Október 16-án, szerdán elindult a távfűtés. A Főtáv Távhőszolgáltatási Divíziója és elődje több, a Zöld Távhő Programmal és Budapest klímavédelmi céljaival összhangban álló, jelentős fejlesztést is végrehajtott, hogy zöldüljön a távhőpiac.
Ahogy a Budapesti Közművek rendszeresen emlékeztet,
jelenleg Budapest épületeinek hőellátása nagyrészt helyi, gázüzemű hőtermelő berendezésekkel történik, ami a levegő szennyezettségi szintjét jelentősen növeli.
A fővárosi távfűtési hálózat viszont – szemben a legtöbb fűtési megoldással – a sűrűn lakott városrészekben semmilyen helyi égéstermék-kibocsátással nem jár, és nagyságrendekkel hatékonyabb, mint az elavult helyi hőtermelés.
A Főtáv Távhőszolgáltatási Divízió folyamatosan fejleszti a távvezetékeket és a hőforrásokat, amelynek hosszú távú eredményeként akár évi 400 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást is megtakaríthatnak a hagyományos fűtési rendszerekhez képest.
A beruházásoknak fontos része a már meglévő távhővezetékek korszerűsítése, a hőközpontok felújítása, és az olyan fejlesztések, mint amilyet a Rákoskeresztúri Fűtőműben is végeztek.
A fűtőműben a meglévő technológiai rendszerhez
úgynevezett füstgáz hőhasznosító rendszert kapcsoltak, ami a kazánokból átlagosan 120-130°C-on kilépő, jelentős energiatartalommal rendelkező füstgáz hőenergiáját nyeri vissza.
Ezzel a beruházással 4 százalékkal nőtt a fűtőmű hőtermelési hatásfoka, csökkent a kazánok terhelése, az éves szén-dioxid kibocsátás pedig mintegy 365 tonnával lett kevesebb.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben pedig a fővárosban egész évben keletkező háztartási hulladék mintegy kétharmadát, közel 420 ezer tonna kommunális hulladékot tudnak hasznosítani, ami a földgáztüzelés kiváltására alkalmas.
A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű 2022-ben például
32 millió köbméter földgáz felhasználást takarított meg a budapesti távhő előállítása során, miközben környezetbarát villamosenergiát is táplált az országos hálózatba.
A létesítményben termelt hőenergia mintegy 76 ezer budapesti lakásba jut el távfűtés és használati melegvíz formájában, az itt előállított villamos energia pedig mintegy 50 ezer átlagos budapesti háztartás éves áramigényét biztosítja.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentés a célja többek között a Főtáv és az izlandi Arctic Green Energy cégcsoport 2021-ben aláírt együttműködésének is, amelynek értelmében az izlandi cég geotermikus távhőtermelő egységeket létesít.
Az első, nagyobb léptékű (akár 10-20 MWth kapacitású), fővárosi geotermikus projekt akár évi 21 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményezhet a fővárosban.
Ahogy a cég megjegyezte, kiemelt stratégiai célja – összhangban a Zöld Távhő Programmal és Budapest klímavédelmi céljaival – a távhőpiac zöldítése, amelyben – a hulladékalapú hőtermelés arányának növelése mellett –
hosszú távon a geotermikus energia alapú kapacitások létesítésének van kulcsszerepe a kedvező fővárosi adottságok kihasználásával.
Mindez azért is nagyon fontos, mert Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság klímasemleges és intelligens városok nevű küldetéséhez, aminek célja, hogy 2030-ig száz, az Európai Unió tagállamai területén található város klímasemlegessé váljon.
A vállalás egyik célja, hogy ezek a városok később példaként, innovációs központokként szolgálhassanak, és segíthessék a többi várost, hogy elérjék az EU legfőbb célkitűzését, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon.
A főváros „Budapest CARES” programja 1,5 millió eurós támogatásban részesült, amelyből többek között megalakult a Budapesti Klímaügynökség, hogy a budapesti lakásállomány energetikai korszerűsítését minden lehetséges eszközzel támogassa.
Az egyik legnagyobb gondot ugyanis éppen az jelenti, hogy a fővárosi háztartások 56 százaléka nem éri el a C energiahatékonysági fokozatot, azaz az utcát fűtik.
Ami külön megnehezíti a dolgot, hogy
a magyarok, részben a rezsicsökkentésnek is köszönhetően, alig éreznek motivációt, hogy modernizálják az ingatlanjaikat.
Ahogy korábban is említettük, egy 2023-as, novemberi, reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezettek 70-80 százaléka egyáltalán nem akar felújítást az otthonában. Akkor sem, ha lenne rá pénze.
A motiváció hiánya fontos akadálya lehet a 2050-re tervezett klímasemlegességnek, mert ahhoz, hogy ezt Magyarország elérje, minden évben 130 ezer lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség. Márpedig, ahogy Ámon Ada, a Klímaügynökség vezetője egy konferencián elmondta, csak a budapesti lakásállomány felújítása többezer milliárd forintot igényelne.
(Kiemelt kép illusztráció: Unsplash)