Hoppá, elfogadta a közgyűlés a 2025-ös költségvetést

A decemberi közgyűlés ajándékozással kezdődött, a sort a főpolgármester kezdte, azt már lehetett tudni, hogy Kukorelly Endre Samunadrág című művét adja, de azt nem, hogy kinek. A szerencsés végül a fideszes Szécsényi Dániel lett. Ahogy az Énbudapestem beszámolt róla, hogy Kovács Gergely, XII. kerület polgármestere, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének előterjesztésére karácsonyi húzást tartottak a november 27-i közgyűlésen, és most elérkezett az ajándékozás ideje. Az ajándékozás legszórakoztatóbb pillanata kétségtelenül az volt, hogy Karácsonyt egykori riválisa, Vitézy Dávid lepte meg egy Villamos Dilemma nevű társasjátékkal, ezzel pedig körbe is értek. Ahogy Karácsony megjegyezte, rendkívül kicsi volt a valószínűsége, hogy a kör nem szakad meg. „Ez egy kiváló előjel, hogy a költségvetési vitában is ilyen olajozottan működjünk együtt”.

Hogy az előző ciklus Fidesz-frakciójának egyetlen tagja sincs most a Fővárosi Közgyűlésben, annak oka lehet az is, hogy a 2024-est költségvetést úgy szavazhatta meg a közgyűlés, hogy egyetlen fideszes sem tartózkodott a teremben, hogy felemelje a szavát. Ahogy ebben a cikkünkben akkor részletesen leírtuk, az 1. kerületi, párbeszédes polgármesternek éppen a Fővárosi Közgyűlés időpontjában fegyelmi ülésen kellett részt vennie a kerületében, ami Karácsony szerint hatalmi machináció volt, ezért berekesztette a közgyűlést, és a nemfideszes polgármesterek elindultak a Várba, hogy a támogatásukról biztosítsák V. Naszályi Mártát. A fideszesek pedig, mint videójukból kiderült, felháborodottan elhagyták a termet, és már vissza se tértek. A fideszesek távollétében aztán elfogadták a költségvetést, amit hatalmas taps és ováció fogadott. Azt már előzetesen sejteni lehetett, hogy a 2025-ös költségvetés vitája ennél élesebb lesz.

Ahogy az aktuális előterjesztésben írják, a városvezetők olyan költségvetést terjesztenek a Fővárosi Közgyűlés elé, „amellyel egy végletekig kivéreztetett város nem csak a működőképességéért, de az önrendelkezéséért is megküzd”. Karácsony Gergely főpolgármester a december 4-i ismertetőn elmondta, hogy szerinte az állami költségvetés az önkormányzatiság további legyalulásának a költségvetése, hiszen folytatja a forráskivonást az önkormányzati szektorból. Ahogy az előterjesztésben is írják, nemcsak, hogy befagyasztják az iparűzési adóból várható összeget, hiszen elveszik a növekményeket, hanem „a szolidaritási hozzájárulás emelése miatt nominálisan csökken a normatíva és a közhatalmi bevételből származó összeg”.

Ahogy Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ezzel kapcsolatban megfogalmazta, a szolidaritási hozzájárulás összege „minden politikai kommunikációs panel ellenére nem a kistelepülések támogatására megy el”. Mint emlékeztet, az Alkotmánybíróság egyik határozata is kimondta például, „nincs olyan eleme, amely (...) az alacsony adóerőképességgel rendelkező települési önkormányzatok számára kiegészítő támogatás fizetéséről rendelkezne”. A hitelfelvétel akadályoztatása mellett viszont szerinte kiváló eszköz a kormány kezében arra, hogy gazdaságilag ellehetetlenítse a főváros működését.

A kiadási és bevételi oldali kormányzati szándékok és az egyéb determinációk azt okozzák, magyarázzák az előterjesztésben, hogy a 2024. évi tervszámokhoz képest körülbelül 50 milliárd forintos pénzügyi nehézséget kell a 2025. évi költségvetésben kezelni. „A megoldás a közszolgáltatások jelenlegi szintjének leépítése nélkül egy módon lehetséges, ha következetesen érvényesítjük az szolidaritási hozzájárulás kapcsán indított perben hozott Alkotmánybírósági határozatot”, azaz nem a kormány által számolt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számolnak, hanem „annyival, hogy a költségvetési egyenlet nullára jöjjön ki, vagyis: 39 milliárd forinttal”.

Karácsony Gergely bejelentése után majdnem egy héttel, december 10-én aktivizálódtak a Fidesz politikusai, a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond egy videóbejegyzésben közölte, hogy nem fognak asszisztálni Karácsony Gergely újabb jogszabálysértő lépéséhez, a döntést meg fogják támadni. Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz elnöke pedig csak annyit posztolt Facebookra, hogy: „beérett Karácsonyék munkája, a főpolgármester csődköltségvetéssel tervez 2025-re”. Magyar Péter pedig, szintén december 10-én, azt mondta, nem tudják, megszavazzák-e a költségvetést, mert csak nemrég kapták meg az előterjesztést. Annyit hozzátett, nagyon nehéz helyzetben van a főváros a szolidaritási adó miatt, „megpróbálta átvágni a gordiuszi csomó a főpolgármester, nem biztos, hogy jogszerűen teszi”. A jogászaik vizsgálják, egyáltalán el lehet-e fogadni. Elmondta azt is, a költségvetéseket általában adott év elején szokták elfogadni. „Szerintem senki nem gondolja, hogy ez első nekifutásra sikerülni fog.”

A fővárosi cégek munkavállalóit tömörítő szakszervezetek már a közgyűlés előtt sztrájkkal fenyegettek, mert mint itt már megírtuk, és mint látni fogjuk még, a december közepére kialkudott bérmegállapodást életbelépésének feltétele a költségvetés elfogadása. Emellett több civil szervezett, valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is tiltakozott, mert a közösségi költségvetés (KK) szintén veszélybe került. Mint írták, a Vitézy Dávid által vezetett Klímavédelmi, Közlekedés és Városfejlesztési Bizottság már a december 16-i, hétfői ülésén tárgyalta az előterjesztést, és Vitézy javaslatára úgy döntöttek, hogy a közösségi költségvetést 2025-ös kihagyását fogják támogatni. Vitézy ráadásul egy olyan módosítót nyújtott be, hogy a 2024-ben már megszavazott projekteket is állítsák le. A közleményükben emlékeztetnek arra, hogy a közösségi költségvetést többen is kritizálták, a közgyűlés a módszertanának felülvizsgálatáról is döntött már, ám kiábrándítónak tartják, hogy reform helyett inkább beszántanák.

A költségvetéssel kapcsolatos vita rögtön meglepő fordulatot vett. A Tisza párt frakcióvezetője meglepően kemény beszédet mondott. A költségvetést a közgyűlés kényszerhelyzetben tárgyalja, magyarázta Ordas Eszter, mert a magyar kormány évek óta szisztematikusan Budapest és kétmillió polgár ellehetetlenítésére törekszik. A Tisza szerint is egyértelmű, hogy szolidaritási hozzájárulás teljes összegének a befizetése a főváros közszolgáltatások ellehetetlenítésével járna. A város valódi árulói, jelentette ki Ordas, Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-frakció és Orbán Viktor. „Ők azok, akik közösen sok tízmilliárd forintot akarnak ellopni a budapestiektől.” A Tisza frakció ugyan több ponttal sem ért egyet, de „felismerve a történelmi felelősséget”, amennyiben elfogadják a módosítójukat, ők elfogadják a költségvetést. Vitézy beszéde alapján pedig úgy tűnt, mivel a költségvetésbe belekalkulálták többek között a BKK-rendészetet is, a Podmaniczky Mozgalom is támogatja.

Mindez valószínűleg nem független attól, hogy Karácsony a vita megnyitása előtt bejelentette, hogy a negyedik, személyi döntésekkel kapcsolatos napirendi pont alatt újra előterjeszti azt a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ), amiben „radikálisan bővítették a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét a cégek működésével kapcsolatosan”, azaz vélhetően része például, hogy a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga is átkerül a közgyűléshez valamint a főpolgármester két ülés között csak kisebb értékű, egymilliárd forintot meg nem haladó ügyekben dönthet. Ordas Eszter, a Tisza frakcióvezetője egy hónappal ezelőtt, a főpolgármester-helyettesek megválasztása kapcsán jelentette ki, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy Karácsony ismét előterjessze „a demokratikus működés minimumát garantáló” SZMSZ-módosítási javaslatukat. A főpolgármester most beadta a derekát, mint magyarázta, ebben a bizonytalan helyzetben, gazdasági recesszió közepette ennek köszönhetően tudnak csak elfogadni egy olyan költségvetést, ami a város működőképességét biztosítja.

A fideszes Gulyás Gergely Kristóf azzal kezdte az érvelést, hogy ha ezt elfogadják, akkor egy törvénysértő költségvetést fogadnak el. A továbbiakban a fideszesek nekiestek a tiszásoknak. A költségvetési vita színvonalát a legjobban talán azzal foglalhatjuk össze, hogy a fideszes Radics Béla hozzászólása után Karácsony kénytelen volt megjegyezni, hogy „bizonyos jelzőket akkor sem használunk, ha van előtte egy fosztóképző”, arra kérte, hogy próbálja meg azokat a szavakat kiemelni a szótárából, amik a közgyűlés elé nem valók. A költségvetést végül hosszas vita után, de elfogadták. 

• A költségvetés kapcsán külön szavaztak egy új, többéves bérmegállapodás megkötéséről is, amely „a lehetőségekhez képest előmozdítja a budapesti közszolgáltatásokban dolgozók minél magasabb szintű anyagi elismerését”, azaz a bérek reálértékének megőrzését biztosítja. 2025-ben ennek értelmében 8 + 1 százalékkal emelnék a fizetéseket, 2026 és 2027 kapcsán pedig legalább évi 5 százalékos reálbéremelést tartanak indokoltnak. A megállapodás életbelépésének feltétele viszont, mint említettük, a 2025-ös fővárosi költségvetés elfogadása. (Elfogadták.)
• Szintén a költségvetés kapcsán nyújtott be egy javaslatot a városvezetés a főváros lakásrezsi-támogatási rendszer felülvizsgálatára. A javaslattal a városvezetés eleget tesz a fideszes Szentkirályi Alexandra által jegyzett, október 30-i közgyűlésre benyújtott korábbi javaslatnak, amiben arra kérte fel a főpolgármestert, hogy vizsgálja meg a budapesti kerületekben létező rezsitámogatási jó gyakorlatokat. „Megtörtént a kerületi rezsitámogatási jó gyakorlatok áttekintése, amelynek általános, átemelendő jó gyakorlatként került azonosításra a támogatások mértékének, valamint a jogosultság feltételeinek rendszeres, inflációra és gazdasági helyzetre tekintettel történő emelése.” (Elfogadták.)
• Még mindig a költségvetéshez kapcsolódik a 2025. évifolyószámla-hitelkeret jóváhagyására vonatkozó javaslat. Mint írják, az önkormányzathoz beérkező bevételek, illetve a teljesítendő kifizetések ütemezése nem hangolható össze teljes mértékben, ezért az önkormányzatnak tartalékra van szüksége a likviditás folyamatos, biztonságos fenntartása érdekében. Arra tett a városvezetés javaslatot, hogy a korábbi évekhez hasonlóan január 2-tól február 28-ig például 40 milliárd forint folyószámla-hitelkeretet vegyen igénybe, de az egész évben, december 31-ig számolnak valamilyen kerettel. Ahogy ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus egy háttérbeszélgetésen elmondta, a jóváhagyás azért „neuralgikus, mert lehet olyan következménye, ha nem fogadják el, hogy a városnak január 2-tól nincsen pénze”. (Elfogadták.)
• A költségvetéshez kapcsolódó döntések sora ezekkel még mindig nem ért véget, külön szavaztak a képviselők, hogy az önkormányzat a Fővárosi Szolidaritási Alap céljára a 2025. évi költségvetési rendelet-tervezetében többek között 300 millió forintot különítsen el, valamint, hogy az önkormányzat hirdesse meg a közösségi költségvetési keretösszeg felhasználására irányuló ötletpályázatot. A 2024/25- ös ciklusra vonatkozó közösségi költségvetési keretösszeg szintén egymilliárd forint, a projekt szabályai pedig változatlanok maradnának. Az előterjesztésben szerepelt, ha nem tudnak dönteni róla, akkor a jogszabálysértő helyzet elkerülése érdekében az ötletpályázatot nem hirdetik meg. Mindkettőt elfogadták, Vitézy javaslatára viszont a kk-s projektek megvalósítására, ha minden igaz, legkorábban csak 2026-ban lehet pénz.

A közgyűlés végül úgy döntött, nem támogatja a városvezetés javaslatát, hogy osztrák minta alapján kezdeményezzék a kormányzatnál, hogy azoknak, akik lakott területen belül 50 km/h-val, lakott területen kívül pedig 75 km/h-val túllépik a megengedett sebességhatárokat, első alkalommal 6 hónapra, ha két éven belül megismétlik, akkor végleg vegyék el a járművét. Mint az Énbudapestemben is megírtuk, minderre azok után tett javaslatot a városvezetés, hogy kiderült, mióta 26 új sebességmérő kamerát állítottak üzembe, egy hónap alatt 52 926 gyorshajtót mértek be. A rendőrség közlése szerint a legkirívóbb eset a IX. kerület, Üllői úton történt, ahol 50-es táblánál 158 km/órával száguldott egy autós. „Nem másért, hanem annak a célunknak a jegyében, hogy Budapesten senki ne haljon meg közlekedési balesetben” – írta ezzel kapcsolatban Karácsony, de mint írtuk, ezt nem fogadták el.

A városvezetés Vitézy Dáviddal közösen javaslatot tett a Rákosrendező vasútállomás barnamezős területének fejlesztése során alkalmazandó kritériumok meghatározására. A javaslat előzménye, hogy Lázár János miniszter 2024. december 8‐án, vasárnap arról beszélt az ATV-n, hogy az arab befektetővel most köti az adásvételi szerződést az állam, de azt, hogy mi lesz a telekkel, többek között a fővárossal is meg kell beszélni. Mint írják, a miniszter szavaiban bízva okkal hihetnek abban: a Rákosrendező jövőjének formálásában ezután a Fővárosi Önkormányzat is érdemi szerephez jut. A „Budapest Parkváros” koncepció alapján reális kereslet függvényében ütemezetten épülhetne fel egy új, szellős, sok zöldfelülettel tagolt városrész 15 ezer lakással, közintézményekkel és irodákkal, északi végében a Vasúttörténeti Park mellett egy városi léptékű parkkal. Ehhez kapcsolódott a Podmaniczky Mozgalom és a DK-s Szaniszló Sándor egy-egy további javaslattal is, miszerint elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását. (Elfogadták.)

Javaslatot tettek a „Népliget intézkedési terv” elfogadására is. Mint írják, a Népliget Budapest legnagyobb, közel 100 hektáros közparkjaként kitüntetett helyet foglal el a város zöldfelületi rendszerében, védett történeti parkként zöldfelületi, ökológiai, kultúr-, és kerttörténeti szempontokból is jelentős értéket képvisel. Az előterjesztés elfogadásával a közgyűlés nemcsak az intézkedési tervet fogadja el, hanem felhatalmazást is ad az abban szereplő feladatok ütemezett, az éves költségvetési forrásokhoz igazodó megvalósításának előkészítésére és megvalósítására, a megvalósítást segítő külső (pályázati és egyéb) finanszírozási források feltárására. Ez azt jelenti, hogy megkezdődhet többek között a Mutatványosok tere – Nagyvendéglő tengely közparki megújításának, illetve a FŐKERT telephely felújításának előkészítése. Ezt a fideszes Böröcz László módosítójával fogadták el, miszerint felállítanak parkőrségi szolgálatot is. 

A Vitézy vezette Podmaniczky Mozgalom további javaslatai között szerepelt, hogy 2025. február 1-jétől kezdődően a 30 napos vagy annál hosszabb érvényességű bérlettel rendelkezők a normál vonaljegy áráért használhassák a 100E jelű repülőtéri expressz autóbuszjáratot (elfogadták), hogy alakítsák át a fogalmi rendet azokban az utcákban, ahol rendszeresen elakadnak a trolik a parkoló autók miatt (elfogadták), valamint felkérik a főpolgármestert, hogy készíttessen megvalósíthatósági tanulmányt egy dunai folyami uszoda létesítési lehetőségeinek elemzése céljából, amelyben vizsgálja meg, hol milyen műszaki és üzemeltetési feltételek mellett alakítható ki a létesítmény (elfogadták). Az ún. Dunafürdőkért a Valyo egyébként már hónapok óta aktívan kampányol. A mozgalom javaslatot tett több, mint fogalmaztak, a Fővárosi Közgyűlés működésének és a közösségi médiás hirdetések átláthatóbbá tételét szolgáló döntésre is, szükségesnek tartják például egy új portál létrehozását is.

A Fidesz és a Tisza párt két-két javaslatot tett. A Fidesz egyik javaslata arról szólt, hogy a TÉR_KÖZ mintájára hozzanak létre egy pályázati alapot a külső kerületek számára, a pályázatok elbírálásáról pedig döntsön maga a közgyűlés, a másik javaslatuk pedig arról, hogy készítsenek költségelemzést és felmérést az önkormányzat által kezelt közparkok körülkerítésére, a térfigyelőkamera-rendszer fejlesztésére, valamint a teljeskörű közvilágítás kiépítésére. Utóbbihoz az MKKP benyújtott egy módosítót, hogy a közparkokat helyezzék inkább az aluljárókba, hogy könnyebben le lehessen zárni őket. Az első javaslatot azzal a tiszás módosítóval fogadták el, hogy a kormány hozza létre az alapot, a pályázati felhívást is a kormány dolgozza ki, a keretösszeg legyen 50 milliárd, a pályázat elbírálásáról pedig a Fővárosi Közgyűlés dönthessen, a második javaslat viszont teljesen elbukott. A tiszás Ordas Eszter és Porcher Áron pedig arra tettek javaslatokat, hogy a főpolgármester a következő közgyűlésig kezdeményezze egy Köztéri Szakmai Tanács létrehozását, hogy a jövőben a szobrokat övező botrányok lehetőleg elkerülhetőek legyenek, és vizsgálja meg, hogyan lenne lehetséges 10 ezer lakosonként egy levegőszennyezettséget mérő készüléket telepíteni, hogy annak adataihoz bárki könnyen hozzáférjen, valamint hogyan lehetne a légszennyezettség csökkentésével kapcsolatosan még nagyobb tudatosságra nevelni a budapestieket. Előbbit támogatták, utóbbit nem. 

A főpolgármester-helyettesre személyére Karácsony Gergely ezúttal nem tett javaslatot. Az előző, november 27-i, harmadik Fővárosi Közgyűlésen ugyan választhattak volna, a főpolgármester ugyanis két nevet is bedobott, de az ülés rögtön azzal kezdődött, hogy a párbeszédes Barabás Richárd javaslatára levették napirendről a helyettesek megválasztását, mert mint magyarázta, számára nem tűnt úgy, „mintha egyezség alakult volna ki” a személyeket illetően. A javaslatát 18 igennel elfogadták. Bár Baranyi Krisztina szerint akár már nyáron új választások jöhetnek Budapesten a patthelyzet miatt, Kiss Ambrus egyáltalán nem ilyen borúlátó, a törvényes működést biztosító három lépésből, kettő és felet teljesítettek, azaz elfogadták az SZMSZ-t, a fővárosi cégek igazgatóságaival és felügyelőbizottságaival kapcsolatban azt a döntést hozták, hogy minden igazgatóság megszűnt, és a közgyűlés kapta meg a jogköreiket, a felügyelőbizottságokba pedig a Főpolgármesteri Hivatal köztisztviselői közül kerültek be. A következő közgyűlésen viszont megszülethet a döntés a helyettesről vagy helyettesekről is, mert – mint említettük – Karácsony előterjesztette a tiszások SZMSZ-módosítási javaslatát, amit a közgyűlés el is fogadott.