Mivel a közös munka hatékony és eredményes volt, az egyesület úgy döntött, hogy folytatja az együttműködést a józsefvárosi önkormányzattal és Terézváros önkormányzatával.
Az együttműködés első fázisa 2023-ban indult el a VI., a VIII. és a IX. kerületekkel. A projektben elsősorban azt vállalták, hogy kétszáz fővel több embernek biztosítanak ingyenes jogi segítséget. „Ennek érdekében ősszel toborzást tartottunk, szervezetünkhöz hét új utcajogász csatlakozott, akiknek képzést tartottunk, valamint mentorálással segítettük munkájuk elkezdését” – írja közleményében az Utcajogász.
A kapacitásnövelésre nagy szükség is volt, folytatja az egyesület, mert a gazdasági válság következményeként egyre többen fordultak jogsegélyszolgálatukhoz.
Fontos vállalásuk volt még, hogy
véleményezzék a kerületek lakás- és szociális rendeleteit, koncepcióit. Az együttműködés fontos részét jelentették azok a képzések is, amelyeket az Utcajogász önkéntes jogászai biztosítottak az önkormányzati dolgozók számára.
Ezen alkalmak során a céljuk az volt, hogy naprakész, gyakorlatias jogi tudást adjanak át az önkormányzatok szociális szakembereinek. A képzéseket minden alkalommal igényfelmérés előzte meg, az Utcajogász csapata ennek alapján állította össze a programot.
Hogy milyen témák és fogalmak körül forogtak ezek a továbbképzések? Az elévülés, a fizetési felszólítás hatályosulása, az engedményezés, a követelés esedékessége, a hatósági döntés jogereje. „Olyan fogalmak ezek, amelyekkel a hétköznapokban időnként találkozunk, és amelyeket talán körül is tudunk írni, de egzakt, pontos jelentésükkel már kevésbé vagyunk tisztában” – írják közleményükben.
Az első fázist azért tartotta sikeresnek a szervezet, mert lehetővé tette, hogy a legfontosabb kérdések kapcsán párbeszédre lépjen azokkal, akiknek módjukban áll érdemben javítani a lakhatási válság okozta problémákon és a nehéz szociális helyzetben élő emberek életén. De mindez sokat segített az Utcajogász szervezeti és szakmai fejlődésében is.
A beszámolók alapján az önkormányzati dolgozók közül többen is mondták, hogy nemcsak a munkában, hanem a magánéletükben is hasznosítható tudást szereztek.
Ahogy az Énbudapestemen már összefoglaltuk,
a 2010 óta működő Utcajogász Egyesület ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak. Minden pénteken, délután 3-5 óra között a Blaha Lujza téren tartanak ügyfélfogadást.
Az egyesület munkájában sok, különböző területen tevékenykedő jogász vesz részt: vannak közöttük ügyvédek, jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, doktoranduszok és joghallgatók is. Közös bennük, hogy úgy gondolják: a jogérvényesítés lehetősége annak is jár, akinek nincs pénze ügyvédet fogadni.
Az Utcajogászt választották a budapestiek 2022-ben Az Év Fővárosi Civil Szervezetének, amelynek kapcsán a díjazottak elmondták: „Mi, civil szervezetek együtt dolgozunk azért, hogy a körülöttünk lévő világot egy kicsit jobb hellyé változtassuk. Bármilyen kilátástalannak is tűnik néha a helyzetünk, soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a munka, amit végzünk, jelentős, hogy szükség van ránk”.
Ahogy fővárosi önkormányzat Otthon Budapesten – lakás és lakhatás címmel rendezett konferenciáján elhangzott, a lakhatási válság egyik oka Kovács Vera, a Budapesti Lakásügynökség vezetője szerint az, hogy a rendszerváltás óta a működő kormányok úgy vélik,
a lakhatás ügyének a megoldását kizárólag a tulajdonlás tudja rendezni. Ebből a politikai vakságból fakad, hogy a lakáspolitikai eszköztár támogatásai főleg a tulajdonszerzéshez kötődnek, és ez a másfajta lakáspolitikai beavatkozást megnehezíti.
Ahogy pedig egy, a Lakhatási Koalíció által 2024 elején szervezett a panelbeszélgetésen kiderült, ma Magyarországon még mindig van félmillió vályogház, 130 ezer olyan lakás van, ami alacsony komfortfokozatú, az épületállomány 66 százaléka korszerűtlen, és a háztartások mintegy 10 százalékát érinti az energiaszegénység.
Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. kutató munkatársa arra hívta a fel a figyelmet, hogy 2013-2015 óta folyamatosan csökkenek a központi, kormányzati szociális támogatások, Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója pedig arra, hogy a rezsitámogatás egyik súlyos következménye, hogy nem ösztönözi a lakosságot sem a felújításra, sem arra, hogy takarékoskodjon az energiaforrásokkal.
A Lakhatási Koalíció, azaz a magyarországi lakhatással foglalkozó szervezetek laza szövetsége összegzése szerint
Magyarországon valamilyen formában megközelítőleg 2-3 millió embert érint a lakásszegénység, a lakáspolitika ugyanis, erősítették meg, a rendszerváltás utáni időszak egyik leghányatatottabb sorsú közpolitikai területe.