Konferenciát tartottak a Biodómban, amelyen Karácsony Gergely mellett részt vett a Budapesti Lakásügynökség és a Budapesti Klímaügynökség vezetője is. A közeljövő terveit, illetve azokat a nehézségeket ismertették, amelyeket le kell küzdeni a hatékony működés érdekében.
„Olyan várost akarunk, ami nem ugyanazt a dalt hallgatja, mint tíz évvel ezelőtt” – idézte Cseh Tamást Karácsony Gergely az Otthon Budapest elnevezésű konferencián a Biodómban. A rendezvényen bemutatkozott a Budapesti Klímaügynökség és a Budapesti Lakásügynökség.
Az eseményen megtudhattuk, hogy a lakhatási válság megoldására 21,8 milliárd forintot szán a fővárosi önkormányzat, és tervét a következő öt alapra helyezi:
- Az Affordable Housing for All (AHA) programban bővítik az önkormányzati lakásállományt. Erre közvetlen brüsszeli forrásból 2 milliárd forint érkezik.
- Budapesten 30 ezer háztartás ma is szilárdtüzelésű fűtési rendszert használ, ami jelentősen rontja a fővárosi levegő minőségét. Ennek kiváltására 1 milliárd forintot költenek.
- Az üres ingatlanokat lakássá alakítják át, a rossz állapotú önkormányzati bérlakásokat pedig felújítják. Ez 8,4 milliárd forintba kerül, amit az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) finanszíroznak.
- A lakásügynökség modelljét 3 milliárd forintból alakítják ki, ezt az Európai Szociális Alap állja.
- A hajléktalan élethelyzetű emberek lakhatását 7,4 milliárd forintból garantálják, ami szintén az Európai Szociális Alapnak köszönhető.
A főpolgármester lakás- és szociálpolitikai tanácsadója, Misetics Bálint arról beszélt, hogy „hajléktalan élethelyzetűek" alatt nem csak az utcán élőket kell érteni, hanem azokat is, akik a melegedőket és a szállókat veszik igénybe. Karácsony Gergely elmondta:
a budapestiek 15-20 százaléka küzd a rezsiszámlák befizetésével, vagy azzal, hogy befűtse a lakását.
Mindez nem meglepő, ha azt nézzük, hogy a helyi bérekhez viszonyítva európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak a budapesti lakbérek. Az átlagos fővárosi bérleti díj régóta meghaladja a minimálbért, sőt ma már a garantált bérminimum és az átlagnyugdíj is az átlagos budapesti lakbér szintje alatt van. Misetics Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy egy átlagos budapesti nyugdíjast, akinek nincs ingatlanja, vagy befogadja a családja, vagy hajléktalanná válik, mivel a magánbérleti szektor ma egy „vadnyugati mocsár”. Szülői támogatás, vagyon nélkül a kormány támogatásaihoz sem lehet hozzáférni, ezt Misetics – Ferge Zsuzsa szavaival – „perverz újraelosztásnak" nevezte.
A konferencián bemutatkozó Budapesti Lakásügynökség ígérete szerint a jelenlegi önkormányzati lakbérnél magasabb, de a piaci lakbérnél alacsonyabb áron bérelhetik a lakásokat a jelentkezők. Jelenleg 20 és 100 négyzetméter közötti lakható állapotú lakásokat keresnek, felújítandó lakásokkal egyelőre nem foglalkoznak. A bérlőket a nem magas, de stabil jövedelmű jelentkezők közül választják ki. Az albérletpiacon főként a romák, a családosok, a kisállattartók és a fiatal párok vannak hátrányos helyzetben, és ha azt vesszük, hogy a budapesti roma lakosság aránya körülbelül 10 százalék, az látszik, hogy a lakást keresők jelentős része hátrányban van.
Az albérletárak csökkentésében szerepet játszhat az AHA-program, de egyelőre nagy hatása nem lesz a budapesti lakáspiacra. Az AHA eddigi legjelentősebb programeleme egy kihasználatlan újpesti iskola lakóházzá alakítása, amely 26 nulla energiaigényű bérlakást jelent, de ez csak 2026 őszére lesz beköltözhető állapotban.
Az önkormányzati lakásállomány bővítése azért lenne fontos, mert míg az arányuk a rendszerváltás idején 50 százalék volt, ez a 2010-es évekre 4 százalékra csökkent.
Környezetvédelmi szempontból sem mindegy, hogy a Budapesten dolgozók a fővárosban élnek-e, az ingázás ugyanis jelentős környezetterhelést jelent.
A lakásügynökségnek honlapja már van, cége még nincs, a szervezethez kapcsolódó a nonprofit Kft. – mint a Budapesti Klímaügynökség esetében is – 2025-ben jöhet létre. A gyakorlati megvalósítás azonban elkezdődött, Kovács Vera ügyvezető szerint a következő hetekben beköltözhetnek az első bérlők.
Panelprogram újratöltve
Az ország háztartásainak negyede Budapesten található, az itteni háztartások 56 százaléka pedig nem éri el a C energiahatékonysági fokozatot. Ez a 21. században a minimális elvárás lenne, ezek az épületek az utcát fűtik – jelentette ki Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség vezetője, hozzátéve azt, hogy Budapestnek városokra szabott energetikahatékonysági program kellene, hiszen a háztartások 80 százaléka társasházban van, míg országosan a lakóingatlanok kétharmada családi ház. A károsanyag-kibocsátás 30-40 százalékáért a lakossági fűtés felelős, ezért fontos lenne például a szilárdtüzelésű fűtés átalakítása.
A felújításhoz azonban nem csak pénz, hanem motiváció is kell. Egy tavaly novemberi, reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezettek 70-80 százaléka egyáltalán nem akar felújítást az otthonában akkor sem, ha lenne rá pénze.
Az 1991 után épült társasházakban élők körében a legkisebb azok aránya, akik energetikai felújítást szeretnének – mondta Szemző Hanna szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. Az elmúlt tíz évben a legtöbben nyílászárócserét, festést, konyha- és fürdőszoba-felújítást végeztek, az 1946 előtt épült társasházakra viszont az ablakcsere sem volt jellemző.
A motiváció hiánya fontos akadálya lehet a 2050-re tervezett klímasemlegességnek, mert ahhoz, hogy ezt Magyarország elérje, minden évben 130 ezer lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség.
A jelentős érdektelenséget, apátiát szemléletformálással lehet csökkenteni, Ámon Ada szerint szemléletet formálni elsősorban pénzzel lehet. „Nem a társadalom átnevelése a cél, hanem olyan környezetet, lehetőséget és kereteket akarunk létrehozni, hogy a környezettudatos életmód legyen az olcsóbb, praktikusabb, gyorsabb és kényelmesebb választás” – mondta a szakember. A lakásügynökség arra számít, hogy már a felújítás 30 százalékos támogatásával is meg tudja győzni az erre nyitott embereket, hogy vágjanak bele a korszerűsítésbe. Ennek az egyik része a következő ciklusra ígért 10 milliárd forintos panel- és társasház-felújítási program, amit a főváros 2,5 milliárd forinttal támogat. A kerületeknek szintén 2,5 milliárd forintot kell ehhez hozzátenniük, 5 milliárd forintot pedig a társasházak teremthetnek elő banki finanszírozással, önerőmentesen.
Kiemelt kép: Marco Meyer/Unsplash