A tizenhárom éve működő közhasznú egyesületet nem ügyvédek és nem is detektívek alkotják. Lelkes civilek, akik sokat tesznek azért, hogy a városunk élhetőbb legyen.
Egyesületet említettünk, de a Járókelő esetében nem elsősorban a szervezeten, hanem az online felületen és a háttérben dolgozó önkénteseken van a hangsúly. A Járókelő.hu valójában közszolgálat, konkrétan egy közterületi hibabejelentő oldal a lakosság számára. Az online felületen lévő űrlapjukon bárki beküldhet bármiféle kisebb-nagyobb problémát, ami sokféle lehet: egy kiszáradt fa, egy kidőlt KRESZ-tábla, egy kátyú...
A Járókelő.hu megjelenéséig a jó szándékú lakosok gyakran tapasztalhatták, hogy ilyen esetben nem tudták, kihez fordulhatnának, vagy ha mégis tudták, akkor elkezdődött a hivatali passzolgatás. Nos, a Járókelő.hu az ilyen felelősségteljesen gondolkodó állampolgároknak nyújt lehetőséget, ügykezelő önkénteseik ugyanis átveszik tőlük az utánajárás minden nyűgét-baját. Csak a bejelentést kell megtenni, az intézkedési procedúra már a Járókelő dolga. Kinyomozzák, hogy ki lehet az illetékes, elé tárják az adott ügyet, ha pedig megoldás születik (vagy éppen nem), akkor azt láthatóvá teszik a honlapon.
Ez úgy lehetséges, hogy a Járókelő platformja mögött kb. hetven önkéntes ügykezelő áll, akik általában be tudják azonosítani, hogy egy-egy probléma kihez tartozik, és sokkal egyszerűbben „indulnak meg” a hivatalos úton, mint a laikus közönség.
– A Járókelő olyan egykapus bejelentő felület, amelynél a bejelentő csak bedobja a tölcsérbe az észrevételét, mi pedig biztosítjuk a becsatornázást a megfelelő illetékeshez. Egy olyan városban mint Budapest, ahol egy-egy probléma hol a Fővárosi Önkormányzathoz, hol egy adott kerülethez, egy fővárosi céghez, vagy akár az államhoz is tartozhat, nagy segítség ez a lakosságnak, ugyanakkor az illetékeseknek, például az önkormányzatoknak is, hiszen így csak azokkal a bejelentésekkel kell foglalkozniuk, amelyek valóban hozzájuk tartoznak, és nem azzal megy el a mindennapi munkájuk, hogy olyan megkeresésekre kell válaszolniuk, amelyekhez nincs közük. Ez nekik pluszmunka, a lakosságnak pedig kudarcélmény – mondta az Énbudapestemnek Lukács Máté, a Járókelő ügyvezetője, akivel annak kapcsán ültünk le beszélgetni, hogy eljutottak a százezredik olyan ügyintézésükig, amely megoldást nyert.
Noha a fentiekből egyértelmű, hogy a Járókelő munkája olyan tevékenység, amelyből minden érintettnek haszna származik, érdemes visszamenni az időben több mint tíz évet a rajtig. Az oldal 2012 októberében indult, az alapgondolat Szlovákiából érkezett, ott van egy olyan felület, amelynek az a neve magyarra fordítva, hogy „Levél a polgármesternek”. Ezt a platformot ültette át a hazai viszonyokra a Járókelő három alapító tagja: Balogh Zsolt, Barkóczi Dávid és Le Marietta. A projekt beindulását a Visegrádi Alap biztosította azzal, hogy a civil szervezet megkapta a szlovák oldal forráskódját és némi pénzügyi támogatást is. A Járókelő.hu mögött a Járókelő Közhasznú Egyesület áll, amely civil szervezetként tartja fenn ezt az ingyenes szolgáltatást.
A szervezet működéséről a következőket mondta Lukács Máté:
– Van egy hat főből álló munkavállalói stáb az egyesület működtetésére, mi foglalkoztatjuk az önkénteseket. Van irodavezetőnk, kommunikációs munkatársunk, önkéntes koordinátorunk, urbanistánk, és az idei évtől egy forrásszerző munkatárs is segíti a hosszútávú fennmaradásunkat kis csapatunk köré, szerveződik több mint 100 önkéntes: kb. hetvenen foglalkoznak az ügyek kezelésével, a többiek jogászok, webfejlesztők, tesztelők, fordítók, lektorok, korrektorok, adminisztrátorok, akik a munkánkat legfőképp a pénzügyi területen és az irodavezetésben segítik.
A konkrét ügyek bejelentésének, megoldásának hasznosságán túl, a stáb számára fontos elvi kérdés, hogy úgy tekintsenek a szolgáltatásra mint az aktív állampolgárság potenciális eszközére.
A teljességhez hozzátartozik az is, hogy az illetékesek eleinte gyanakvással fogadták a kezdeményezést, hiszen hibák, problémák bejelentéséről van szó, az ilyesminek pedig negatív kicsengése van. Egy idő után azonban nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az egyesület az „érted haragszom, nem ellened” jegyében végzi a dolgát, ami az illetékesek munkáját is nagyban megkönnyíti, például abban, hogy célzott bejelentéseket kapnak, vagyis az ügyintézőnek nem azzal kell foglalkoznia munkaidőben, hogy kitalálja, kihez tartozik az adott probléma, ha nem hozzá.
A másik nagy segítség a precizitás. A bejelentések nemcsak a probléma helyszínét és leírását, de fényképes illusztrációt is tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy nem kell csak azért kiszállnia valakinek a helyszínre, hogy ellenőrizze, hogy minden úgy van-e, ahogy a leírásban szerepel.
De annak sem csak a statisztikák tekintetében van értéke, hogy precízen rögzítenek egy problémát. A honlapon az összes bejelentés egyedi adatlappal kereshető, mert úgy vélik, nagyon fontos a nyomon követés, illetve a kereshetőség is. Hiszen ennek köszönhetően látható, hogy mely ügyek várnak megoldásra, illetve az is, hogy akadnak megoldatlan problémák. Ilyen volt mindjárt a legeslegelső ügyük is 2012-ben – „minden kezdet nehéz” –, amikor a bejelentőnek az volt a panasza, hogy a Visegrádi utcában a kutyapiszok tárolására szolgáló kukákat nem ürítik elég gyakran, így a kuka tetején és körülötte is halmozódtak a kutyaürülékkel teli zacskók. Amúgy a Járókelő önkénteseinek nemcsak az új bejelentések kezeléséből áll a napi ügymenete, a már folyamatban lévő ügyeknél olykor előfordul, hogy a címzett visszaír, hogy nem ő az illetékes, és akkor folytatni kell a keresést… Vagy visszajelez a bejelentő, hogy nem történt intézkedés, vagy épp fordítva: megoldódott az ügy. – Bíztatunk minden bejelentőt, hogy jelezzen vissza, ha megoldódik a problémája – akár fotóval. Ilyen hozzászólásokból nagyon sok van, és ezeket láttamoznunk, kezelnünk kell annak érdekében, hogy a nyilvántartásunk naprakész legyen – mondta Lukács Máté.
A Járókelő kb. évi 50 millió forintból működik, pályázati forrásokból, adományokból tartják fenn magukat, úgy vélik, hogy inkább adjanak sokan keveset, mint kevesen sokat, így ugyanis kisebb a kockázata annak, hogy egyetlen támogató kiesése bedöntse a rendszert.
– 2012 és 2016 között nagyon minimális forrásból működtünk, ezért a nulladik naptól fontos volt önkéntesek bevonása, illetve az alapítók bizonyos fokon a saját erőforrásaikat is beletették a pályázati források mellett – mondta Lukács Máté, hozzátéve, hogy 2015 óta van közhasznú státuszuk, ami azért volt fontos, mert csak így lehettek jogosultak az 1 százalékos adóhozzájárulásra, minek következtében sokkal több támogatójuk lett. Lukács a nélkülözhetetlen mikroadományok kapcsán megemlítette, hogy nemcsak ad hoc adományozóik vannak, hanem rendszeres kapcsolatban állnak a felhasználókkal, illetve külön is kiemelte a Concorde Értékpapír Zrt-t, amely 2016 óta áll az egyesület mellett. De a főváros és a kerületi önkormányzatok zöme is partnerként tekint a Járókelőre: az Őrsi Gergely vezette II. kerület volt az első, amely nemcsak szóban, de anyagiakban is elismerte a működésüket, társadalmi hasznosságukat.
– Hogy lehet valaki önkéntes a Járókelőnél? – kérdeztük az ügyvezetőt.
– A Járókelő.hu-n van egy „Támogass” menüpontunk, és ott lehet jelentkezni. Jelenleg ügykezelő önkénteseket várunk, illetve webfejlesztőket, de eseti jelleggel szoktunk különböző egyéb pozíciókra is önkénteseket keresni – ezeket a lehetőségeket általában a blogunkon, a Facebook-oldalunkon, Instagramon hirdetjük meg.
Első ránézésre hihetetlennek tűnik a százezer megoldott ügy – még tizenkét évre leosztva is.
De ha a havi statisztikákat nézzük, látható, hogy az idei évben havonta átlagosan 2121 bejelentést kezeltek a Járókelő önkéntesei, ami naponta kicsivel több mint hetven ügyet jelent. Némi szorozgatással könnyen kiszámolható, hogy így már kijön a matek, sőt ez a 2121-es szám rendkívül sok, ha a 12 éves átlagot vesszük. Vagy akár a tavalyit. – Az idei novemberi havi átlag ötszázzal több mint a 2023-as volt – mondta Lukács Máté, ami mindenképpen fejlesztésekre sarkallja a Járókelő stábját: hogyan tudják hatékonyabbá és gyorsabbá tenni az ügykezelésüket, hogyan tudják a felületet kényelmesebbé tenni a felhasználóik számára.
Beszélgetésünk során így érkeztünk el a nevezetes százezredik ügyig, amelyről a következőt mondta Lukács Máté:
– A III. kerületben, a Vörösvári úton van egy buszmegálló, és annak az utasvárójában a City Light hirdetőfelület üvegét törték be. A felület gazdája a JCDecaux pedig a bejelentés után azonnal kijavította ezt a problémát. Én kifejezetten örültem annak, hogy így oldódott meg a százezredik ügyünk: látványos, gyors megoldás született. Az alkalomból január 11-re szervezünk is egy kis ünneplést, és ha minden jól megy, akkor a kicserélt reklámhordozó helyén is jelezni tudjuk ezt.
A ügyvezető büszke rá, hogy szerepelnek „Az Év Fővárosi Civil Szervezete” tízes listáján, a jövőt illetően pedig „viszonylag egyszerű a válasz, és mégis komplex”: – A szolgáltatás megújításán dolgozunk három területen is: az első, hogy a felhasználóink igényeire szeretnénk reflektálni még egyszerűbb bejelentési felülettel, több bejelentési funkcióval, jobb kereshetőséggel a korábbi bejelentésekben; a második az, hogy az önkormányzati és közszolgáltató partnereinknek hogyan tudnánk még több segítséget és támogatást nyújtani a városüzemeltetésben, a városfejlesztésben és a stratégiaalkotásban; a harmadik pedig, hogy az önkéntes ügykezelőinknek hogyan tudunk olyan belső ügykezelői felületet nyújtani, ami még gyorsabb, hatékonyabb és pontosabb ügykezelést biztosít a számukra, amellett, hogy visszajelzést is adjon a munkájukra vonatkozóan. Az ügyvezető szerint egyesületükről elmondható, hogy ha 2024 a új tervek éve volt, úgy 2025 a megvalósításuké lesz.