Megkezdődött a Mocsárosdűlő közpark tervezése, először május 27-én, hétfőn egy nyilvános workshopon bárki személyesen mondhatta el, miket látna szívesen a parkban. Az ötleteket viszont még továbbra is várják.
A Főkert viszont szeretne megnyugtatni mindenkit, aki erre a workshopra nem tudott eljutni: egy, a Gladiátor játszótérnél kihelyezett tábla hátoldalára is bárki felírhatja az ötleteit, és azt el is fogják olvasni. Ha pedig valaki az interneten keresztül, online mondaná el, minek örülne a Mocsárosnál, az a Radó Dezső terv projektoldalát keresse.
A Mocsárosdűlő egy több mint 100 hektáros terület a Pilis előhegyei és a Duna között, aminek jelentőségét többek között az adja, hogy ez az egyik utolsó nagy, szabad, beépítetlen terület a budai oldalon.
A terület egykor, ahogy neve is mutatja, mocsár, a Duna ártere volt, az itt élők sokáig állandó küzdelemben voltak a Dunával, manapság pedig a közelben lévő hegyek csapadékvizei, magas vízállásnál a Duna visszaduzzasztó hatása, valamint a közeli karsztvízforrások táplálják a dűlő talajvízét.
A Mocsárosdűlőn ennek köszönhetően máig megmaradtak a nyomai az egykori buja vízi világnak, sok védett növény- és állatfaj figyelhető meg a különböző évszakokban, például a Duna-völgyi csillagvirág, a kékperje, a mocsári kosbor, a ritka és védett füles fűz, a pettyes gőte, zöld levelibéka, mocsári teknős (Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja), fürge gyík, pettyes gőte és dunai tarajosgőte, barna varangy.
Ahogy a Válasz Online összefoglalta, a szomszédos Kaszásdűlőhöz, a Pók utcához és Békásmegyerhez hasonlóan a szocializmus időszakában ide is paneles nagylakótelepet akartak építeni, de a beruházásra nem jutott pénz.
1994-ben aztán a 85 hektáros kaszálós-legelős nyílt területrészből 24,6 hektárt fővárosi védettség alá helyeztek, mivel még mindig jelentős vizes élőhelyfoltokat azonosítottak rajta.
A terület nagy része azonban 2021 elejéig így is Lk-2 minősítéssel, azaz kisvárosiasan beépíthető lakóterületként szerepelt a fővárosi településszerkezeti tervben.
Az első komoly, a zöldterület megóvását jelentő, reménykeltő lépés 2021 februárjában történt, amikor is a Fővárosi Önkormányzat felülvizsgálata a településszerkezeti tervet, és a körülbelül 918 ezer négyzetméter beépítésre szánt területből körülbelül 650 ezer négyzetmétert beépítésre nem szánt területnek nyilvánított.
Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a lépés jelentőségéről úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon ilyen léptékben példa nélküli, hogy egy város a saját tulajdonán kivételesen nagyfokú önmérsékletet gyakorol, és leveszi az építési lehetőséget a természet, a zöld javára egy olyan területről, amin évtizedek óta ott a jel.
„Ez annyira példátlanul paradigmaváltó tett, hogy sokan talán őrültségnek is tarthatják” – fűzte hozzá a főtájépítész.
A 2021 áprilisában elfogadott Radó Dezső Terv (a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve) további reménykedésre adhatott okot: a Mocsáros-dűlő természetvédelmi célú rehabilitációja ugyanis a terv egyik kiemelt akcióterülete lett, és még 2021 októberében megindult egy társadalmi párbeszéd (ún. közösségi tervezés) a terület jövőjével kapcsolatban.
Egy évvel később, 2022 februárjában pedig döntés született arról, hogy a 2021-ben kimaradt rész besorolása is megváltozik, nem lesz többet beépíthető.
Ahogy a Válasz Online megjegyezte, ez egy szabályozási anomália volt a településrendezési dokumentumokban, aminek egészen addig semmi jelentősége nem lett volna, amíg a telkek fővárosi tulajdonban vannak, de egyszer baj lehetett volna belőle. A kimaradt, ötszög alakú területről itt olvashat többet.
A kormánypárti sajtó a 2022-es áprilisi, országgyűlési választások előtt mégis szerette volna elhitetni, hogy a baloldal a zöld kampányígéreteit megszegve óriási beépítést készít elő a Mocsároson.
A Fővárosi Önkormányzat ezzel szemben a 2024 március 27-i közgyűlésén úgy döntött, hogy közel háromszorosára, 51 hektárral, 75 hektárosra bővíti a Mocsáros természetvédelmi területet, a rehabilitációjára pedig az Európai Uniós LIFE pályázat keretében kapott támogatást. A közgyűléssel rendezték a kimaradt terület sorsát is.
Ahogy az Énbudapestem is megírta, a magyar főváros még soha nem fordíthatott ennyi pénzt célzottan természetvédelmi vagy élőhelyrekonstrukciós célokra.
„Legszebb reményeink váltak valóra: az Európai Unió LIFE pályázatának Biológiai sokféleség kategóriájában Budapest 1,4 milliárd forintot nyert kifejezetten természetvédelmi célokra” – így közölte a hírt Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon.
Mint írta, ez a korábban elképzelhetetlennek tűnő siker egy négy évig tartó szívós előkészítő munka jutalma. A pénzből a Mocsáros mellett fordítanak a Tétényi-fennsík és az Őrmezei rétekre is.
A közparki területfelhasználású terület ehhez képest egy szerényebb, 13 hektáros rész a Mocsáros déli felén, ami Bardóczi Sándor főtájépítész szavai szerint egy csutkára legelt, ökológiailag sivár gyep, ahol lehetőséget szeretnének adni a póráz nélküli kutyasétáltatás, a közösségi kertek kialakítására, sétaút és közparki sportterületek esetleges kiépítésére.
A terület azért nem kapott természetvédelmi besorolást, mert – mint Bardóczi elmagyarázta – azt csakis a természeti értékek megléte, előfordulása, védett növények és állatok sűrűsége alapján, szakmai szempontok és kizárólag szakmai szempontok mentén végzik. „Csutkára lelegelt, ökológiailag sivár gyepet nem védünk.”
A fővárosi közgyűlésben a Fidesz-frakció tagja, Hassay Zsófia viszont megint azzal fenyegetett, hogy a területet azért hagyták ki, mert a főváros egy hatalmas lakóparkot szeretne oda, és Bús Balázs is azzal kampányolt, hogy a városvezetők be szeretnék ezt építeni. A helyzet ezzel szemben az, hogy a terület parktervezését odaadták annak a csapatnak, amelyik a Pünkösdfürdő parkot is összerakta, ami elnyerte többek között az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat.
Az üggyel kapcsolatban Bardóczi azt mondta, „a terület közparki státusza önmagában megfelelő garancia arra, hogy a terület távlatosan sem tud beépülni, ez önmagában egy védelem”.
A május 27-i, közparkról szóló workshop a Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztályának Zöldinfrastruktúra-fejlesztési Csoportjának beszámolója szerint jól sikerült, körülbelül 20 érdeklődő vett rajta részt. Mint az Énbudapestemnek elmondták, máris sikerült több pontban rögzíteni, hogy a tervezés során milyen értékeket kell védeni, milyen problémákat megoldani, sőt a problémák megoldására javaslatokat is kaptak.
Ahogy a projektoldalon is látszik, az ötletek között máris felmerült, hogy mivel a közparkot legtöbben a környező lakótelepekről fogják használni, fontos lenne, hogy egy kerékpáros zöldfolyosón keresztül megközelíthető legyen. Egy másik hozzászóló azt vetette fel, ő üdvözölné, ha minél nagyobb körpályán lehetne futni a terület körül, és ha az a futókör elérne az északi összekötő vasúti hídig, amit sokan használnak.
(Kiemelt kép: Képszerkesztőség)