Hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyarát szenvedjük el éppen. Minden felhasznált szimuláció, minden vizsgált forgatókönyv ugyanis a város minden pontján melegedést jelez, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester.
A városvezetés rendelkezésre két, egymástól független szakmai vizsgálat is áll arról, hogyan változik Budapest éghajlata a század közepére.
Az egyiket az Országos Meteorológiai Szolgálat készítette a LIFE VárosiEső projekt keretében. A főpolgármester (új ablakban nyílik meg)elmondása szerint ez a város területére, körülbelül 1 kilométeres felbontásban számolta ki, mennyivel nő a hőterhelés és a szélterhelés 2031–2060-ra.
A másik a fővárosi csapadékmérő állomások adataira épül, és 15 klímamodellből állít elő 10 perces felbontású csapadékidősorokat, amelyekkel a csatornahálózat és a víztározók méretezése ellenőrizhető.
Mindkettő több modellel és több kibocsátási forgatókönyvvel számol. Emellett a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályán elkészült egy távérzékeléses és térinformatikai vizsgálat is a budapesti hőszigethatásról.
A forgatókönyvek mindegyike a század közepére évente 1–3,5 hét többlet hőségriadós nappal és 2–4 hét többlet trópusi éjszakával számol.
A klímafőosztály távérzékeléses és térinformatikai vizsgálata alapján a város túlnyomó részén 3–5 °C-os emelkedés mérhető, a külső pesti kerületek egyes – jellemzően újonnan beépült – területein 6 °C felett.
A terhelés a városon belül nem egyenletes: a legnagyobb növekedés a pesti oldalon, a legkisebb a Budai-hegyek térségében jelentkezik. A város legmelegebb magja a jövőben is a belváros marad.
A vizsgálat a felszínhőmérsékletet összevetette a sérülékeny lakossági korcsoportok területi arányával is.
A budai hegyvidéken magas sérülékenységi értékek jelennek meg alacsony hőterhelés mellett, míg a pesti oldalon szórtan, részben a külső kerületekben találhatók azok a tömbök, amelyek mindkét szempontból a legrosszabb helyzetben vannak.
„Ez azt jelenti, hogy a ma még rendkívülinek tekintett hőség rendszeres nyári üzemállapottá válik – a hőségriadó eseménykezelés helyett szezonális üzemeltetési feladat lesz” – magyarázta Karácsony.
A jövőben átrendeződik a csapadékmennyiség is, nyáron csökken a csapadék, a többi évszakban növekszik.
A viharos napok éves száma 3–13 nappal emelkedik. Ez a fasorok és zöldfelületek fenntartásában, valamint a légvezetékes hálózati elemek üzembiztonságában jelent többletterhelést.
„A legfontosabb változásnak talán annak kell lennie, hogy a klímaváltozás újra megtanítson bennünket hosszú távon gondolkodni, és annak felismerésére is, hogy nem mindenki képes ugyanúgy alkalmazkodni” – hívta fel a figyelmet Karácsony.
„A politikai sikert ma sokszor abban mérik, ki tudja uralni a pillanatot, csakhogy amiről ma beszélni kell, éppen az ellenkező politikai képességet követeli meg: nem a pillanat uralását, hanem a következmények előrelátását.”
Az Énbudapestemen hamarosan részletesen is beszámolunk a forgatókönyvekről.