A Rákóczi útra ráfér minden zöldítés. Ezt Bardóczi Sándor, főtájépítész mondta, amikor május elején megosztotta a Szent Rókus kápolna előtti aszfaltozott területre vonatkozó zöldfelületi fejlesztési, azaz revitalizációs tervet. A főváros egyik legfontosabb, leghosszabb útjának megújítása régóra foglalkoztatja a szakembereket.
Ahogy Bardóczi is felidézte, az ötlet a közösségi költségvetés nyertes ötletei között szerepelt, a végső tervet pedig a tavaly ősszel a lakossági workshopon elhangzottak és a műemléki környezet értékmegőrzési szempontjainak figyelembevételével készítettek el.
Ahogy ebben a cikkünkben is írtuk,
a szakértők többsége mára egyetért abban, hogy az az elképzelés, ami a '60-as évektől egy belvárosi autópályává tette Budapest legszebb történelmi negyedét, és ezzel szép lassan hozzájárult az itt virágzó kiskereskedelem elsorvasztásához, egy elhibázott városfejlesztési koncepció volt.
Mint arról Szende András tájépítész is megemlékezett, a főváros legfontosabb és egyik leghosszabb közlekedési tengelye az Erzsébet hídtól a Keleti pályaudvarig tart. Ezt a területet most megtöltik az autók, és egymást követik az üres, kiadó üzlethelyiségek, pedig itt egykor az út mentén végig kávéházak, üzletek, mozik csalogatták a nagyszámú sétálót.
A belvárosi autópályák, írtuk ebben a cikkünkben is, a '70-es évek abszolút autósközpontú trendjének eredményei, amikor is azt gondolták, hogy a motorizáció egyet jelent a fejlődéssel. A forgalomcsillapítás ügye pedig, tettük hozzá ebben a cikkünkben is, mára az évtized egyik, ha nem a legfontosabb várospolitikai vitájává vált.
Ahogy a BKK is írja, Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út jelenleg Budapest egyik legforgalmasabb útvonala, még napjainkban is őrzi az 1970-es években kialakított formáját, itt komplex felújítás több évtizede nem történt.
Autópálya-szerű nagy forgalma teljesen kettévágja a belvárost, miközben parkolási és rakodási lehetőség hiányában az útvonal mentén elhelyezkedő irodák, kereskedelmi létesítmények és vendéglátóhelyek ellehetetlenültek, jelentős részük üresen tátong.
A Rákóczi út problémájára hívta fel a figyelmet Budapest egyik legismertebb cukrászcsaládjának nevét továbbvivő Hauer 2023 áprilisi bezárása is, ahol aztán konditerem nyílt. Ahogy akkor a 24.hu is megállapította, a környéken a lehetetlen viszonyok miatt csak az ázsiai áruházak, a filléres éttermek, az éjjel-nappali boltok, a telefonalkatrész- vagy használtruhaüzletek képesek huzamosabb ideig talpon maradni.
Mint arra Budapest főépítésze, Erő Zoltán is rávilágított viszont, hiba lenne egyedül a hatvanas-hetvenes évek döntéshozóit okolni, a főváros és a környékének sorsa lényegében már az Erzsébet híd építésekor megpecsételődött, amikor is Pest történeti, középkori magját egyszerűen elbontották. Abból az időszakból mindössze ugyanis csak egy maréknyi ház maradt meg, amiket most tanúházaknak hívunk.
A 2010-es évek elején többek között az aluljáró megszüntetésével ugyan javult valamit a Ferenciek tere környékén a helyzet, a 2022 decemberében átadott, felújított Blaha Lujza tér is változást hozott, azonban a Rákóczi út helyzete továbbra is elsújtó.
A BKK, szintén a 2010-es évek elején ugyan kidolgozott egy tervet, aminek részeként egy-egy sávon közlekedhettek volna csak az autók, a buszsáv középre került volna, és a biciklisek is kaptak volna egy-egy sávot, amiről már néhány évvel később, bőven Tarlós István főpolgármestersége idején is látszott, hogy nem lesz semmi.
A belvárosi autópályák problémával a jelenlegi városvezetés is tisztában van, a főváros egy 2030-ig megvalósítandó akciótervet készített, hogy
helyettük újjáéledő sugárutak legyenek. A felvázolt nagyrészt uniós pénzekből megvalósítandó vízió részeként az észak -déli városszövet fejlesztését gondolta át a főváros az érintett kerületek vezetésével és civil szervezetekkel együtt.
Ahogy a BKK viszont már 2021-ben is elmondta, a Fővárosi Önkormányzat egyelőre nem fér olyan mértékű hazai, vagy EU-s forráshoz, ami lehetővé tenne városi jelentőségű átépítéseket, azt viszont megtehetik, hogy a kisebb léptékű fejlesztéseiket úgy alakítják ki, hogy azok később fogadni tudják, illetve illeszkedjenek a reménybeli, későbbi, nagyobb átépítésekhez.
Ilyen kisebb, gyalogosbarát fejlesztés volt még, amikor 2023 októberében új, jelzőlámpás gyalogátkelőhelyet alakítottak ki a Rákóczi úton a Kazinczy utca és a Szentkirályi utca között. A fejlesztésnek köszönhetően egy régóta várt összeköttetés valósul meg a VII. és a VIII. kerület között, így a gyalog közlekedők kényelmesebben, kerülő nélkül kelhetnek át az úton.
És egy ilyen, szintén gyalogosbarát fejlesztés, hogy egy új, akadálymentes gyalogos-átkelő építenek az Astoria kereszteződésében, amivel a főváros saját bevallása szerint is egy több mint 60 éves adósságát törleszti. A babakocsival vagy kerekesszékkel közlekedők így több száz méteres kerülő nélkül, a Rákóczi úton is átkelhetnek a Múzeum körút és a Károly körút járdái között.
A tervek szerint a Szűz Mária szobornál
- feltörik a betont, és
- évelőket ültetnek ki,
- elhelyeznek továbbá három növénykazettát,
hogy a pihenőteret elhatárolja a körúttól és az átmenő gyalogos forgalomtól. Az elhatárolt pihenőtér központjában
- új zöldfelület alakítanak ki
- négy csörgőfa és
- biodiverz évelőfelületek telepítésével, és
- pihenőpadokat is helyeznek ki.
A beruházás célja, írják, a belső városrészben az aszfalt felületek csökkentése, a növénytelepítés és egy vonzó közösségi tér kialakítása. Ezzel folytatják – kisebb léptékben – a Blaha Lujza tér mentén megvalósult közterület-megújítást. A kiviteli tervek örökségvédelmi-, közmű- és közút üzemeltetői véleményezést követően kerülnek véglegesítésre. A kivitelezés indítása 2024 őszén várható.
A vezető tervezője az a Szalkai Adrienne, aki 2024 májusában megkapta az Év Tájépítésze közönségdíját. Ahogy a Főkert írta a díjjal kapcsolatban: „ez azt jelenti, hogy az Adrienne vezetésével tervezett projektek – legyen szó többhektáros ökologikus pihenőparkról, mint a Pünkösdfürdő park, kísérleti biodiverz virágágyakról, akár a Bajcsy-Zsilinszky úton vagy a Margit körúton, vagy új városarculati elemekről, mint a Budapest-szék megtervezése – elnyerte a célközönség, a felhasználók tetszését”.
A Fortepan-képek tanúsága szerint egyébként
a 60-as évek elején a Rókus-kápolna előtti terület nemcsak füvesítve volt, hanem virágok is akadtak jócskán akadtak. A 80-as években a virágok már kikoptak, azonban még mindig füvesítve volt a terület. A Google Maps térképen jól látszik a körív is, ahogy az ágyást lebetonozták.
(Kiemelt kép: Rókus kápolna elötti tér 1980-ban. Fortepan)