Nyerhető a szolidaritási adó mértéke miatt a kormány elleni per. Erről Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszélt a Fővárosi Közgyűlést megelőző, szokásos háttérbeszélgetésen. A főváros egyébként hamarosan hitelt vesz fel a közlekedés működtetésére, és elhangzott az is, hogy vonakodnak visszaengedni a reklámokat a 3-as metróba.
A jövő heti közgyűlés napirendjén szerepel a túlélőprogram következő eleme, tárgyalnak a költségvetési egyensúlyt biztosító döntésekről, és biztosítják a BKK zavartalan működését – jelentette be Kiss Ambrus a Városházán.
Szükségünk van nyáron a közösségi közlekedésben áthidaló külső forrásra, egy 24 milliárd forintos hitelre
– mint mondta, ezt a BKK fogja felvenni, a kamatköltség körülbelül 673 millió forint lesz. „Ezt össze kellett kaparnunk” – tette hozzá, majd részletezte: a költség jelentős részét az energiamegtakarításból tudják fedezni, A Budapest-modellnek köszönhetően kisebb energiaszámlák jöttek ugyanis, mint amikkel a költségvetésben eredetileg számoltak. A szükséges pénz másik felét pedig a Budapest150 programjaiból veszik el, mert Kiss elmondása szerint hatékonyabban is meg tudják valósítani őket.
Karácsony Gergely április 19-én jelentette be, hogy
a szolidaritási adó erkölcsösségét és törvényességét is vitatja a főváros.
Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a főváros közigazgatási bíróságon pert indít az összeg csökkentése érdekében. Azért nem tartják törvényesnek, mert Magyarország alaptörvénye, az önkormányzati törvény és az önkormányzatok európai chartája is egyértelműen fogalmaz: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók.
A szolidaritási adó összegét erre az évre 58 milliárd forintban maximálták, ez az összeg 25 milliárddal magasabb, mint az összes állami támogatás, amit a főváros kap a különböző közszolgáltatások ellátására. Karácsonyék szerint tehát praktikusan 25 milliárd forint bevételt törvénytelenül akar elvonni a kormány.
Megnyerhető a per
„Azt tudom megerősíteni, hogy május végén adjuk be a keresetet. Ennek első lépéseként kérni fogjuk az inkasszálás megtiltását.”
Kiss a május végi időponttal kapcsolatban hozzátette: „Nem arról van szó, hogy nem tudtuk volna összeállítani a keresetlevelet, hanem mert abban a pillanatban fogunk finanszírozási pozícióba átfordulni”.
A főpolgármester szintén az április 19-i sajtótájékoztatón jelentette be, hogy bár Orbán azt mondta Karácsony 2019-es győzelmekor, hogy az új városvezetés ugyanolyan együttműködésre számíthat a kormánnyal, mint az előző, a magyar kormány mégis egy Budapest-ellenes politika mellett kötelezte el magát.
Ahhoz, hogy ne kerüljenek veszélybe a városi közszolgáltatások, a főváros nemcsak, hogy megpróbálja bevasalni a kormányon azokat a kintlévőségeket, amelyeket a jogszabályok szerint már meg kellett volna kapnia, de
a szolidaritási adó ügyében még bíróságra is megy a kormánnyal.
Kiss Ambrus a háttérbeszélgetésen azt is elárulta, a főváros 2023 első négy hónapjában elkötött 105,8 milliárd forintot. Ennek a 38 százaléka közösségi közlekedésre ment, a 19,2 százalékát viszont a szolidaritási hozzájárulás tette ki.
Ebből is az derül ki, hogy a város működési költségének 58 százaléka két költségből áll: a közösségi közlekedésből és a kormány finanszírozásából.
„Ezért is mondjuk azt, hogy ez egy igazságtalan helyzet. Akkor is perre kéne miatta mennünk, ha hihetetlen mennyiségben lenne pénz, mert ez egy túlzott elvonás, ami, azt gondoljuk, az önkormányzati törvénnyel ellentétes” – erősítette meg Kiss Ambrus is.
Őszinte meggyőződésünk, hogy ez egy nyerhető per!”
– tette hozzá.
Költségek és megtakarítások
A főpolgármester-helyettes beszélt az első Budapesti Lakógyűlés költségeiről is. A becslésük szerint a népszavazás teljes költsége 100 millió 500 ezer forint. „Ez azt jelenti, hogy nyomtatással, borítékolással, kézbesítéssel, és a callcenter működtetésével együtt egy levél költsége 72 forint.”
Összehasonlításként a legutolsó Nemzeti Konzultáció ugyanilyen logisztikai költsége egy levél esetében 337 forintra jött ki.
A kommunikációs költségek a lakógyűlés esetében Kiss elmondása szerint 25 millió forintot tesznek ki, a Nemzeti Konzultáció esetében ugyanez a kormánynak 4,7 milliárd forintba került.
Az áprilisban elfogadott túlélőcsomag egyik része volt, hogy folytatniuk kell az energiamegtakarítási programjukat. Áprilisi adatokkal tudott szolgálni Kiss Ambrus a megtakarításokkal kapcsolatban. Tavaly szeptemberben a közösségi közlekedésben azt látták, hogy a piaci ár 300 forint/ kWh-nál áll. Erre nem szerződtek le. „És igazunk lett” – mondta.
Januárban 140,25 forint volt a kilowattonkénti ár, áprilisban pedig már 49 forint. „Csak közösségi közlekedésben ebben az első négy hónapban, ha a tavaly szeptemberi árhoz viszonyítunk, amire nagyon sokan leszerződtek, megtakarítottunk 16,2 millió forintot.”
Az ivóvízzel 6 milliárdot sikerült megtakarítania a fővárosnak, a közvilágítással 14,4 milliárdot.
Mi lesz a reklámokkal?
Egy fontos állítás még van, folytatta Kiss, ha valaki most közösségi közlekedéssel utazik, akkor lát reklámokat, azok pedig nem ingyen vannak, azokból jelentős bevétele van a fővárosi cégnek, 2020-21-22-ben ez 1,6 milliárd forint.
Azon gondolkodnak, mit akarnak kezdeni a reklámszennyezéssel Budapesten,
például kérdés, hogy a most felújított 3-as metróba ugyanúgy vissza akarják-e engedni a reklámokat, ahogy voltak. Ebben állítása szerint vita van a városvezetésen belül is.
„Személyes véleményem az, hogy minél kisebb reklámszennyezést kell rászabadítani a városlakókra, így is elég nagy ér minket.”
A villanyoszlopon lévő reklámokra, az úgynevezett elefántfülekre mindennek ellenére kiírták a tendert, ennek a lezáró döntését is meg fogják tárgyalni a következő Fővárosi Közgyűlésen. A pályázat nyilvános volt, az egyetlen pályázati anyagot ugyanaz a cég adta be, amelyik eddig is végezte a hirdetésszervezést, jelenleg folyik a referenciák és formai követelmények ellenőrzése.
„Az látszik, hogy a korábbi minimum árhoz képest nagyobb bevétele származhat a fővárosnak.” Korábban a főváros 250 forint/oszlop/napos áron értékesítette ezt, ha a tender sikeresen lezárul, akkor ez nettó 385 forint/oszlop/napra emelkedik.