A főpolgármester röviden ismertette a jövő évi költségvetést, aminek legfontosabb eleme és egyben üzenete, hogy a városvezetők nem akarnak az alkotmányosan vitatható kormányzati elvonásoknak megfelelni.
„Minden költségvetés egy értékválasztás” – kezdte Karácsony Gergely a sajtótájékoztatót. A jövő évi állami költségvetés szerinte az önkormányzatiság további legyalulásának a költségvetése, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból.
A Fővárosi Önkormányzat költségvetése éppen ezért erre adott válaszként a város önrendelkezésének a megerősítését hivatott jelképezni, hiszen célja, hogy megőrizze a város pénzét. „Nem tudunk és nem is akarunk alkotmányosan vitatható, további kormányzati elvonásoknak megfelelni” – jelentette ki a főpolgármester, utalva a szolidaritási hozzájárulásra.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2024 november 11-én úgy fogalmazott, a 2025-ös büdzsé a „béke költségvetése" lehet,
Karácsony viszont már akkor azt mondta, »ez az önkormányzatok és főleg a főváros elleni folytatott pénzügyi háború költségvetése”. A városvezetők viszont tesznek róla, jelentette ki, hogy a kormány megértse, hogy »a fővárost sújtó állami megszorítások veszélyeztetik a ránk bízott feladatok ellátását«.
Nem állami matek lesz
Ezúttal azzal folytatta, egy olyan költségvetést nyújtott be a Fővárosi Közgyűlés tagjainak, ami 2024-es szinten biztosítja a közszolgáltatások finanszírozását, illetve a reálbérek megőrzését garantáló béremeléssel is számol. Beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel a tervezetben. A legkomolyabb tétel a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénytulajdonának a visszavásárlása, ami hosszútávon egy megtérülő beruházás, mert így nem kell például a kisebbségi tulajdonosnak osztalékot fizetni.
Mindez nem jelenti azt, hogy a város ne számíthatna komoly fejlesztésekre az elkövetkező években, hiszen 300 milliárd forintnyi EU-s forráshoz fog hozzájutni. Emellett a Budapesti Közművek saját forrásából elindítja Budapest történetének legjelentősebb köztisztasági beruházási programját is, amelynek keretében jelentős mértékben megújítják a köztisztaság garantálását szolgáló eszközparkot, illetve a ciklus végéig lecserélik azokat a kukákát, amik fölött eljárt az idő.
A részletekkel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már több lényeges dolgot is elárult a Népszavának adott, december 4-én, reggel, tehát a sajtótájékoztató előtt megjelent interjújában. Mint fogalmazott, „egy teljesen lecsupaszított, működésre fókuszáló költségvetést” terjesztenek a közgyűlés elé, amin sokat nem lehet csiszolgatni.
Az általa is csak „az önrendelkezés költségvetéséként" hívott tervezetben ugyanis nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”.
Kifejezetten elkobzó jellegű
Ahogy a főigazgató többször is elmondta, a szolidaritási hozzájárulás kapcsán a Fővárosi Önkormányzat 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal”, mert megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”.
A 2024-es és a 2025-ös költségvetés szűk mozgástere ugyanis két sokknak köszönhető, amiket, mint Karácsony a sajtótájékoztatón is felidézte, nagyon szépen összefoglalt az Állami Számvevőszék is egy idei jelentésében.
Mint írják, „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett
az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra történő csökkentése) is hatással voltak”.
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június 6-án nyújtotta be a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek, és Karácsony Gergely akkor is emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól. Az összeg azóta folyamatosan növekszik, a 2024. évi hozzájárulás előirányzott összege 75,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 89 milliárd forintot vonnának el a fővárostól.
A hozzájárulással kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék is, idézte fel szintén Karácsony, szokatlanul keményen fogalmazott: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke (...) kifejezetten elkobzó jellegű”. A következő tárgyalás 2025 januárjában lesz, és Kissék megítélése szerint nem következhet más, minthogy végül nekik adjanak igazat. Erről bővebben ide kattintva lehet olvasni.
Hogy is néz ez ki?
A fővárosi költségvetéssel kapcsolatban egyébként Kiss már többször adott gyorstalpalót.
Az önkormányzat idei, 2024-es várható összbüdzséje 420-430 milliárd forint lesz, a 2025-ös pedig, derült ki a Népszava interjújából, 412 milliárd,
amivel „szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll”, ha nem terveznek semmilyen új beruházást és béremelést, csakhogy a béreket emelni kell. Az egyenlet csak úgy jön ki nullára, ha a kormány által kiszabottnál 50 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetnek be.
Ahogy a lapnak is fogalmazott, a bevételi oldal faék egyszerűségű, mindössze három tételből áll: a közhatalmi bevételekből, aminek nagyját az iparűzési adót teszi ki, de beletartozik az idegenforgalmi adó, ami a Fővárosi Önkormányzat esetében csak a Margitszigetet érinti, azaz nagyon minimális összeg, valamint az építményadó, amiből 2024-ben 132 millió forint érkezett be. Az iparűzési adó 2024-ben 303 milliárd forintot jelentett, és jövőre is 303,6 milliárddal terveznek.
A második bevételi forrás a kötelező feladatok ellátására kapott állami normatíva, azaz többek között a közösségi közlekedésre, az idősotthonoktól a hajléktalanszállókig és a könyvtárhálózat működtetésére kapott támogatások, amelyeknek az összege 37-38 milliárd forint.
A harmadik elem az egyéb működési bevételek köre, magyarázta a lapnak is, ide tartoznak a térítési díjakból, a szolgáltatások és az ingatlanok értékesítéséből, a parkolási díjakból és az osztalékokból származó bevételek. Ebből 65 milliárd forintot várnak, ami jelentős csökkenés az ideihez képest, hiszen most 84 milliárd volt a terv. Kiss Ambrus szerint hitellel nem érdemes tervezni, hiszen a kormány az erre vonatkozó kérelmeiket nem hagyja jóvá, hiány pedig nem tervezhető.
Ami a kiadásokat illeti: a legnagyobb kiadás a közösségi közlekedés finanszírozása, ez 2024-ben 160 milliárd forint, jövőre pedig 169 milliárddal terveznek,
ezt pedig máris követi, ahogy Kiss fogalmaz, »a kormány működtetése«, azaz a szolidaritási hozzájárulás, ami akkora, mint minden más, egyéb kiadás összesen. »Ez a baj, az egyensúlytalan működés problémája«
– magyarázta egy háttérbeszélgetésen.
Nem aggódnak miatta
Kiss Ambrus a 24.hu-nak augusztusban adott interjújában beszélt, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy „a közgyűlési áldást csak jövő februárban vagy márciusban szerzi meg a városvezetés”. (A jogszabályok szerint egyébként március a határidő.) Akkor egyébként úgy fogalmazott, hogy szerinte a költségvetés ügyében akár a Fidesszel is el lehet jutni egy kompromisszumos megállapodásig.
A következő közgyűlés várhatóan december 18-án lesz, legkésőbb akkor kiderül majd, hogyan fogadják a képviselők a tervezetet.