A kormányhivatalok rengeteg kisgyermekes anya gazdasági helyzetét teszik kilátástalanná azzal a jogértelmezéssel, amely szerint nem jogosultak csecsemőgondozási díjra azok, akik egyéni vállalkozásukat csak szüneteltették. Az Utcajogász Egyesület ezen szeretne változtatni.
Az Utcajogász Egyesület a Kúriához fordult az egyik ügyfele miatt, akivel együtt rengeteg kisgyermekes anya gazdasági helyzetét teszik kilátástalanná a kormányhivatalok: jogértelmezésük szerint ugyanis nem jogosultak csecsemőgondozási díjra azok, akik egyéni vállalkozásukat csak szüneteltették, nem pedig megszüntették.
Az egyesület először a bírósághoz fordult, ám az elutasította a kereseti kérelmet, ezért a szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
A Kúria döntésében aztán az Utcajogász ügyfelének adott igazat, és egy korábbi alkotmánybírósági határozattal összhangban kimondta: nincs észszerű indoka annak, hogy társadalombiztosítási következmények szempontjából az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”.
A döntés elvi tartalma szerint „a csecsemőgondozási díj iránti kérelem elbírálása során az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető felperest a megszűnt biztosítással rendelkezőkkel azonos csoportba tartozónak kell tekinteni”. Azaz
az ellátásra jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között.
Az Utcajogász szerint a probléma ezzel nem oldódott meg, hiszen a kormányhivataloknak, mint fogalmaztak, valószínűleg ezután sem lesz lehetőségük az alkotmánybírósági döntéssel összhangban értelmezni a jogszabályt, emiatt pedig minden CSED-et igénylő, és a fentiek alapján elutasított kisgyerekes anyának a bírósághoz kell majd fordulnia, hogy megkapja a juttatásokat, amikre egyébként is jogosult.
A hasonló ügyekben megnyugtató
megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene, mert ezzel megelőzhető lenne, hogy minden elutasított kérelmet bírósági úton legyen szükséges megtámadni ahhoz, hogy a jogosultak hozzájussanak az őket megillető ellátásokhoz. Ennek érdekében az Utcajogász következő lépésként a Belügyminisztériumhoz fordul majd a jogszabály módosítására vonatkozó javaslattal.
A 2010 óta működő Utcajogász Egyesület nagyrészt önkéntes jogászokkal nyújt ingyenes jogi segítséget – a lakhatási és a szociális ügyekben – a szegénységben élő, főleg hajléktalan vagy rossz, bizonytalan lakhatási körülmények között élő embereknek.
Az egyesület munkájában sok, különböző területen tevékenykedő jogász vesz részt: vannak közöttük ügyvédek, jogtanácsosok, ügyvédjelöltek, doktoranduszok és joghallgatók is. Közös bennük, hogy úgy gondolják: a jogérvényesítés lehetősége annak is jár, akinek nincs pénze ügyvédet fogadni.
Az Utcajogászt választották a budapestiek Az Év Fővárosi Civil Szervezetének, aminek kapcsán elmondták:
mi, civil szervezetek együtt dolgozunk azért, hogy a körülöttünk lévő világot egy kicsit jobb hellyé változtassuk. Bármilyen kilátástalannak is tűnik néha a helyzetünk, soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a munka, amit végzünk, jelentős, hogy szükség van ránk”.
A jogi segítségre szorulók írhatnak nekik, vagy felkereshetik őket a Blaha Lujza téren, ahol minden pénteken délután várnak mindenkit.
(Kiemelt kép illusztráció: Depositphoto)