KÖZÉLET

Megalakulás előtt a fővárosi klímaügynökség


A holnapi közgyűlés témája lesz, és várhatóan elfogadják a Budapest Klímaügynökség megalakítását. Április 23-án sajtótájékoztatót tartott az ügynökséggel kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármester és Ámon Ada, az ügynökség leendő vezetője.

Az Európai Bizottság 2021 szeptember 29-én indította el a klímasemleges és intelligens városok nevű küldetését, amelynek az a célja, hogy

2030-ig száz, az Európai Unió tagállamai területén található város klímasemlegessé váljon. Mint írják, a városok a földfelszín mindössze 3 százalékát borítják, de az üvegházhatást okozó gázok több mint 70 százalékáért felelősek. Ezért a városoknak és polgáraiknak foglalkozniuk kell az éghajlati vészhelyzettel.

A klímasemleges és intelligens városokra irányuló küldetés részeként az EU 100 várost szeretne támogatni, hogy 2030-ig elérjék a klímasemlegességet, később példaként, innovációs központokként szolgáljanak, és segíthessék a többi várost, hogy elérjék az EU legfőbb célkitűzését, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon.

Habitat
Kép: Habitat for Humanity

 

Az Európai Tanács keretében ülésező uniós vezetők 2019 decemberében állapodtak meg abban, hogy az EU-nak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet, ami azt jelenti, hogy a légkörbe csak annyi üvegházhatású gáz kerül, amennyit a természet – azaz az erdők, az óceánok és a talaj – el tud nyelni. 

A nulla nettó kibocsátás ezen egyensúlyi állapotának elérése érdekében az uniós országoknak 2050-re drasztikusan csökkenteniük kell majd az üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, és meg kell találniuk a fennmaradó és elkerülhetetlen kibocsátás ellentételezésének módját. 2020 decemberében megállapodtak abban is, hogy kitűznek egy köztes állomást, egy köztes célt, amelyből lett azt, hogy az 1990-es szinthez képest 2030-ig több mint felére csökkentik az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

Lakhatás
Kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

 

A Telex beszámolója szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, mint mondta, szerinte „Európa vezeti a klímaváltozás elleni harcot”. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint az új klímacél „biztosítja az utat a 2050-re kitűzött klímasemlegesség felé”.

Ahogy az utóbbi időkben lenni szokott, a tanács csak második nekifutásra tudta elfogadni a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt, mert a korábbi, októberi tárgyaláson a kelet-közép-európai tagállamok, főleg Lengyelország, Csehország és Magyarország pénzügyi aggályai miatt nem tudtak megállapodni.

Akkoriban főként arról szóltak a hírek, hogy

Lengyelország és Magyarország belengette, hogy megvétózza az Európai Unió 2021-27 közötti költségvetését és a koronavírus miatt szükségessé vált helyreállítási alapot. Az 1800 milliárd euróra rúgó két programot Varsó és Budapest azért blokkolta volna, mert a két kormánynak nem tetszett a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet, ám a fenyegetődzés végül blöffnek bizonyult. 

A helyreállítási alap és a költségvetés körüli megállapodás viszont lendített a zöld energiára való átállás tervein is.

Országos
Országos villamosenergiaigény  Kép: FŐVÁROS

 

Az Európai Bizottság 2021 november 25-én írta ki a pályázatot a városoknak, amelyre 2022. január 31-ig várták a jelentkezőket. A pályázaton az összes EU-tagállam 377 városa indult el. A beadványok értékelését követően a Bizottság április 28-án jelentette be azt a száz várost, amelyik részt vehet a küldetésében. Mint kiderült, mind a 27 tagállamból kerültek be városok a száz közé, és 12 további város is csatlakozott a küldetéshez a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram (2021–2027) részeként. Magyarországról Budapest mellett Miskolcot és Pécset is beválogatták.

„Hatalmas siker és egyben lehetőség: az Európai Bizottság kiemelten fogja támogatni Budapestet a 2030-as klímacél elérésének az érdekében” – jelentette ki Karácsony Gergely. Ahogy a főpolgármester is magyarázta, „a misszió lényege, hogy kísérleti és innovációs központokká tegyék ezeket a városokat, amelyek jó példáit és gyakorlatait valamennyi európai város átveheti, hogy legkésőbb 2050-ig minden város klímasemleges legyen az Unióban”. A program megvalósítására 360 millió eurót szánt a bizottság.

width=1824
Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség

 

A főváros „Budapest CARES” programja 1,5 millió eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság által indított 100 klímasemleges és intelligens város missziója keretében. A program, ahogy itt írják, a Budapest klímacéljait támogató Klímaügynökség létrehozására, ezen belül a lakossági épületenergetikai, hatékonysági beruházások felpörgetésére irányul, a tervek szerint ennek segítségével, számos budapesti ingatlan és otthon évtizedek óta elmaradt energetikai felújítása valósulhat meg.

A budapesti otthonok ugyanis, az elavult fűtési megoldásoknak és a rossz hőszigetelés miatti energiapazarlásnak köszönhetően az egyik legnagyobb városi széndioxidkibocsátókká, illetve levegőszennyezővé váltak. 2023. október 13. és november 10. között, a program részeként megkezdték a fővárosi lakásállomány reprezentatív felmérését.

Ahogy az előterjesztésben írják, a klímaügynökség ellátandó feladatai közé tartozik

  • a lakossági tanácsadói hálózat kiépítése,
  • épületenergetikai pilotprogram kidolgozása,
  • finanszírozási források felkutatása, például pályázatfigyelés, pályázatírás, piaci finanszírozási lehetőségek feltárása,
  • együttműködések és partnerségek kialakítása, valamint
  • kommunikációban, szemléletformálásban való szakmai közreműködés.

Kiss Ambrus egy korábbi háttérbeszélgetésen elmondta, az ügynökség vezetőjének Ámon Adát nyerték meg.

A főpolgármester szerint 2019-ben az új városvezetés elkötelezte magát egy előremutató klímapolitika mellett, ami egyszerre jelenti azt, hogy Budapestet felkészítik a klímaváltozással kapcsolatos változásokra, hogy ezekkel szembe tudjon nézni, és arra is, hogy csökkentik a város károsanyag-kibocsájtását.

Óbudai-sziget
Kép: Ancsin Gábor/kepszerk.hu

 

A 2019-ben újjáalakuló közgyűlés egyik első döntése volt, hogy klímavészhelyzetet tartott.

Az előterjesztés szerint a főváros az Alaptörvény és a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján kinyilvánította, hogy Budapest is kötelességének tekinti az éghajlatváltozás elleni fellépést, és a fővárosi önkormányzat és cégei működésében biztosítani fogják az erre vonatkozó információk teljes nyilvánosságát. 

A vészhelyzet kihirdetésével kapcsolatban Karácsony most megjegyezte, hogy ez szimbolikus lépés volt, de mögötte tudatos építkezés folyt az elmúlt években. Ennek a részeként hozták létre a Klíma- és Környezetügyi Főosztályt is, ami számos nemzetközi projektbe kapcsolódott be, és különböző stratégiákat alkotott, melyek mentén Budapest csökkenteni tudja a kibocsátást. A Klímaügynökség legfontosabb feladata, erősítette meg Karácsony is, hogy a budapesti lakásállomány energetikahatékonysági korszerűsítését támogassa minden lehetséges eszközzel. 

Karácsony úgy zárta a beszédét, hogy továbbra is dolgoznak azért, hogy érdemben tudjanak EU-s forrásokat Budapestre hozni, de emellett arra is készülnek, hogy

a klímaügynökség segítségével a főváros a kerületi önkormányzatok támogatásával elindít néhány zászlóshajó-programot, hogy lássák, hogyan működik a modell. Ámon Ada reményei szerint normateremtő intézményt fognak létrehozni, de abban is bízik, hogy már önmagában a klímaügynökség felállítása is példaértékű lesz.

(Kiemelt kép: Unsplash)