A főpolgármester röviden ismertette a jövő évi költségvetést, aminek legfontosabb eleme és egyben üzenete, hogy a városvezetők nem akarnak az alkotmányosan vitatható kormányzati elvonásoknak megfelelni.
„Minden költségvetés egy értékválasztás” – (új ablakban nyílik meg)kezdte Karácsony Gergely a sajtótájékoztatót. A jövő évi állami költségvetés szerinte az önkormányzatiság további legyalulásának a költségvetése, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból.
A Fővárosi Önkormányzat költségvetése éppen ezért erre adott válaszként a város önrendelkezésének a megerősítését hivatott jelképezni, hiszen célja, hogy megőrizze a város pénzét. „Nem tudunk és nem is akarunk alkotmányosan vitatható, további kormányzati elvonásoknak megfelelni” – jelentette ki a főpolgármester, utalva a szolidaritási hozzájárulásra.
Varga Mihály pénzügyminiszter 2024 november 11-én (új ablakban nyílik meg)úgy fogalmazott, a 2025-ös büdzsé a „béke költségvetése" lehet,
Karácsony viszont már (új ablakban nyílik meg)akkor azt mondta, »ez az önkormányzatok és főleg a főváros elleni folytatott pénzügyi háború költségvetése”. A városvezetők viszont tesznek róla, jelentette ki, hogy a kormány megértse, hogy »a fővárost sújtó állami megszorítások veszélyeztetik a ránk bízott feladatok ellátását«.
Nem állami matek lesz
Ezúttal azzal folytatta, egy olyan költségvetést nyújtott be a Fővárosi Közgyűlés tagjainak, ami 2024-es szinten biztosítja a közszolgáltatások finanszírozását, illetve a reálbérek megőrzését garantáló béremeléssel is számol. Beruházás és felújítás azonban viszonylag szerény mértékben szerepel a tervezetben. A legkomolyabb tétel a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénytulajdonának a visszavásárlása, ami hosszútávon egy megtérülő beruházás, mert így nem kell például a kisebbségi tulajdonosnak osztalékot fizetni.
Mindez nem jelenti azt, hogy a város ne számíthatna komoly fejlesztésekre az elkövetkező években, hiszen 300 milliárd forintnyi EU-s forráshoz fog hozzájutni. Emellett a Budapesti Közművek saját forrásából elindítja Budapest történetének legjelentősebb köztisztasági beruházási programját is, amelynek keretében jelentős mértékben megújítják a köztisztaság garantálását szolgáló eszközparkot, illetve a ciklus végéig (új ablakban nyílik meg)lecserélik azokat a kukákát, amik fölött eljárt az idő.
A részletekkel kapcsolatban Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója már több lényeges dolgot is elárult (új ablakban nyílik meg)a Népszavának adott, december 4-én, reggel, tehát a sajtótájékoztató előtt megjelent interjújában. Mint fogalmazott, „egy teljesen lecsupaszított, működésre fókuszáló költségvetést” terjesztenek a közgyűlés elé, amin sokat nem lehet csiszolgatni.
Az általa is csak „az önrendelkezés költségvetéséként" hívott tervezetben ugyanis nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis 39 milliárd forinttal”.
Kifejezetten elkobzó jellegű
Ahogy a főigazgató (új ablakban nyílik meg)többször is elmondta, a szolidaritási hozzájárulás kapcsán a Fővárosi Önkormányzat 2023 óta „perben és haragban áll a kormánnyal”, mert megítélésük szerint „olyan szintű elvonást okoz ez, amely már fenyegeti a közfeladatok ellátását”.
A 2024-es és a 2025-ös költségvetés szűk mozgástere ugyanis két sokknak köszönhető, amiket, mint Karácsony a sajtótájékoztatón is felidézte, nagyon szépen összefoglalt az Állami Számvevőszék is egy idei jelentésében.
(új ablakban nyílik meg)Mint írják, „a Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete kedvezőtlenül alakult az ellenőrzött időszakban, amelyre a külső negatív tényezők (koronavírus járvány, gazdasági visszaesés, energiaválság, infláció) mellett
az önkormányzatok gazdálkodását befolyásoló kormányzati intézkedések (szolidaritási hozzájárulás összegének emelése, mikro-, kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adó mértékének 2 százalékról 1 százalékra történő csökkentése) is hatással voltak”.
A Fővárosi Önkormányzat 2023 június 6-án (új ablakban nyílik meg)nyújtotta be a keresetlevelét a Fővárosi Törvényszéknek, és Karácsony Gergely akkor is emlékeztetett arra, hogy Tarlós István vezetése alatt még csak 5 milliárdot, 2023-ban viszont már 58 milliárd forintot vontak el ezen a címen a fővárostól. Az összeg azóta folyamatosan növekszik, a 2024. évi hozzájárulás előirányzott összege 75,5 milliárd forint, 2025-ben pedig már 89 milliárd forintot vonnának el a fővárostól.
A hozzájárulással kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék is, idézte fel szintén Karácsony, (új ablakban nyílik meg)szokatlanul keményen fogalmazott: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke (...) kifejezetten elkobzó jellegű”. A következő tárgyalás 2025 januárjában lesz, és Kissék megítélése szerint nem következhet más, minthogy végül nekik adjanak igazat. Erről bővebben (új ablakban nyílik meg)ide kattintva lehet olvasni.
Hogy is néz ez ki?
A fővárosi költségvetéssel kapcsolatban egyébként Kiss már többször adott gyorstalpalót.
Az önkormányzat idei, 2024-es várható összbüdzséje 420-430 milliárd forint lesz, a 2025-ös pedig, derült ki a Népszava interjújából, 412 milliárd,
amivel „szemben egy 424 milliárdos kiadási oldal áll”, ha nem terveznek semmilyen új beruházást és béremelést, csakhogy a béreket emelni kell. Az egyenlet csak úgy jön ki nullára, ha a kormány által kiszabottnál 50 milliárddal kevesebb szolidaritási hozzájárulást fizetnek be.
Ahogy a lapnak is fogalmazott, a bevételi oldal faék egyszerűségű, mindössze három tételből áll: a közhatalmi bevételekből, aminek nagyját az iparűzési adót teszi ki, de beletartozik az idegenforgalmi adó, ami a Fővárosi Önkormányzat esetében csak a Margitszigetet érinti, azaz nagyon minimális összeg, valamint az építményadó, amiből 2024-ben 132 millió forint érkezett be. Az iparűzési adó 2024-ben 303 milliárd forintot jelentett, és jövőre is 303,6 milliárddal terveznek.
A második bevételi forrás a kötelező feladatok ellátására kapott állami normatíva, azaz többek között a közösségi közlekedésre, az idősotthonoktól a hajléktalanszállókig és a könyvtárhálózat működtetésére kapott támogatások, amelyeknek az összege 37-38 milliárd forint.
A harmadik elem az egyéb működési bevételek köre, magyarázta a lapnak is, ide tartoznak a térítési díjakból, a szolgáltatások és az ingatlanok értékesítéséből, a parkolási díjakból és az osztalékokból származó bevételek. Ebből 65 milliárd forintot várnak, ami jelentős csökkenés az ideihez képest, hiszen most 84 milliárd volt a terv. Kiss Ambrus szerint hitellel nem érdemes tervezni, hiszen a kormány az erre vonatkozó kérelmeiket nem hagyja jóvá, hiány pedig nem tervezhető.
Ami a kiadásokat illeti: a legnagyobb kiadás a közösségi közlekedés finanszírozása, ez 2024-ben 160 milliárd forint, jövőre pedig 169 milliárddal terveznek,
ezt pedig máris követi, ahogy Kiss fogalmaz, »a kormány működtetése«, azaz a szolidaritási hozzájárulás, ami akkora, mint minden más, egyéb kiadás összesen. »Ez a baj, az egyensúlytalan működés problémája«
– magyarázta egy háttérbeszélgetésen.
Nem aggódnak miatta
Kiss Ambrus a 24.hu-nak augusztusban (új ablakban nyílik meg)adott interjújában beszélt, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy „a közgyűlési áldást csak jövő februárban vagy márciusban szerzi meg a városvezetés”. (A jogszabályok szerint egyébként március a határidő.) Akkor egyébként úgy fogalmazott, hogy szerinte a költségvetés ügyében akár a Fidesszel is el lehet jutni egy kompromisszumos megállapodásig.
A következő közgyűlés várhatóan december 18-án lesz, legkésőbb akkor kiderül majd, hogyan fogadják a képviselők a tervezetet.