December 3-án mutatta be a Budapesti Közlekedési Központ a „beszélő trolibuszt”. A Városháza Park előtt, a Deák téri buszmegállóban rendezett eseményen azt is megtudhattuk, hogy miből áll e beszédkészség.
A BKK nem véletlenül időzítette december 3-ra az bemutatót. Az ENSZ még 1992-ben döntött úgy, hogy ez a nap legyen a Fogyatékkal Élők Világnapja, a közösségi közlekedés ezért választotta a téli időpontot. Az eseményt Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy
a közösségi közlekedést csak akkor lehet közösséginek nevezni, ha az mindenki számára hozzáférhető.
A társaság ennek jegyében végzi a dolgát, az akadálymentesítést kiemelt feladatuknak tartják. Sok tennivalójuk van még, de az elmúlt években sokat tettek is az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: érkezett 300 alacsonypadlós busz, ma már 48 alacsonypadlós troli is forgalomban van, de a vezérigazgató ugyanilyen fontosnak tartja az utastájékoztatás akadálymentesítését – legyen szó applikációról, vagy megállóhelyi információról, amely a látássérült emberek közlekedését könnyíthetik meg. A BudapestGO alkalmazás az útvonaltervezésben lehet nélkülözhetetlen segédeszköz, a megállóhelyi „beszédes” segítség pedig úgy lehetséges, hogy a FUTÁR-kijelzők, illetve a megállókba érkező járművek külső hangszóróinak köszönhetően hangosan is tudják tájékoztatni az ott várakozókat arról, hogy melyik járat érkezett. Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, az efféle bemondást a forgalomba állt járművek esetén a látássérült emberek egy távirányítóval tudják elindítani a FUTÁR-kijelzők és járművek esetében is. Walter Katalin elmondta, hogy e szolgáltatást a járművek közül eddig csak egyes buszjáratoknál lehetett igénybe venni, december 3-tól azonban a teljes trolibusz-flotta is fel lett szerelve, amit „jó útjelzőnek tekint” az akadálymentes közlekedés megteremtésének folyamatában. A vezérigazgató ígérete a munka nem áll meg, és a jövő év végére az összes autóbusz is tud majd beszélni.
Bovier György, a főváros az esélyegyenlőségért és az akadálymentesítésért felelős tanácsnokaként elismerését fejezte ki a BKK akadálymentesítési tevékenysége okán, de mint mondta, ő érintettként, kritikusabb a témával kapcsolatban. „Úgy gondolom, hogy ez is hozzásegít majd ahhoz, hogy a BKK-val a jövőben együtt tudjunk dolgozni, és minden tömegközlekedési eszköz akadálymentessé váljon” – jegyezte meg a tanácsnok, hozzátéve, hogy október 5. óta betöltött tanácsnoki pozíciójában ennek az elősegítését kiemelt feladatának tartja. Bovier György elmondta, hogy már két nap múlva tárgyalni fog a BKK-val nemcsak a járművek, hanem azok környezetének akadálymentesítését is szem előtt tartva. „Egy európai nagyvárosban ez a minimum, és bízom abban, hogy a következő évek nagyobb léptékben valósulhatnak meg az ezzel kapcsolatos fejlesztések" – jegyezte meg.
Ollé-Németh Orsolya, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szakmai vezetője beszédében elmondta, hogy nagyra értékelik, hogy a Fogyatékkal Élők Világnapján egy olyan társaság – a BKK – is hallatja a hangját, amelynek nem a fogyatékkal élő emberek támogatása a fő profilja. Azonban a BKK ezzel együtt olyan szolgáltatást nyújt, amelynek hozzáférhetősége elengedhetetlen a fogyatékkal élő emberek számára.
Látássérült emberként nekem nem alternatíva sem az autózás, sem az olyan modern közösségi közlekedési eszközök, mint a BuBi vagy az elektromos roller, Nekem gyakorlatilag az az egyetlen hozzáférhető mód arra, hogy Budapesten önállóan közlekedjek, a közösségi közlekedés használata
– szögezte le a szakmai vezető, majd azt a lassan húsz éves múltra visszatekintő eszközt méltatta – az úgynevezett VIAR-távirányítót (Visually Impaired Access Receiver – látássérültek hozzáférhetőségi vevőkészüléke), amely kezdetben a jelzőlámpákat „tudta szóra bírni” előbb Budapesten, majd egyre több magyar városban. A FUTÁR-táblák pár évvel később szólaltak meg, majd M3 és M4 metró mozgólépcsőinek hangjelzését is be lehetett ezzel kapcsolni, tavaly pedig már budapesti autóbuszokat is. Ehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy az eszköz nem varázspálca, a megszólaltatni kívánt berendezésekről – legyen jelzőlámpa vagy trolibusz – a szolgáltatónak kell gondoskodnia.
Ollé-Németh Orsolya szerint a mostani trolibusz-megszólalás azért is jelentős lépés, mert azokban a megállókban, ahol egyszerre több járat is megáll, eddig csak az emberi segítségre tudtak hagyatkozni. Néhány kivételtől eltekintve az esetek többségében készségesen segítenek nekik, ők azonban szeretnék ezt is önállóan megoldani, nem beszélve arról, ha nincs is segítség a közelben. „Aprónak látszó, de nagyon hasznos segítség, hogy mi magunk tudjuk aktiválni a hangbemondást, amellyel információt szerezhetünk a jármű viszonylatszámáról, illetve a haladási irányáról” – mondta Ollé-Németh Orsolya a BKK fejlesztéséről, s közölte azt is, hogy a távirányító ugyan pénzbe kerül, ám számos olyan támogató kezdeményezés van, amikor a készülék ingyenesen is hozzáférhető. A szakmai vezető elmondta, hogy a tárgyalásokat folytatnak a BKK-val a távirányító egyéb felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban, végezetül pedig arról beszélt, hogy néhány napja Brüsszelben járva azt tapasztalta, hogy akadálymentesítésben és a hozzáférhetőségben Budapest messze előrébb jár, mint a belga főváros.
Az esemény végén Karácsony Gergely elmondta, hogy Budapest számára az akadálymentesítés a politika lényege, illetve civilizációs kérdés. „Ha egy város nem a mindannyiunké, akik benne élünk, akkor az valójában senkié sem lesz” – jelentette ki, majd arról beszélt, hogy a fővárosi önkormányzat a korábbiaknál sokkal többet tett azért, hogy „a szép célok” meg tudjanak valósulni. Karácsony szerint az M3-as metró, a teljes buszflotta akadálymentesítésével, a trolik majdnem teljes és a villamosok folyamatos akadálymentesítésével nagyon sokat tesznek azért, hogy ez a város mindannyiunk közös otthona legyen. De hozzátette: „Amikor akadálymentesítésről beszélünk, akkor elsősorban fizikai akadályokra gondolunk, de nyilván nagyon sok más olyan akadály is van, amely elválaszt egymástól egy budapestit egy másik budapestitől. Éppen ezért fontos ez a BKK fejlesztés is, hogy
most minden trolin, jövő év végére pedig már minden buszon segítséget nyújtunk a látássérült budapestieknek annak érdekében, hogy pontosan tudjanak tájékozódni”
– mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, hogy BKK mostani fejlesztését nagyon fontosnak tartja, mert szerinte „ezekből a látszólag kicsi fejlesztésekből, ezekből az apró téglákból épül fel az a város, amilyennek Budapestet látni szeretnénk.”