Mi történik akkor, ha az utcákat nem csupán közlekedésre, hanem közösségi életre, találkozásra és pihenésre is használjuk? A budapesti Egészséges utcák projekt célja, hogy a város tereit emberközpontúbbá, zöldebbé és élhetőbbé tegye – mindenki számára. A FUGÁ-ban tartott konferencia betekintést adott abba, hogyan formálódnak ezek az új terek, milyen módszerekkel és tapasztalatokkal dolgoznak a kerületek, és hogyan válhatnak az utcák valódi városi színterekké.
Amikor megkérdezünk valakit, mi a kedvenc helye a városban, nehezen találnánk olyat, aki egy sűrűn parkoló autókkal teli, zajos, többsávos, fa és növény nélküli utcára mutatna, mondván: „na, én itt szeretek lenni.” Sőt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen helyeket – a muszájból történő áthaladáson kívül – inkább kerüljük. Legfeljebb az átmenő forgalom dübörög át rajtuk, de városi, köztérhasználati értelemben ezek halott sivatagok. Nem nyitnak itt boltok, kávézók, éttermek, nem sétálnak erre emberek, így nem futnak össze ismerősök, szomszédok – a biodiverz flóráról és faunáról pedig már ne is álmodozzunk.
Amikor élhető városról beszélünk – ami mindenkinek az – a legkisebbektől az időseken át a fogyatékossággal élő emberekig – akkor azt értjük alatta, hogy a tér, ami körülvesz minket az praktikus, érdekes és nem utolsó sorban barátságos.
Ennek megvalósulását tíz indikátor mentén lehet mérni, amelyeket Lucy Saunders, az Egészséges utcák koncepció kidolgozója határozott meg. A legfontosabb ismérv, hogy ezeken a helyeken mindenki otthon érzi magát, és valóban zajlik az élet. Egy ilyen jövőképpel vágott bele Budapest az Egészséges utcák (Healthy Streets) projektbe, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb városfejlesztési kezdeményezése. A program 2029-ig több mint 25 milliárd forintból valósul meg, főként európai uniós forrásból (az Egészséges utcák az Európai Unió Horizon Europe programja által kapott támogatást, az UP2030 innovációs cselekvési projekt részeként). A fővárosi kerületek olyan fejlesztésekre pályázhattak, amelyek csökkentik a gépjárműforgalmat, növelik a kerékpáros és gyalogos közlekedés biztonságát, valamint komfortosabbá teszik a közterek használatát – például fasorok telepítésével, ivókutak és padok kihelyezésével. A program nemcsak fizikai átalakításokat jelent, hanem szemléletváltást is: az utcák újradefiniálását az emberek igényei mentén, a közösségi tervezés és fenntarthatóság elvei alapján.
A nyertes projektek bemutatkozásként a október 15-én a FUGÁ-ban tartott egynapos konferencián ismertették az első pályázási időszak és a tervezési folyamat legfontosabb tapasztalatait. Az első előadásblokkban, a tudásközpont bemutatása után azokat az avatott szemek számára láthatatlan, ám annál fontosabb eszközöket vették sorra, amelyek nélkül ma már nem történhet meg egy ilyen léptékű tervezési folyamat. Ilyen eszközök például a társadalmi bevonás, a közösségi tervezés, a Mapping for Change módszertana, a Neutrality Story Maps és a Design Clips használata. Ezek mind a társadalmasítás és részvételiség eszközei, platformjai és tapasztalatai, amelyek a kerületek számára is elérhetőek a projekt további szakaszaiban.
Különösen izgalmas volt két előadás az Iskolautcák tapasztalatairól. Zuglóból Senkáriukné Szarka Hermina beszélt a pozitív és negatív tapasztalatokról, míg Rádai Dániel, a VIII. kerület alpolgármestere a józsefvárosi Trefort utca teljes, autóforgalom elől lezárt, állandó kialakításának nem rövid, ám annál látványosabb folyamatát mutatta be.
A második előadásblokk már szerteágazóbb témákat érintett. Horváth Enikő a BKK-tól Budapest gyalogos és akadálymentes stratégiájának kidolgozási folyamatába avatott be minket – ez majd egy külön cikket is megér. Tóthné Berényi Katalin a Klíma- és Környezetügyi Főosztályról két hasznos kiadványra, a Zöldfüzetek – Szivacsváros és Zöld tetők aktív használatára biztatott. Itt tudtuk meg, hogy a XII. kerület például annyira komolyan veszi a zöld tetők kérdését, hogy elsőként tették kötelezővé minden 40 négyzetméternél nagyobb építkezés esetén.
Végül két konkrét nyertes utca tervezési folyamatát is bemutatták: Sréter Szilvia a Lépték-Terv képviseletében a IX. kerületi tapasztalatokról, míg Liziczai Sándor, a Paragram Stúdió tájépítésze a XVI. kerületi Jókai útról beszélt. A blokkot egy Rákosrendezőről szóló prezentáció zárta – ezzel a projekttel pár héttel korábban egy külön konferencia keretében foglalkoztunk mi is.
A nap végén Erő Zoltán, Budapest főépítésze és Bardóczi Sándor főtájépítész részvételével egy kerekasztal-beszélgetés foglalta össze a program városfejlesztési tanulságait.
(Kiemelt kép: Angyal utca látványterve)