Ahol korábban szürke aszfalt, kiadatlan helyiségek és parkoló autók álltak, ott most virágágyások, fák, padok és Dajka Margit színművész emlékműve. Június 3-án, Terézvárosban átadták a sétálóutcává alakított Bajcsy-Zsilinszky közt, amit akár több hasonló projekt is követhet.
A kerületben 2022-ben indították el a Terézváros 2030 programot, amit az önkormányzat az elmúlt harminc év legnagyobb közterület-fejlesztési programjának nevez, és amelynek a mottója az, hogy ahol ez lehetséges, ott a beton helyett inkább fák álljanak.
Ahogy a programmal kapcsolatban írják, a kerület közterületeinek 80 százaléka jelenleg az autós forgalmat szolgálja, ami nem fenntartható. Szerintük demokratikusabb felosztásra van szükség. Az autós várostervezést szeretnék emberközpontú megközelítésre váltani, ne az legyen a fókuszban, hogy az autók minél gyorsabban haladhassanak, hanem élhetőbb közterületei legyen a kerületnek.
Budapesten a VI. kerületben a legalacsonyabb egy főre jutó zöldfelület, ezért minden alkalmat meg kell ragadniuk arra, hogy ezt valahogy növelni tudják. Az önkormányzat szerint a szemléletváltozást nem korlátozásokkal és tiltásokkal szeretnék elérni: „Példát kell mutatni, hogy valóban gondolhatunk máshogyan utcáinkra, tereinkre
– jegyzik meg.
Ahogy az Énbudapestemen többször is beszámoltunk róla, Józsefváros már több alkalommal példát mutatott, hogyan lehet kísérleti, kis léptékű beavatkozással drasztikusan megváltoztatni egy környék hangulatát. Mint ebben a cikkünkben is írtuk, legutóbb 2024 májusának elején jelentették be, hogy gyalogosbarát területté alakítják a forgalmas Harminckettesek terét.
A terézvárosi program részeként – ahol a mélyben futó közművek engedik –, az önkormányzat szeretne fákat ültetni, komplett fasorokat létrehozni. A tervek szerint több rövid utcából vagy utcaszakaszról teljesen eltűntetik az autókat, és sétálóutcákká vagy kisebb parkokká alakítják őket. Az önkormányzat szükségesnek látja, hogy a járdákról eltűnjenek az autók, amit azzal magyaráznak, hogy, „megengedhetetlen, hogy másfél méternél kisebb hely jusson a gyalogosoknak”.
Mindezek mellett szeretnék, ha biztonságosabb lenne a kerületben a közlekedés, ezért 2024-re a kerület valamennyi mellékútvonalát 30-as zónába sorolták át, azaz a legnagyobb megengedett sebesség a mellékutcákban 30 km/óra lett. Emellett bővítik a bringa-, és rollertárolók hálózatát, több helyen biztosítják a kerékpárosoknak a kétirányú haladást, valamint forgalomlassító megoldásokkal ösztönzik az autósokat arra, hogy a sebességkorlátozásokat be is tartsák.
„A városépítők évtizedekig óriási energiát fektettek abba, hogy utat építsenek az autóknak, irodaházakat a munkahelyeknek, mindent megoldottak, csak éppen a legfontosabbról feledkeztek meg, az emberről. A XXI. századi várospolitika alapja már a közösségépítés és nekünk az a dolgunk, hogy a VI. kerület lakóinak közös otthont biztosítsunk. Ehhez levegőre, növényekre, olyan közterületekre van szükség, ahol nem csak közlekedni lehet, hanem sétálni, beszélgetni, együtt lenni is jó” – magyarázta Soproni Tamás polgármester a Csengery utca átadóján.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, a Csengery utca átalakítása az egyik első példája volt, hogyan lehet átalakítani a sivár belvárosi közterületeket zöldebb, élhetőbb, a pihenést szolgáló közösségi terekké. A 2024 márciusában átadott 400 méteres szakaszán az autók már nem állhatnak fel a járdákra, ennek köszönhetően több hely jut a gyalogosoknak, és a felszabaduló helyeken húsz előnevelt, öt-hat méter magas platánfasort hoztak létre.
A forgalomlassítást és -csillapítást a kereszteződések kiemelésével oldották meg, és az ígéreteknek megfelelően a kerékpárosok mindkét irányban közlekedhetnek az utcában, amit útburkolati jelekkel is jeleznek.
Ahogy lapunk is megírta, felújítás munkálatai nettó 350 millió forintba kerültek a Szondi és az Aradi utca közötti részen, és már zajlanak a második ütem munkálatai a Szondi és a Podmaniczky utca közötti szakaszon. Gyakorlatilag az utca teljes terézvárosi szakasza újjászületik 2024-ben: a Szófia utca és Király utca közötti, majd az Aradi utca és az Andrássy út közé eső része is sorra kerül még az idén.
A most átadott Bajcsy-Zsilinszky köz az önkormányzat szerint a Terézváros 2030 közterület-megújítási program egyik leglátványosabb eleme lett. A rendezés során feltörték az aszfaltot, és térköveket tettek le, eszerint újult meg a járdaburkolat is, mindennek köszönhetően újra lehet rajta párban vagy babakocsival sétálni. A csomópontokban és a gyalogos járdák végeiben veszélyt jelző taktilis burkolatot alakítottak ki. A zöldfelületek érdemi növelése érdekében növényszigetek létesültek, amelyeken árnyéktűrő növények és az örökzöldek mellett hét új talajkapcsolatos fát ültettek ki. Telepítettek cserjéket és évelőágyásokat, valamint kihelyeztek három növénykandelábert is.
Ahogy Soproni egy posztban megjegyezte, két évtizeden keresztül Terézváros egyetlen utcája sem vált autómentessé. „Utoljára a 2000-es években volt ilyen a kerületben, amikor a Hajós utcát átadták” – mondta az átadón.
A polgármester büszke, hogy a kerület közterületei abban a szellemben újulnak meg, hogy élhetőbbek, zöldebbek legyenek. „Abban a szellemben, hogy ne csak a közlekedést tegyék lehetővé, hanem azt is, hogy leüljünk egy padra, elolvassunk egy fa árnyékában egy könyvet vagy beszélgessünk a szomszéddal.”
A Bajcsy-Zsilinszky közben helyezték el Dajka Margit emlékművét is. A megnyitó-szoboravatón az alkotó, Krauth Veronika arról beszélt, hogy társaival, Kátai Annával és Fügedi Lúciával együtt Dajka Margit színművészeti munkásságának bemutatása mellett arra is törekedtek, hogy az alkotás jó példája legyen annak, hogyan lehet és érdemes 2024-ben köztéri elemekkel megemlékezni múltbéli eseményekről és személyekről.
Szerethető, a környezetet valóban gazdagító alkotást akartunk létrehozni, ami minél több nézőpontból élményt ad. Aki pedig több időt szán az alkotásra, többet is kaphat. A fémkockák a színésznő életének építőkockái, de méretüknél fogva a térkő kockáival is vizuális kapcsolatba kerülnek. Egészen közelről nézve pedig Dajka Margitról szerepeiben és privát életében készült fotókban lehet elmélyülni. Javaslom, hogy aki teheti, este is nézze meg, mert 9 óra körül a közvilágítással együtt ez is fénybe kerül, és a világítás újabb rétegét mutatja meg a szobornak.
A Bajcsy-Zsilinszky közhöz hasonló beavatkozásokat terveznek a Révay közben és a Kármán utcában is. A bazilika tőszomszédságában lévő pici utcácskából, a Révay közből 2023 októberében tesztjelleggel már egy napra sétálóutcát csináltak, ami egyébként a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósult meg, a Fővárosi Önkormányzat által Budapest 150 alkalmára kiírt Térfoglalás című pályázat részeként. „Kis távolságok, sűrűn lakott területek, izgalmas terek, épületek – ez Terézváros” – jellemezte akkor a kerületet Soproni. Mint magyarázta, nekik városvezetőkként az a feladatuk, hogy a kerület lakóinak adjunk kötődési lehetőségeket, hogy közös otthont biztosítsunk. A teszttel is az volt a céljuk, hogy megnézzék, ezek a közterületek hogy működnek, ha azokat valóban azok használják, akiknek készült, azaz az emberek.