A közgyűlés által frissen elfogadott állapotfelmérés is arra figyelmeztet, a már megkezdődött felmelegedés nem fog megállni, a fővárosban élőknek nyaranta több extrém meleg nappal kell számolniuk.
A Fővárosi Közgyűlés az október 30-i, első rendes ülésén elfogadta 2024. évi környezeti állapotértékelést, ami – ahogy Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója is kiemelte – több érdekes állítást is tartalmaz. Az egyik többek között, amivel külön cikkben is foglalkoztunk, hogy a budapestiek hajlamosak rosszabbnak tartani a város levegőjét, mint amilyen valójában, a másik pedig, hogy a klimatikus folyamatok visszafordíthatatlanul gyorsulnak, és az alkalmazkodásra sokkal jobban oda kell figyelnünk.
Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense. A korábban viszonylag ritka szélsőséges hőség egyre gyakoribbá válik, miközben a csapadékviszonyok is megváltoznak. A felhőszakadások és más szélsőséges csapadékesemények egyre intenzívebbek, több régióban is katasztrofális árvizekhez vezethetnek, ugyanakkor egyre súlyosabb aszályokra is lehet számítani.
Ahogy ebben a cikkünkben is összefoglaltuk, a 2024-es tavasz volt a mérések kezdete – 1901 óta – Magyarország legmelegebb tavasza. Az évszak középhőmérséklete országosan 13,4 Celsius-fok volt, 2,3 fokkal magasabb az 1991–2020 közötti évek átlagánál, és a neheze, mint biztos sokan emlékeznek rá, csak ezután jött. A feljegyzések kezdete óta a Földön soha nem volt olyan meleg június sem, mint a mostani, és amit júliusban hetekig tartó kánikula követett: július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg. Mindezek után nem meglepő, hogy 2024 nyara lett a mérések kezdete óta minden idők legmelegebb nyara – és nemcsak hazánkban, hanem globálisan is.
Mint azt a környezeti állapotértékelésben írják, bár Budapest átmeneti éghajlatú, mivel az alföldi és a középhegységi területek határán fekszik, és ez a körülmény a város klímáját nagymértékben befolyásolja, az éghajlati viszonyainak alakulásában ugyanúgy egyértelműen megjelenik a globális klímaváltozás.
1901 és 2023 közötti időszakban mintegy 1,61 °C-os emelkedés mutatható ki Budapest évi középhőmérsékletének alakulásában. Ezzel párhuzamosan a napfénytartam évi összege az 1970-es évek kezdetétől nő. Az átlagértékek emelkedése mellett legalább annyira fontos a szélsőséges időjárási események gyakoriságának alakulása.
Ezek az események a környezeti és társadalmi kockázati tényezőkkel együtt komoly kihívásokat jelentenek. Különösen az élelmiszer- és vízellátás biztonságát, az energiabiztonságot és a pénzügyi stabilitást, valamint a lakosság egészségét veszélyeztetik; ez pedig kihat a társadalmi kohézióra és stabilitásra.
A klimatikus jelenségek közül kiemelendő a nagymértékű városi hősziget-hatás. A nyári időszakban a főváros pesti oldalának meghatározó részén például 3-7 °C-kal is magasabb az átlaghőmérséklet, mint a városkörnyéki területeken, sőt a hegyvidék és a belváros között néhány kilométeres távolságon belül 10 °C-ot meghaladó hőmérséklet-különbség is kialakulhat.
A nappali magas hőmérséklet mellett az emberi szervezet számára igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet. A legalább 20 °C-ot elérő napi minimumhőmérsékletű napok, azaz a trópusi éjszakák már a 20. század elején is előfordultak szinte minden évben, de napjainkra sokkal gyakoribbá váltak. A 123 éves változást tekintve mintegy 19,0 nappal nőtt a 20. század eleje óta a trópusi éjszakák száma, a fagyos napok száma viszont 14,5 nappal csökkent. Az utóbbi 123 év három legszárazabb éve is az elmúlt 25 évre esett (2011, 1997 és 2003).
A közép-európai nagyvárosokra készített hősziget-intenzitás vizsgálatból egyébként az derül ki, hogy a budapesti hősziget intenzitása Bukaresttel, Varsóval, Béccsel, Milánóval vagy Belgráddal összehasonlítva még mindig közepesnek számít.
A már megkezdődött felmelegedés viszont folytatódni fog, amely leginkább – a nyárnál is nagyobb mértékben – a korábban hidegnek tekinthető téli hónapokban jelentkezik intenzíven. A fővárosban élőknek több extrém meleg (+35 °C feletti maximumhőmérsékletű) nappal kell számolniuk a nyári időszakban.
Ezzel párhuzamosan az extrém hideg (–10 °C alatti napi minimum-hőmérsékletű) napok száma jelentősen csökken, de időjárásunknak továbbra is része lesz a rövid ideig tartó, de erős fagy.
A távoli jövőre vonatkozó előjelzések szerint az országos éves átlaghőmérséklet a 2071-2100 időszakban várhatóan 2-4 °C-kal emelkedik, az 1971-2000-ig terjedő referenciaidőszakhoz képest. A csapadék mennyiségében legfeljebb 24 százalékos növekedés várható, emellett a hosszabb nyári száraz időszakok és az őszi és téli intenzívebb csapadékesemények jelenthetnek kihívást.
A tanulmányban végül arra a cseppet sem megnyugtató megállapításra jutnak, hogy a beépített területeken már nem lehet nagymértékben alakítani a hősziget-hatás mértékén, viszont a jövőben beépítésre, vagy jelentős átalakításra szánt területeken, illetve a barnamezős területeken lehet érvényesíteni azokat a városrendezési szempontokat, amelyek által mérsékelhető a hősziget-hatás erősödése.
„Az e fejezetben összefoglalt kihívásokra tekintettel célszerű mindenkinek mihamarabb felülvizsgálnia eddigi céljait, majd azok fontossági sorrendjéhez rendelni idejét, erőforrásait” – írják a környezeti állapotértékelésben.
2022-ben Budapest is csatlakozott az Európai Bizottság klímasemleges és intelligens városok nevű küldetéséhez, aminek célja, hogy 2030-ig száz, az Európai Unió tagállamai területén található város klímasemlegessé váljon. A főváros „Budapest CARES” programja 1,5 millió eurós támogatásban részesült, amelyből többek között megalakult a Budapesti Klímaügynökség.
A Klímaügynökség elindulásakor Karácsony Gergely arról beszélt, 2019-ben az új városvezetés
elkötelezte magát egy előremutató klímapolitika mellett, ami egyszerre jelenti azt, hogy Budapestet felkészítik a klímaváltozással kapcsolatos változásokra, és azt is, hogy csökkentik a város károsanyag-kibocsájtását. A főpolgármester a 2023 októberi ciklusértékelését is azzal zárta, hogy egyik legfőbb feladata, hogy a várost felkészítsék arra, hogy együtt tudjon élni a klímaváltozással.
Bár a tanulmány, mint fentebb említettük, azt állapította meg, hogy a beépített területeken már nem lehet nagymértékben alakítani a hősziget-hatás mértékén, az olyan fővárosi projekteknek hála, mint például a Radó Dezső tervhez kapcsolódó Égig érő fű udvarzöldítési pályázat, amit szintén az október 30-i közgyűlésen hosszabbítottak meg, a gangos házakból is lehet még zöld oázist csinálni.