Ha Budapestnek nagyon nem kellene.
Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármestere felajánlotta a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, hogy a Békés megyei város szívesen befogadná a Fudan Egyetemet, vette észre a Telex.
Molnár Etele alpolgármester a Szarvasi Televízió Szóbanforgó című műsorának január 11-i adásában árulta el, hogy a miniszteri kabinetirodától már megkapták a válaszlevelet is, amiben közölték, hogy
köszönettel fogadták
a polgármester felajánlását.
„A miniszter úr méltányolta a nagylelkű felajánlást, és köszöni a segítő szándékot, a nyitottságot ebben, és amennyiben esetleg a későbbiekben ez szükséges lenne, akkor a tárca részéről meg fogják keresni önkormányzatunkat” – mondta Molnár Etele.
Az biztos, hogy sokan nem látnák szívesen a kínai egyetemet. A Republikon Intézet egy 2021-es felmérése szerint a magyarok kétharmada ellenzi a Fudan Egyetem budapesti kampuszának a megépítését.
Mint írták, a válaszadók mindössze 27 százaléka támogatja az egyetemi kampusz megépítését,
míg 66 százaléka elutasítja
– mindössze a válaszadók 7 százaléka nem tudta vagy nem kívánta megosztani a véleményét az ügyben.
2021. június 5-én a koronavírus-járvány utáni első jelentősebb magyarországi tüntetésen is a Fudan Egyetem megépítése ellen tiltakoztak, és amin felszólalt Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a 9. kerület polgármestere is. Az Andrássy útról többezren vonultak a Kossuth térre.
Az egyetem budapesti kampuszának megépítése körül többek között azért robbant ki botrány, mert a bejelentés szerint a kormány által már régen tervezett, dél-pesti Diákváros kollégiumkomplexum helyét adnák át a kínai állami egyetem „szuperkampuszának”.
A félelmek másik forrása az, foglalta össze az Azonnali, hogy kiderült, a magyar kormány a kampusz építésére mintegy
500 milliárd forint hitelt
vett fel a kínai államtól, amit azonban a helyszínen a kínai kivitelezők és kínai munkások bérére biztosít majd a kínai hitelező.
Később ellenzéki politikusok aláírást is gyűjtöttek egy Fudan Egyetemről szóló népszavazásért. A népszavazás kérdéseit az Országgyűlés és a Kúria átengedte, az Alkotmánybíróság viszont 2022 májusában elkaszálta.