép: Képszerkesztőség)