A Fővárosi Vízművek Budapesten és környékén még jelenleg is 749 közkutat üzemeltet a kerületi, illetve települési önkormányzatokkal kötött szerződések alapján. Nézze még, merre találhatóak, hátha jól jöhetnek.
Az idei, azaz a 2024-es tavasz volt a mérések kezdete, 1901 óta Magyarország legmelegebb tavasza, írta meg az MTI a HungaroMet Zrt. közleménye alapján. Az évszak középhőmérséklete országosan 13,4 Celsius-fok volt, 2,3 fokkal magasabb az 1991–2020 közötti évek átlagánál.
Mint kiderült, mindhárom hónapban magasabb volt az átlaghőmérséklet az átlagosnál, a március 3,7 fokkal, az április 1,8 fokkal, a május pedig 1,4 fokkal haladta meg az 1991-2020-as évek átlagát. A tavaszi melegnek sokan valószínűleg még örültek is, aztán jött a neheze.
Az MTI beszámolója szerint a feljegyzések kezdete óta a Földön soha nem volt olyan meleg júniusunk sem, mint a mostani, 2024-es június volt. A globális átlaghőmérséklet ezzel már 13. hónapja egyfolytában rekord magas. A júniusi globális átlag 1,5, a 2023 júliusától 2024 júniusáig pedig 1,64 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet.
Ami viszont az idei nyárból sokaknak emlékezetes marad, az csak ezután érkezett.
A július eleje átlagosnak tekinthető, 24-30 fokos hőmérséklettel kezdődött, de már akkor figyelmeztettek, hogy Északnyugat-Európa felett erős ciklon alakul ki, aminek óramutató járásával ellentétes örvénylése forró afrikai levegőt és szaharai port sodor térségünkbe.
Az eredménye közel két hétig tomboló kánikula lett. Az MTI tájékoztatása szerint július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg, ebből 13 hajnali rekord volt. A mérések szerint július 11-étől hat napon át minden nap megdőlt az országos melegrekord, háromszor a Bács-Kiskun vármegyei Kelebián, háromszor a Hajdú-Bihar vármegyei Körösszakálon.
Ahogy a 24.hu beszámolt róla, bár a hőmérséklet még ennek ellenére sem volt extrém magas, a nedvesség és a gyenge szél miatt gyakran nagy hőstresszt érzékelhettünk. Mivel az emberi test nagyjából 37 fokos, ezért az afeletti hőmérsékletet nehezen viseli.
A hőstressz az egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozásnak, mert az emberi szervezetet közvetlenül és rövidtávon érinti, valamint nagyon szoros kapcsolatban áll a többlethalálozással, magyarázta a Másfélfok.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ennek megfelelően fel is hívta a lakosság és az országban tartózkodók figyelmét, hogy a tartósan fennálló meleg megviseli a szervezetet, ezért fokozottan figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra, ha lehet, kerüljük a megerőltető fizikai munkát, és pihenjünk többet.
Mint írták, szabadban végzett intenzív fizikai tevékenység, például munkavégzés vagy hosszantartó sportolás ugyanis, szólt a figyelmeztetés, hőgutát okozhat. A magas testhőmérséklet (40,5 fok fölött) károsíthatja a sejteket és a hőszabályozó központot.
A hőség önmagában is riasztó hatással van az agyunkra, még csak sportolnunk sem kell hozzá, számolt be a New York Times-ra hivatkozva a 444.hu is. Mint írták, a kutatások szerint a melegben ugyanis sokkal könnyebben válunk tompává, ingerlékennyé és agresszívvá. Még a gyilkosságok száma is megemelkedik.
Mindezzel pedig még nincs vége, ahogy a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa magyarázta, augusztus 5-én hétfőn valószínűleg bedurran az idei, 2024-es nyár utolsó tartós hőhulláma: kedden, szerdán helyenként már 39 fokot is mérhetünk, és előre láthatóan augusztus 18-áig maradnak az akár 40 fok körüli értékek.
Augusztus második felében is lehetnek néhány napos hőségperiódusok, ám ilyen tartós kánikula már nagy valószínűséggel nem fog beállni.
Az ilyen kánikulai napok kincset érnek az úgynevezett közkifolyók, azaz a kék kutak, amiknek a száma ugyan jelentősen megfogyatkozott az utóbbi évtizedekben, de egy része ma is szolgálatban áll. A Fővárosi Vízművek emlékeztetőként megosztott egy térképet is, amit ide kattintva érhet el, és amin megtalálhatja az összes, elvileg működő darabot.
Ahogy a kék kutakkal kapcsolatban írják, „eredeti szerepük szerint ott szolgálták a lakosságot, ahol nem volt vezetékes ivóvíz, a közművesítés térnyerésével ez a funkciójuk lassan háttérbe szorult. Ma már az önkormányzatok döntése, hogy szerződnek-e velünk a további üzemeltetésükre”.
A cég Budapesten és környékén még jelenleg is 749 közkutat üzemeltet a kerületi, illetve települési önkormányzatokkal kötött szerződések alapján.
„A kék csodákkal 17 kerületben és 11 agglomerációs településen találkozhattok, főleg forgalmasabb területeken, parkokban, turistalátványosságok vagy -útvonalak közelében.” A legtöbb (148 darab) a 17. kerületben üzemel, Biatorbágyon vagy a X. kerületben viszont mindössze 1-1 maradt.
„Ha találkoztok velük, igyatok belőlük egy jót. Ezért is jó, ha jártatokban-keltetekben van nálatok kulacs.”