Majdnem két éven át húzódott, és úgy tűnik, a Fővárosi Önkormányzat győzelmével zárult a szolidaritási hozzájárulás mértékével kapcsolatos, Magyar Államkincstár elleni per.
„Győztünk a bíróságon, jogellenesen van a kormánynál Budapest pénze” – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester egy posztban a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos tárgyalás végeztével, azaz egy közel kétéves jogi procedúra ért a végéhez. Az üggyel kapcsolatban már 2023 májusában azt mondta Kiss Ambrus, akkori főpolgármester-helyettes, jelenlegi főigazgató, hogy őszinte meggyőződésük, hogy „ez egy megnyerhető per”, és úgy tűnik, nem is kellett csalódniuk.
A nehézséget vélhetően most az adja, fogalmazta meg szintén ő egy korábbi posztjában, hogyan szerzik vissza a város pénzét, azt a több milliárd forintot, amit a MÁK már inkasszált, Budapestnél ugyanis nincs inkasszójog, azaz „harcolnunk kell a pénzünkért”.
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos történet többek között azért is izgalmas, mint fogalmazott, mert arról szólt, „hogyan lehet pénzügyileg béklyót kötni egy települési önkormányzatra, és hogyan lehet bármikor ezt úgy megrántani, hogy ne legyen belőle szabadulás”.
A szolidaritási hozzájárulás intézménye nem más, mint egy nem túl látványos, ám annál hatékonyabb eszköz a kormány kezében, hogy korlátozzák az önkormányzatokat.
Megkérték az árát
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos küzdelem egészen 2017-ig nyúlik vissza. Az állam 2016-ban határozta el, hogy államosítja a közoktatási intézményeket, mert szerintük a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és ennek köszönhetően majd kiegyensúlyozottan működhetnek az iskolák.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár akkor azt mondta, az önkormányzatoknak nem kell hozzájárulást fizetniük az iskolák működtetéséhez, csakhogy nem sokkal később kiderült, nem mondott igazat. 2017-től már azzal számoltak, hogy szolidaritási hozzájárulás címén megadóztatnák az önkormányzatokat, hogy fedezni tudják az iskolák totális államosítását.
Az önkormányzatok már akkor aggódva figyelték a kormány akcióját, mert a bonyolult szövegezés miatt sokan úgy vélték, a kormány a saját bevételeiket is megcsapolhatja. Budaörs már akkor beperelte az államot, hiszen a rájuk kivetett több mint 2 milliárdos hozzájárulás meghaladta azt a 900 millió forintot, amit az önkormányzat korábban az intézményei működtetésére fordított.
A polgári perben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerős döntése 765 millió forint visszafizetésére kötelezte volna az államot, mivel szerintük alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla viszont úgy látta, „teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat”. Az ügyben tárgyalásra sem került sor, mert már menet közben az a döntés született, hogy az önkormányzat nem kérheti számon az államot a költségvetés miatt.
Nem csak erkölcstelen
A 2019-es választások után, amikor is a Fidesz elvesztette többek között a fővárost, Orbán azt mondta, az új városvezetés ugyanolyan együttműködésre számíthat a kormánnyal, mint az előző. A szolidaritási hozzájárulás összege mégis, előbb 2020-ban a Tarlós-érában szokásos 10 milliárdról 22 milliárdra, majd 2021-2022-ben 35-36 milliárd forintra ugrott.
A városvezetés a 2022 nyarán megválasztott ellenzéki országgyűlési képviselőkkel közös javaslatcsomagot terjesztett be a 2023-as költségvetéshez (ami már 56 milliárd forintot vont el Budapesttől ezen a címen), amiben kezdeményezték, hogy álljon vissza a 2019 előtti állapot.
A főpolgármester végül 2023 április 19-én beszélt arról, hogy van egy adó, aminek nemcsak az erkölcsösségét, de a törvényességét is vitatják, ez pedig nem más, mint a szolidaritási adó. A főváros 2023 június 6-án nyújtotta be a keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek, nem sokkal később, 2023 végén egyébként Budaörs is újfent pert indított az állam ellen.
A per indításakor, 2023-ban 58 milliárd forintot kellett befizetnie a Fővárosi Önkormányzatnak, ami 25 milliárddal meghaladta azt, amit az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására állami támogatásként kapott, ez pedig szerintük nemcsak az alaptörvénnyel, hanem nemzetközi egyezményekkel és az önkormányzati törvénnyel is ellentétes.
A keresetlevélben arra kérték a Fővárosi Törvényszéket, hogy állapítsa meg, hogy a költségvetési törvény ellentétes az Alaptörvénnyel, jogtalanul követelnek a fővárostól az államtól kapott normatív támogatásnál nagyobb összeget szolidaritási hozzájárulás címen, továbbá kérték, hogy hogy adjon jogvédelmet a Fővárosi Önkormányzatnak, azaz a per jogerős lezártáig tiltsa meg, hogy az Államkincstár levonja a szolidaritási adót Budapest számlájáról. Ebből később egy alper is született.
Karácsony beszélt arról is, hogy nem tartja valósnak azt az érvelést sem, hogy a szolidaritási adóval a szegényebb településeket segítik, mivel az a központi költségvetésbe folyik be, és mint Kiss később hozzátette, „nem kapcsolódik konkrét kifizetésekhez”.
A főpolgármester idézte Cser-Palkovics András székesfehérvári fideszes polgármester nyilatkozatát, aki a szolidaritási hozzájárulás címén befizetett összeget Columbo feleségéhez hasonlította, mivel
nem lehet tudni, mi történik vele, ugyanis soha senki nem találkozik azzal az önkormányzattal, aki megkapja a forrásokat.
A 2023 óta húzódó, MÁK-kal folytatott közigazgatási perrel kapcsolatban Kiss legutóbb, egy 2024 decemberi háttérbeszélgetésen is azt mondta, hogy nincs B tervük, meg kell nyerniük azt. Olyannyira nincs, hogy a 2025-ös költségvetést is úgy tervezték meg, hogy nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számoltak benne, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”.
A városvezetésnek reményre adhatott okot, hogy
a Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma 2024 márciusában arra a megállapításra jutott, hogy a szolidaritási hozzájárulás „túlságosan elkobzó”,
és ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, amely szintén kimondta, hogy az már jogsértő lehet, ha egy önkormányzat nettó befizető.
Miután az Állami Számvevőszék megvizsgálta a főváros költségvetésének 2020-2022. évét, valamint 2023 első felét, szintén arra a következtetésre jutott, hogy 2021-től azért vált nettó befizetővé Budapest, mert az államkasszába befizetett „szolidaritási adó összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét”.
Kiss szerint az ÁSZ megállapítása jó válasz arra a politikai vitára is, mely szerint a főváros vezetése csődbe vitte volna Budapestet. Az Ab 2024. októberében tette közzé a határozatát, ami a főigazgató szerint szintén „nagyon erős segítséget adott a közigazgatási bíróságnak arra, hogy folytassa az eljárást”.
Az Alkotmánybíróság szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem ütközik nemzetközi szerződésekbe, és nem tartja alaptörvény-ellenesnek sem, ha csak – értelmezi a fővárosi önkormányzat közleménye – nem von el több hozzájárulást, mint amennyi támogatást ad, „magyarán, ha az önkormányzat nettó befizetővé válik, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával”.
A határozatban olyan megállapítások is szerepelnek például, hogy
a 2023-as szolidaritási hozzájárulást megkülönbözteti a 2017-estől, hogy nem tartalmaz szolidaritási elemet:
„(...) nincs olyan eleme, amely a magasabb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatoktól való támogatáselvonással egyidejűleg az alacsony adóerőképességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”.
Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége.
Az ügy az Alkotmánybíróság határozata után visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, ami a határozat függvényében folytatta, és többek között azt vizsgálta, hogy a MÁK lefolytatta-e az Ab által elvárt hatósági eljárást. Kiss Ambrus a határozat megszületését követően azt mondta, remélik, hogy most már rövid időn belül kimondja a bíróság, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2023-as kivetése semmis.
A témában Karácsony Gergely főpolgármester hamarosan rendkívüli sajtótájékoztatót tart.