Magyar fiatalok több ötlettel is előálltak, hogy a Népszigetből ne lakópark legyen. A legutóbbi díjnyertes ötlet a magyar hajóépítésnek és a dunai hajózásnak állítana emléket.
Interaktív ökoturisztikai központot álmodott a Népszigeti Hajógyár elhagyatott területére a CheckINN Revitalizátor ötletpályázatának egyik nyertese. Balogh Árpád Mátyás, Fábián Kálmán és Kárász Blanka AKVÁRium nevű csapata a Duna élővilágát és hajózástörténetét mutatná be akváriumrendszerrel, csónakkal bejárható kiállítással, de az ökoturisztikai központhoz tartozna arborétum, étterem, steampunk kávézó és több rendezvényhelyszín is.
Ahogy a csapat tagjai az Énbudapestemnek elmondták, az ötlet onnan jött, hogy amikor egyikőjük, Fábián Kálmán sokat nézegette a Google Maps-et, és feltűnt neki a hatalmas, elhagyatott terület. Ezt és a körülötte kanyargó Dunát tovább nézve pedig eszébe jutott, hogy a Duna hiába Európa egyik legjelentősebb folyama,
az élővilágáról egy átlagember alig tud valamit.
„Pedig hazánkban már van erre a fajta turisztikai attrakcióra kiváló példa: a Tisza Tavi Ökocentrum” – magyarázta a lapunknak.
Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a MOME szakmai támogatásával 2023 májusában második alkalommal indult a CheckINN Revitalizátor ötletpályázat, amely arra hívja fel a hazai felsőoktatás hallgatóit, hogy konkrét rozsdaövezeti és barnamezős területek turisztikai újrahasznosítására dolgozzanak ki ötleteket. A verseny egyik nem titkolt célja, hogy felhívják a figyelmet a fenntartható városfejlesztésre.
Azt a hírről beszámoló turizmus.com is kiemelte, hogy lehetőség van bőven a fejlesztésre, Magyarországon ugyanis nagyjából 12 ezer hektár rozsdaövezet található, olyan területek, amik korábban ipari vagy kereskedelmi funkciót láttak el, de jelenleg üresen állnak. Az újrahasznosításuk nem egyszerű, ugyanakkor nagy előnyük, hogy kiépített úthálózattal, közmű-infrastruktúrával, esetleg már álló épületekkel rendelkeznek, újraélesztésük pedig kiválthatja a még szabadon álló területek beépülését.
A verseny kapcsán Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN programok szakmai vezetője elmondta, hogy a magyarországi rozsdaövezetek
évtizedek óta kihívást jelentenek.
Az elhagyatott gyárak és ipari létesítmények revitalizációja kritikus fontosságú a fenntartható városfejlődés és a környezettudatosság szempontjából.
A csapat nevében nyilatkozó Fábián azzal folytatta, hogy a fő koncepció és a komplexum elemei néhány nap ötletelés után elérték a végleges formájukat, a hosszabb folyamat a megvalósíthatóság és a részlete kidolgozása volt. „Ebben nagyon sok segítséget kaptunk a mentorálás során is” – tette hozzá.
A projektjük a steampunk kávézót emelte még ki. „Itt próbáltuk egyedi módon bemutatni a hely hajózástörténeti jelentőségét.” Ehhez kitalálták, hogy egy csónakázótavat vezetnek a beltérben, amivel azt az illúziót kelthetik, mintha egy frissen legyártott hajóba lehetne szállni.
A Népszigettel és a hajógyárral foglalkozó cikkek többsége azzal a szomorú megállapítással kezdődik, hogy
a IV. és a XIII. kerülethez tartozó terület ma Budapest szégyene, ahol az enyészet az úr.
Általában mindenhol megjegyzik, hogy miután az 1830-as években mesterséges földnyelvvel a szárazföldhöz kötötték, valójában egy félszigetről van szó.
Az első világháború elvesztése után Horthyék nagyon szerettek volna olimpiát, aminek akkor sem volt semmi realitása. Mindenesetre a Népsziget volt az egyik lehetséges helyszín. A népszigeti valamikor az ország egyik legnagyobb hajógyára volt, és az 1990-es évek elejéig folytatták itt a munkát.
Ahogy a Népszava egy 2020-as cikkében kiemelte,
a Népsziget különösen nehezített pálya,
az ingatlanfejlesztés ugyanis, ahogy a lapnak az angyalföldi önkormányzat is megerősítette, nagy költségigényű beruházások nélkül elképzelhetetlen: közművesítésre van szükség, hidat is kell építeni, hogy legyen biztonságos közúti megközelíthetősége, valamit az árvízvédelmet is meg kell oldani.
A beruházásokkal kapcsolatban azért is nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mert bármit is fejlesztenek a Népszigeten, az tuti nem fogja megkönnyíteni a Váci út forgalmát, a Váci út forgalma pedig
az egész főváros forgalmára jelentős hatással tud lenni.
Az AKVÁRium csapat tagjai lelkes amatőröknek vallják magukat, Balogh Árpád Mátyás mechatronikai mérnöki tanulmányokat folytat, Kárász Blanka és Fábián Kálmán általános orvos szakosak, úgyhogy rengeteg szakmai utánjárást igényelt, hogy összerakják a végső tervet. „Nehezen találtuk meg az egyensúlyt a megvalósíthatóság és a költségek megfelelő méretűre skálázásban.” Fábián azt mondta az Énbudapestemnek, szerinte az ő pályamunkájuknak a legnagyobb a bekerülési költsége.
Ez egy nagyjából 21 milliárd forintos összeg, ráadásul ez is csak becslés.”
Hogy lesz-e, lehet-e belőle valami, az nagy kérdés. Nem az AKVÁRium csapatának jutott először az eszébe, hogy a területtel foglalkozzon, az egyik tavalyi győztes csapat, a Cruisin' fantáziáját is megragadta a hajógyár. Ők egy olyan kulturális színteret álmodtak ide, ahol fiatal művészek mutatkozhatnának be. Az AKVÁRium csapata erről egyébként sokáig, a projekt 70 százalékos készültségéig nem is tudott, úgyhogy – mint magyarázták – ez nem jelentett számukra zavaró tényezőt. „Az viszont kijelenthető, hogy ennek a területnek a választása eddig biztos sikerrel kecsegtet a Revitalizátor versenyen” – tette hozzá viccelődve Fábián.
A megvalósítást jó eséllyel ennél is problémásabbá teszi, hogy a terület
pletykák szerint már a Cordia-csoport tulajdonában van,
ami – ismerve a Cordia korábbi projektjeit – nem sok jót jelent azok számára, akik valamiféle rekreációs fejlesztést képzelnének el oda. A hajógyári ingatlan tulajdonosa egyébként évekig a CIB Bank volt, de a Népszava 2020-ban már azt gyanította, hogy a terület magánkézbe került. Az akkor hatályos szabályok lakópark építését nem tették lehetővé, de ahogy a 24.hu egy 2021-es cikkében írta, a XIII. kerületi önkormányzat nagyon szeretné már módosíttatni településképi rendeletet.
Ahogy a lap írja, az 1928-ban megszületett Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár, amit végül, az 1994-es bezárásakor már Ganz Danubius Hajó és Darugyár néven működött, épületeinek egy része ma is jól látható, a sorsuk viszont egyre kérdésesebb,
védettséget ugyanis nem élveznek,
és az állapotuk is folyamatosan romlik.
Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, az ötletpályázat nyertese volt az INDOOHÁZ csapata is, akik a hazai vasútvonalak mentén található, kihasználatlan vízházaknak adnának új funkciót hátizsákos turisták számára kialakított, egy-két éjszakás szálláshelyként.