A budapestiek hajlamosak rosszabbak tartani a város levegőjét, mint amilyen valójában, holott vannak olyan mutatók, amik alapján többek között Varsónál és Párizsnál is jobban szerepel.
„Javult a budapesti levegő minősége” – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a főváros 2024. évi környezeti állapotértékelésére hivatkozva. Mint írta,
a legfontosabb mutatókban, a nitrogén-dioxid (NO2) és a szálló por (PM10) koncentrációjában a tavaly mért adatok voltak a legjobbak, amióta ilyen mérések készültek. A levegőminőség javulása egyaránt kimutatható a belső és külső kerületekben, így a budapesti levegő minősége megfelel az EU határértékeinek.
Az állapotértékelés kapcsán Barsi Orsolya, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály főosztályvezetője is a Normafán egy kis videóban magyarázza el közérthetően a lényeget.
Az Énbudapestem átolvasta az állapotértékelést, hogy részletesebben is be tudjunk számolni az eredményekről.
A budapesti levegő szennyezettségét, azaz a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását 2001 óta az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) vizsgálja. Az OLM-vizsgálatok szakmai felügyeletét, a rendszeres elemzési és közzétételi feladatokat 2010-től a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) működtetőjeként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) jogutódja, a HungaroMet látja el, ami 2024. július 1-jétől a kijelölt budapesti mérőpontok üzemeltetését is végzi.
Ahogy a dokumentumban írják, a budapesti levegőminőségről összességében megállapítható, hogy az utóbbi 17 évben a kezdeti gyors javulást stagnáló, illetve lassan javuló trend váltotta fel.
A szálló por esetében az utóbbi 17 év legkedvezőbb eredményét tavaly, 2023-ban mérték. A szálló por, ahogy gyakran olvashatunk róla, izgatja a nyálkahártyákat, rövid távon köhögést és nehézlégzést válthat ki, hosszabb távon szív- és érrendszerei és légzőszervi betegségeket okozhat, növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, tehát jelentősen csökkentheti a várható élettartamot.
A tanulmányban a szennyezettségi szint évenkénti változását az egy éven belüli tiszta napok arányával szemléltetik. Tiszta napnak az számít, amikor minden budapesti mérőállomás 24 órás eredménye kisebb mint 50 μg/m3. A legutóbbi öt év évenkénti problémamentes időszakainak átlaga 89 százalék volt, ami körülbelül 10 tiszta hónapnak felel meg, 2023-ban viszont a napok 95 százaléka, 347 nap tiszta nap volt, ami 11,5 problémamentes hónapot jelent. Határérték-túllépés már csak elvétve, legfeljebb évente egy-egy mérőponton fordult elő.
A szálló por szennyezettségi szintjének alakulása egyértelműen javuló tendenciát mutat, a vizsgálatok rendszeres bevezetése Budapesten az EU-s feltételek 2020 óta minden évben teljesülnek. A kisméretű szálló porral kapcsolatos mérési eredmények szintén minden értékelhető mérőponton megfeleltek a vonatkozó EU-s követelményeknek.
Budapesten az ózon koncentrációja az elmúlt években többnyire határérték alatti volt, a tendencia viszont stagnálónak, vagy kis mértékben romlónak mondható. Mint írják, az elmúlt 10 év eredményeit áttekintve megállapítható, hogy jellemzően a peremkerületi állomásokon fordult elő határérték-túllépés, de 2020-2022-közötti időszakban rendhagyó módon ez a különbség gyakorlatilag megszűnt. 2023-ban 15 százalékos különbség mutatkozott a belvárosi területek javára, amely azonban még mindig megegyezik az alkalmazott vizsgálati módszer bizonytalanságával. Az ózon kellemetlen szagú gáz, ami izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, ezzel súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát.
Az ún. policiklusos aromás szénhidrogének közül az erősen rákkeltő hatású benz(a)pirén (BaP) légköri koncentrációja viszont több esetben is meghaladta a vonatkozó éves határértéket. A magas BaP szint a közép- és kelet-európai régió jellemző problémája.
A nitrogén-dioxid irritáló hatású gáz, amely csökkent tüdőfunkciót és légzőszervi tüneteket okozhat. A nitrogén-oxidok hosszú távon szintén hozzájárulnak a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegségek kialakulásához, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben.
A budapesti nitrogén-dioxid szint tekintetében az utóbbi évtizedben lassabban, de javuló tendencia figyelhető meg; éves határérték-túllépés már csak elvétve, legfeljebb évente 1-2 belvárosi mérőponton fordul elő, ennek megfelelően 2020 és 2022 után 2023-ban is valamennyi mérőponton teljesült az éves átlagkoncentráció-követelmény.
Ahogy az ózon esetében, a nitrogén-dioxid esetében is korábban értékelhetően elkülönült a belváros és a peremkerületek szennyezettségi állapota, de az elmúlt években a különbség mértéke csökkent, és kiegyenlítődni látszik.
A tanulmány szerint Budapest a kisméretű szálló por, valamint a nitrogén-dioxid tekintetében inkább az átlagos, közepesen szennyezett európai városok közé sorolható, előbbi esetében az értékei megegyeznek Párizs értékeivel, utóbbi esetében Budapest többek között Párizs, Varsó, Barcelona és München előtt áll, de valamivel Prága, és jóval Bécs mögött.
Mint írják, Magyarországon a lakosság egészségi állapotát leginkább a dohányzás, a magas vérnyomás, majd az étrendi kockázat vagy a magas testtömeg index határozza meg – a fontosabb tényezők között a légszennyezettség egészséghatása 2019-ben a 8. helyen szerepelt. A szálló porral a 2017-2019 időszakban átlagosan évente 1041 korai haláleset hoztak összefüggésbe, ami 5,5 százalékát adta a budapesti haláleseteknek.
Ahogy a cikkünk elején is említettük, a budapestiek levegőminőséggel kapcsolatos véleménye nem tükrözi az állapotértékelés keretében, az objektív mérési adatok alapján feltárt helyzetet. A 2020-as felmérés szerint minden tizedik budapesti véli úgy, hogy a város levegője jobb, mint más hasonló városoké, viszont két és félszer többen gondolták ennek az ellenkezőjét.
A város levegőjének változása tekintetében ennél is rosszabb a helyzet: 2020-ban három és félszer, míg 2022-ben tízszer annyian vélték úgy, hogy az elmúlt 10 évben romlott a város levegője, mint amennyien javulást érzékeltek. Miközben általában stagnáló állapot mellett enyhe – több tekintetben meg egyértelműen igazolt – javulás is megfigyelhető.
Az átlagosnál valamivel magasabb arányban érzékelik kedvezőtlennek a változásokat a nők és az idősebbek.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) célkitűzése egyébként, hogy 2050-re olyan szintre csökkentse a levegőszennyezést, amely már nem károsítja az egészséget. A szennyezés javarészt az épületek fűtéséből, a közúti közlekedésből, az ipari tevékenységekből és a mezőgazdaságból származik. A rossz levegőminőség csak Európában évente körülbelül 300 000 megelőzhető halálesethez vezet.
Ahogy a környezeti állapotértékelés is írja, a leghatékonyabb eszköz a levegőminőség javítására az energiahatékonysági intézkedések folytatása lenne, de a dízelüzemű autók általános visszaszorítása is a javasolt lépések között szerepel.
(Kiemelt kép illusztráció: Unsplash)