Budapest főpolgármestere Pozsony, Prága és Varsó városvezetőivel együtt Vitalij Klicsko kijevi polgármester meghívására hivatalos látogatásra érkezett a háború sújtotta Ukrajnába. Kiküldött munkatársunk beszámolója a helyszínről.
A háború sújtotta Ukrajnába látogattak Vitalij Klicsko meghívására a Szabad Városok Szövetségének tagjai. A kijevi polgármester az ukrán fővárosban fogadta Budapestről Karácsony Gergelyt, Pozsonyból Matúš Vallot, Varsóból Rafal Trzaskowskit és Prágából Zdeněk Hřib főpolgármestereket.
A tervezett program szerint a szövetség főpolgármesterei Kijev polgármesterén kívül magasrangú ukrán tisztviselőkkel, Bucsa város polgármestérevel és vezető uniós diplomatákkal is találkoznak.
A kijevi látogatás célja annak áttekintése, hogy a szövetség fővárosai milyen infrastrukturális és humanitárius segítséget tudnak nyújtani az orosz háborús agressziótól szenvedő Kijev városának és az ukrán főváros polgárainak.
Klicskó és a főpolgármesterek tanácskozásán Kijev első embere azzal kezdte:
Városomban 150 ember, köztük négy gyerek halt meg, és hatszáz épület vált romhalmazzá.
Szerinte ez nem háború, mert abban vannak szabályok, itt viszont idősek, gyerekek halnak meg. „Ez terrorizmus, népírtás” – tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy pár hete a városban teljes áramszünet volt. „Reggel felkeltem, próbáltam villanyt kapcsolni, de nem sikerült. Minden hideg volt, a mosdóban nem folyt a víz. Nem volt internet, hívást nem lehetett indítani. Ilyenkor semmi sem működik. Minden kávézó és étterem zárva. A boltban semmit nem tudsz venni, nem működik a pénztár. Ha nincs 24 órán át elektromosság, víz sem lesz, mert befagynak a csövek. Kritikus helyzetben fontos a barátság. Köszönjük a generátorokat, a buszokat, minden segítséget!” – mondta Kijev polgármestere.
Úgy fogalmazott, hogy „embereink, polgáraink élete nemcsak a mi, hanem az önök kezében is van". Elmondása szerint Ukrajnában 3,6 millió ember kénytelen volt elhagyni lakhelyét, hogy az országon belül találjon biztonságos menedéket.
„Mínusz 10-30 fokok jönnek. Segítség nélkül nem tudjuk ezt túlélni. Pár napja voltam a harctéren, a teljes megsemmisülést láttam. De az emberek nem mennek el, mert ez az otthonuk. Nagyon boldog vagyok, hogy itt vagytok” – mondta beszéde alatt először mosolyogva.
Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere egyebek mellett azt kérdezte Klicskótól, hogy miben tudnak segíteni, illetve várható-e második menekülthullám. Klicskó erre úgy reagált, hogy a pénz és a támogatás nagyon fontos, majd közölte kollégájával, hogy mentő- és tűzoltóautókra, valamint transzformátorokra van szükségük.
Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere megismételte Klicsko korábbi szavait: „Ami Ukrajnában zajlik, az népirtás és terrorizmus, az orosz hadsereg harca az ukrán civilek ellen.” Hozzátette: „Azt mondom a prágaiaknak, hogy ez nem az ukrán nép küzdelme, hanem a miénk is. Így kell hozzáállnunk” – tette hozzá.
Karácsony Gergely pedig arról beszélt, hogy Magyarország az ukrán nép barátja.
Tudjuk, hogy a magyar kormány nem őszinte a háborúval kapcsolatban. De tudjuk azt is, hogy a budapestiek értik, mi történik Ukrajnában. Tudjuk, hogy önök egy szabad világért harcolnak
– fogalmazott a budapesti főpolgármester.
Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere azt mondta, egyértelműen az ukránok mellett állnak, mert tudják, hogy ők értük is harcolnak.
„Ne felejtsék el, a magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal” – mondta Karácsony Gergely a tanácskozás után. Mint fogalmazott, tudjuk, hogy a magyar kormány nem őszinte a háborúval kapcsolatban. „De a magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal. Rengeteg magyar, a budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában. Tudjuk, hogy önök egy szabad világért harcolnak az orosz agresszor ellen. Mi Ukrajna mellett állunk, Budapest szabad és szolidáris város. Sok millió magyar üzenetét tolmácsolom: tartsanak ki! Tudjuk: ez a harc nem csak Ukrajna és Oroszország harca, ez a harc a jó és a gonosz harca. És csak a jók győzhetnek” – zárta Budapest főpolgármestere.
A béketárgyalások egyelőre reménytelenek
Ukrajna célja továbbra is a teljes területének katonai felszabadítása, és a vezetés álláspontja szerint mindezt csakis fegyveres erővel lehet megoldani. Az eddigi béketárgyalási kísérletek holtpontra jutottak, és az Egyesült Államok, Kanada, Nagy Britannia és az uniós országok többségének támogatását élvező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozási kérelmét. A főpolgármesterek egy Putyin kezdeményezésére tartott, háromnapos tűzszünet lejárta után érkeztek a városba.
Az orosz vezető a karácsonyi ünnepekre hivatkozva „ajánlotta fel" a paktumot, amit Zelenszkij kétségekkel és hitetlenkedve fogadott, tekintve, hogy az ország lakosai szilveszter éjjel is dróntámadások áldozatai lettek, amikor az oroszok infrastrukturális létesítményeket támadtak. Az ukrán hatóságok beszámolója szerint legalább négy civil halt meg a támadásban, és több tucatnyian megsebesültek. Klicsko külön közölte, hogy a negyedik áldozat, egy 46 éves kijevi lakos két nappal később halt bele sérüléseibe egy kórházban. A háború 2022. február 24-i kitörése óta összesen 14870 légiriadó volt az országban, ebből Kijevben több mint 640 alkalommal.
(Kiemelt kép: Szabad Városok Szövetsége polgármesterei Kijevben / A szerző fotója/Énbudapestem)