A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közel három évtized után otthagyná Piliscsabát, és Józsefváros önkormányzata szívesen is látná, csak – mint korábban az Énbudapestem beszámolt róla – nem az ikonikus, '56-os épületek lebontása árán, és nem úgy, hogy éjjel-nappal teherautók járnak a kerületben, amik akár a fél várost is megbéníthatják.
A Józsefvárosi Önkormányzat a lakosság véleményét kérte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusával kapcsolatban, mert szerintük a PPKE oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó projekt olyan nagy jelentőségű és léptékű, a teljes negyed életére kiható beruházás, ami nem csak a Palotanegyed építészeti környezetét, de társadalmi valóságát, az ott élők mindennapjait és életminőségét is döntően meghatározza majd.
Az önkormányzat szerint ugyanis az új campus csak akkor fog valódi otthonra lelni a Palotanegyedben, ha a szomszédjaival, a több ezer palotanegyedi lakossal érdemi párbeszédet folytatva, velük konszenzusra törekedve jön létre.
A véleményezés 2024. április 10-től május 10-ig tartott, az önkormányzat pedig június 20-án megosztotta az eredményeket, amikből kiderül, hogy a Palotanegyedben élők többsége nem szeretne új campust a városrészbe.
A nem Józsefvárosban élő kitöltők is csak annyit tudtak javítani a helyzeten, hogy az összes kitöltő közül elenyésző számban, 1,1 százalékkal többen támogatták a beruházást, mint nem támogatták.
Az összes kitöltő tehát 43,1 százaléka nem támogatta, 44,2 százaléka támogatta, a válaszadók 12,7 százaléka pedig csak részben támogatta a beruházást, írta az önkormányzat.
Ha kifejezetten csak a Palotanegyedben élők válaszait vesszük figyelembe, akkor az látható, hogy 52 százalékuk nem támogatja, 22 százalékuk részben támogatja, 26 százalékuk pedig támogatja a beruházást.
Mint írtuk, a campus felhúzásához közel egy tucat épületet bontanának el, köztük egy Magyar Rádió volt székházát és több másik, ikonikus épületet is.
Most kiderült, hogy a Magyar Rádió egykori épületének lebontását a válaszadók több mint fele semmilyen formában nem támogatja, sőt inkább a felújítása mellett szavazna. Amennyiben csak a Palotanegyedben élők válaszait vizsgáljuk, azt láthatjuk, írja az önkormányzat, hogy esetükben még magasabb (69 százalékos – a szerk.) az épületek felújításának és hasznosításának támogatottsága.
A környékbeliek nagyon nem szeretnék, hogy a területre sportcsarnokot, fitnesztermet, kollégiumot és parkolókat építsenek. Az új oktatási tömb pinceszintjére, ha valaki nem értesült volna, ugyanis egy 200 férőhelyes lelátóval bíró sportcsarnokot is beterveztek.
Egy könyvtárat és valamilyen közösségi teret viszont nem bánnának a helyiek.
Amikor arról kérdezték a kitöltőket, amolyan ellenőrzésként, hogy összességében mennyire elégedettek a campus terveivel, az jött ki, hogy
54 százalékuk adott 3 vagy annál kisebb pontszámot (ebből 36 százalékuk egyáltalán nem elégedett). A palotanegyedbeliek 71 százaléka adott 3 vagy annál kisebb pontszámot (ebből 49 százalékuk egyáltalán nem elégedett).
Az önkormányzat korábban azt írta, céljuk az, hogy a lakosság visszajelzése alapján módosítsák a terveket még a bontási munkálatok megkezdése előtt. Számukra ugyanis fontos, hogy a megrendelő egyetem és a lebonyolító állam egyetértésében megvalósuló beruházás figyelembe vegye a helyben lakók életminőségét, igényeit és véleményét már az építési tervekben is.
Az önkormányzat eredményeit 2024. június 19-én bemutatták az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviselőinek. Hogy mire számíthatnak, az megjósolhatatlan, egy közmeghallgatáson
Lánszki Regő építészeti államtitkár emlékezetes módon azzal érvelt a campus felhúzása mellett, hogy a helyieknek inkább örülniük kellene, hogy egy olyan időszakban, amikor máshol beruházásokat állítanak le, itt a kormány éppen megvalósítani szeretne valamit.
A felek egyébként perben is állnak, 2024 májusában kezdődött meg a Magyar Rádió épületének bontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának felépítése ügyében a józsefvárosi önkormányzat és a Pest Vármegyei Kormányhivatal pere a Fővárosi Törvényszéken.
A per kapcsán Pikó András, józsefvárosi polgármester az Énbudapestemnek elmondta, a védbeszédeket hallgatva azon gondolkodott, normális esetben, ha a Pázmány, a beruházó, a katolikus egyház, a kormány és az önkormányzat között harmonikus a kapcsolat, már rég közelebb járnának a megoldáshoz.
„Mindezeket a problémákat meg lehetett volna értelmesen, a tárgyalóasztalnál is beszélni” – jegyezte meg.
Ő egyébként még hosszú harcra készül, mert ahhoz, hogy az építtetők valamilyen módon célhoz érjenek, muszáj lesz szóba állniuk velük, nekik pedig akkor muszáj lesz a lakóik érdekeit képviselni. „Egymásra vagyunk utalva, ez másképp nem fog menni” – tette hozzá a mostanra újraválasztott kerületi polgármester.
Az önkormányzat ezek után állékonysági vizsgálatokat fog végezni a közvetlenül érintett házakban. Ennek célja, hogy pontosan megállapítsák, milyen mértékben veszélyezteti őket a tervezett és nem támogatott bontás. Az állékonysági vizsgálatok eredményének megállapítása után folytatják egymással a tárgyalást a felek.
(Kiemelt kép: PPKE/látványterv)