Ahogy teltek az évek, úgy lett Magyarországon egyre nagyobb üzlet sportrendezvényt szervezni. Bár elvileg minden adott lett volna, hogy hazánk olcsón rendezze meg a 2024-es női kézi Eb-t, Kocsis Máté máris milliárdokról beszél. Azt szerettük volna megtudni, Budapest vajon kárvallottja-e az Eb várható elmaradásának.
A Nemzeti Sport nem hivatalos, de hitelesnek ismert forrásból származó értesülésre hivatkozva arról kérdezte Kocsis Máté fideszes politikust, aki nem mellesleg a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, hogy Magyarország valóban azt tervezi-e, hogy részben vagy teljes egészében visszalép a 2024. decemberi magyar-osztrák-svájci közös rendezésű női kézilabda Eb-től.
A politikus erre azt felelte, igen, létező forgatókönyv, hogy Magyarország feladja egy nemzetközi sportesemény megrendezését. Abban a formában ugyanis, ahogy elnyerték a rendezést, mint Kocsis fogalmazott, nem tudják vállalni.
A 2024-es tornát – ha minden marad a tervek szerint – november 28. és december 15. között tartják meg. Az Eb-re hazánk két várossal, azaz két helyszínnel, a 20 022 férőhelyes budapesti MVM Dome-mal és a 6500 fős debreceni Főnix Arénával pályázott, az osztrákok a 8000 fős innsbrucki Olympiahalléval szálltak be, a svájciak pedig a 12 400 férőhelyes bázeli St. Jakobshalléval. A csoportmérkőzéseket elosztották volna a pályázók között, a középdöntőket viszont már kizárólag nálunk, Budapesten és Debrecenben, a döntő hétvégéjét pedig Budapesten rendezték volna. A leendő 16. női Európa-bajnokságon már 24 válogatott vesz részt, amelyek összesen 65 meccset játszanak – ebből 41-re hazánkban került volna sor. A magyar fél tehát elég sokat vállalt.
Új csarnokot, illetve arénát, ne adj isten, stadiont, nem terveztek a torna előtt felhúzni, és az eddig látottak alapján, a legnagyobb rendezvények esetében, amilyen a 2017-es FINA Világbajnokság is volt, az építkezések dobták meg csúnyán a költségeket.
Háború, szankciók, energia- és gazdasági válság
A szövetség még 2022 novemberében is ünnepélyes keretek között mutatta be a terveket, és akkor már túl voltunk azon is, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) élén álló Lázár János bejelentette, hogy megkezdett beruházásról nem fognak lemondani, szóval mindenki derűlátó lehetett. A magyar szövetséget képviselő Horváth Gabriella főtitkár azt is hozzátette novemberben, hogy már zajlottak az előkészületek, amik főként a promóciót és a marketingelemeket érintették.
„Tudomásul kell vennünk, hogy amikor a 2024-es női tornát megpályáztuk és elnyertük, még nem volt sem háború, sem szankciók, sem energiaválság, és nem voltak az ebből eredő pénzügyi nehézségek sem”
– magyarázta most Kocsis, aki szerint nem lenne helyes, ha Magyarország milliárdokat költene el a 2024-es Eb-re, miközben sok ezer gyerek és utánpótlás-versenyző hosszú hónapokra elveszti a sportolási lehetőségét a magas rezsiárak miatt. „Számos egyesület nem tudja kigazdálkodni a rezsiköltségeket, így a csarnokaikat vagy tornatermeiket egyszerűen bezárják. A kettő nem fér meg egymás mellett, a kézilabda Eb ezekben az időkben luxuscikk” – mondja az interjúban a politikus. Kocsis később azt is elárulja, megkezdték a tárgyalásokat a társszervezőkkel, tehát nyilvánvaló, hogy eldöntött dologról van szó.
Nem tűri az ellentmondást
A beszélgetés egyik érdekessége, hogy Kocsis láthatóan elképzelhetetlennek tartja, hogy a kormány ne költsön milliárdokat egy sportversenyre még akkor is, ha minden infrastuktúra adott hozzá. A másik pedig, hogy ezek a kiadások elmondása szerint máris jelentkeznek. A Nemzeti Sport is ráérzett a csalafintaságra. Mint írták, a MVM Dome éppen az ilyen jellegű, tömegérdeklődést vonzó nemzetközi sportesemények otthonának építették. „Nincs ezzel ellentmondásban a mostani döntés?” – tették fel a kérdést.
Kocsis azonban két mondattal elhárította az udvariatlankodást azzal, hogy szerinte az MVM Dome jövője nem ezen az egy eseményen áll vagy bukik.
Ha más nem, érdekességképp szeretnénk felidézni, hogy nem a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokság volt a 2000-es évek első jelentős kézitornája, amit nálunk rendeztek. 2004-ben is rendeztünk például női kézilabda Eb-t. Az európai szövetség (EHF) azután kérte fel a magyar szövetséget, miután nem érkezett be egyetlen megfelelő pályázat sem. A 2004-es rendezéshez az eredeti tervek úgy szóltak, hogy az Eb mérkőzéseinek hét város adna otthont. A négy csoport küzdelmeit Nyíregyháza, Szeged, Pécs és Zalaegerszeg, a középdöntőket Győr és Debrecen rendezné, míg az addig felépülő Budapest Sportcsarnokban kerülne sor az elődöntőkre és a helyosztókra. A lebonyolítás végül úgy alakult, hogy Nyíregyháza és Pécs kiesett, a csoportmeccsek során Békéscsaba és Győr voltak a beugrók.
A 2002-es bejelentéskor úgy számoltak, hogy a torna költségvetése 450 millió forint lesz, amiből 400 ezer eurót, akkori árfolyamon körülbelül 100 millió forintot az EHF vállal magára. Ez az összeg ma körülbelül 1 milliárd 75 millió forintnak felelne meg. A magyar kormánynak azonban, az EHF felajánlása után csak 350 millióval, mai értéken számolva körülbelül 840 millió forinttal kellett beleszállnia.
2004 után megváltoztak a dolgok
A Magyar Kézilabda Szövetség aztán 2010. szeptember 30-án, egy csütörtöki napon jelentette be, hogy Horvátországgal közösen megpályázza a 2014-es női Európa-bajnokság megrendezését, 2011 áprilisában pedig az is kiderült, hogy a magyar-horvát pályázat nyert a török pályázattal szemben. A magyarok a Eb-re a budapesti Papp László Arénával, a debreceni Főnix Csarnokkal és az akkor újonnan építendő győri csarnokkal, az Audi Arénával szállt be a tornába. A tartalék helyszín a Veszprém Aréna lett, ugyanis megvolt az esélye, hogy a győri csarnok nem készül el addigra, az építését akkor még el sem kezdték.
Azt, hogy a 2004-es rendezés óta megváltoztak a dolgok, az is jól jelzi, hogy Simicskó István, az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori sportért felelős államtitkára kijelentette:
a kormány nem egyszerűen szívügyének tekinti a sportot, hanem támogatja, hogy az ország folyamatosan helyszíne legyen világ- és Európa-bajnokságoknak.
„A sport igazi érték, nemcsak a magyarok, hanem az egész világ számára, erre érdemes áldozni. Büszkék vagyunk rá, hogy a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő sportágának kontinensviadalát jövőre Horvátországgal karöltve Magyarország rendezheti meg” – tette hozzá.
Az 2014-es Európa-bajnokság már jóval többe került, a kézilabdába is elkezdett ömleni a pénz, mégsem volt annyira látványos a költekezés, mert szétszórták az összegeket. A Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége 2012 augusztusában például eldöntötte, hogy Balatonbogláron létrehozza a Nemzeti Kézilabda Akadémiát (NEKA), ahová a Kárpát-medence legtehetségesebb fiataljait várják, és amiről azóta sem lehetett sokat hallani. A kormány évi 200 millió forinttal szállt bele, az első tanévet pedig 2013 szeptemberében kezdték meg.
Az év, azaz 2013 végén pedig azt is bejelentették, hogy új sportcsarnokot és bentlakásos iskolát is felhúznak az akadémiához, amire nettó 3,8 milliárdot szántak. A győri Arénára 4,9 milliárd forint ment, a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokra kb. 2 milliárd forintot szántak, a Tüskecsarnokot pedig 3,7 milliárd forinttal tervezték megtámogatni.
A NEKA neve azóta is csak egyszer került elő, amikor a 2022-es, tragikomédiával felérő Európa-bajnokság után kiderült: az akadémia nem csak, hogy egyetlen játékost sem nevelt ki hazánknak (az Eb egész mezőnyének is csak egyet), de a férfi csapat még csak arra sem hajlandó, hogy az egyébként „világszínvonalúnak” tartott infrastruktúráját használja.
Egyre csak nőnek és nőnek az összegek
Újabb tíz év elteltével, 2024-ben megint női kézilabda Eb-t rendezett volna hazánk, de aztán jött Kocsis Máté bejelentése, ami után nem lenne meglepetés, ha az egészből nem lenne semmi. Csakhogy előtte még megtartották a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot, amire legalább 128 milliárd forintot költött el a kormány, majdnem 128-szorosát, mint a 2004-es női kézilabda Eb-re.
A dolog azért kelthetett különösen nagy feltűnést, mert ugyanez a Kocsis Máté 2018-ban még, akkor már a szövetség elnökeként, arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon.
A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsolódó beruházásokból pedig, jegyzi meg az Átlátszó, főként kormányközeli vállalkozások profitáltak. Ahogy a lap írja, ebbe az összegbe ráadásul nem számolták bele a különböző járulékos költségeket (például telekvásárlás, földmunkák), csak a közbeszerzési értesítőben megjelent kivitelezési árakat.
A négy magyarországi helyszínből, írja a lap, három kapott egy-egy új, méregdrága stadiont.
A 2022. évi férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztést kiemelt budapesti fejlesztéssé tevő kormányrendelet 64/2019. (III. 27.) lényegében csak az MVM Dome-ra koncentrál, úgyhogy abból sem látszik, milyen egyéb, milliárdos beruházásokra lenne szükség, illetve milyen elmaradt fejlesztések lehetnek, amik milliárdokat emésztenének föl.
A turizmus köszöni szépen
A 2022-es Eb-t követően Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója elégedetten nyilatkozta, hogy a torna pozitív hatással volt a turisztikai forgalomra: januárban az előzetes adatok szerint az árbevétel megközelítette a rekordnak számító 2019-es és 2020-as eredményeket a magyarországi szálláshelyeken.
Budapesten, Debrecenben és Szegeden is jelentősen nőtt a vendégek száma a meccseket látogató külföldi turistáknak köszönhetően.
Bár nem Budapest Főváros Önkormányzatának hatáskörébe tartozott sem ez, sem a 2024-es Eb, ha más nem, ezért nem lehet közömbös számukra sem az esetleges elmaradása, de nem kívánták kommentálni Kocsis Máté szavait.
Szerettük volna megtudni Kocsis Mátétól, a szövetségtől, illetve a Beruházási Ügynökség utódjának számító, Lázár Jánoshoz tartozó Építési és Beruházási Minisztériumtól, hogy hazánknak miért kellett volna újra milliárdokat elköltenie a 2024-es Eb-re, és a főváros mennyiben lett volna érdekelt ebben, azaz milyen állami fejlesztéseket kénytelenek most leállítani.
Kérdéseinkre adott válaszaikat egy újabb cikkben közöljük.
(Kiemelt illusztráció: freepik.com)