Egy lépéssel közelebb jutottak az önkormányzatok és régiók képviselői a döntéshozói asztalokhoz, részben Budapest főpolgármester-helyettesének, Tüttő Katának köszönhetően. A most elfogadott javaslat szerint nemcsak az Európai Parlament, hanem az ENSZ döntéshozatali folyamatában kaphatnak képviseletet az önkormányzatok.
Elfogadta az európai uniós Régiók Bizottsága (Committee of Regions) Tüttő Kata és a varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski javaslatát. A két politikus célja, hogy az Európai Parlament és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) döntéshozatali folyamatában legyen képviselete az önkormányzati szintű vezetésnek is. Az ENSZ éves klímaügyi konferenciáján, a COP-on is szeretnének képviseletet az önkormányzatoknak, amihez szintén hozzájárulhat a szerda este elfogadott javaslat.
„A következő 26 évben nagyrészt nekünk kellene végrehajtani a klímasemlegességhez vezető lépéseket. A gyakorlatban az önkormányzatok felelnek az ivóvízellátásért, a szennyvíz-elvezetésért, az energiaellátásért, a közlekedés megszervezéséért, a légszennyezettség visszaszorításáért, a biodiverzitás megőrzéséért” – mondta az Énbudapestemnek Tüttő Kata. A budapesti főpolgármester-helyettes egyúttal a Klíma- és Energiaügyi szakbizottság alelnöke is, amelyet Trzaskowski vezet. A két politikus pártokon átívelő együttműködést kötött: míg Tüttő az Európai Szocialisták Pártjának (PES) frakciójában ül, Trzaskowski az Európai Néppárt (EPP) tagja.
A változás alulról indul
A Tüttő és Trzaskowski által támogatott európai Green Deal vitás kérdés Brüsszelben. A CoR és az Európai Parlament egy része úgy gondolja, hogy a következő 26 évben nem lehetséges elérni a klímasemlegességet, mert sok pénzbe kerül, és egyelőre nem látni, milyen hatással lesz a gazdaságra, ki fogja megfizetni az árát.
Másrészt az emberek sem tudnak egyszerre sok, nagy horderejű változáshoz alkalmazkodni. „Svédország, Finnország, vagy Németország már régóta készül a karbonsemlegességre, és Bécs is élen jár ezen a téren, de Kelet-Közép-Európára ezt nem lehet ilyen hirtelen rázúdítani. Jó példa erre a 100 klímasemleges város projekt, ami ugyan elindult, de megrekedt. Budapest az egyik a 100 város közül, de Bécs nem tagja ennek a kezdeményezésnek, mégis elérheti a fűtés és melegvíz-ellátás területén a teljes gázmentességet 2035-ig. Igaz, Budapesthez képest 16-szoros a város költségvetése” – mondta Tüttő.
Az uniós szintű döntéshozatal sokszor „varázsszavakkal” működik. Amikor egy szót beírnak hasonló jelentésekbe, mint amit a Régiók Bizottsága szerdán elfogadott, abból előbb-utóbb szabályozás készül, a szabályozás mellé pedig egy idő után forrásokat rendelnek, akár a kohéziós alapból. „A mi varázsszavunk a multi-level governance, vagyis az, hogy a városok is szerepet kapjanak, az önkormányzatok képviselői is beleszólhassanak a döntéshozatalba. Budapestnek már most jó láthatósága van az Európai Bizottságban, de még küzdenünk kell azért, hogy a környezetvédelmi törekvéseink mellé odategyük a finanszírozást is” – mondta Tüttő.
Trzaskowski azt hangsúlyozta a Régiók Bizottsága előtt, hogy a zöld átmenet megszervezése nem lehetséges felülről lefelé szervezve. „Sokan nem tudják, mint jelent a Green Deal, sok a félreértés. Az a benyomásunk, hogy felülről lefelé épült egy program és nem alulról felfelé. Mi, az önkormányzatok állunk a legközelebb az emberekhez, nekünk kell meghatároznunk a programot. Az emberek nem értik a szakkifejezéseket, ezért vannak félreértések például a költségeket illetően. El kell kezdenünk elmagyarázni az embereknek, miről szól a Green Deal, pozitív nyelvezettel. Mi vagyunk közel az emberekhez, mi tudjuk őket megszólítani” – mondta a varsói főpolgármester.
Kevés a gazda, ők is bajban
A plenáris ülésen az is szóba került, hogy az európai vidéken élők úgy érzik, magukra hagyták őket. Ez a parlamenti választás eredményén is látszódik, hiszen több szavazatot kaptak a radikális pártok, mint korábban. Abban az egész bizottság egyetértett, hogy a gazdák nem támogatásokat akarnak, hanem tisztességes megélhetést: a műtrágya és az energia egyre drágább, a jövedelmük egyre kevesebbet ér, és emellett a zöld átállásra sem kapnak elegendő támogatást. Az Európai Bizottság mezőgazdasági irányelve, a Common Agricultural Policy (CAP) szerint 2023-2027 között több mint 98 milliárd eurót költ környezet- és állatvédelmi célokra. Ennek ellenére 2023-ban a gazdák átlagos bevétele 60 százaléka volt a korábbi átlagnak. Naponta 800 gazdaság szűnik meg az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy jelenleg már csak 9 millió gazda él az Unió területén – ez a szám korábban 12 millió volt.
A népesség csökkenése, elöregedése Európa-szerte a vidéki területeket érinti legsúlyosabban. Sok helyen az alapszolgáltatások – például boltok, posták, bankautomaták – is hiányoznak, amit az alulról épülő kezdeményezések oldhatnak meg.
A kibontakozó élelmezési válsághoz nem csak az tesz hozzá, hogy kevés a gazda, hanem a szélsőséges időjárás is. Egy fiatal strasbourgi politikus arról beszélt, hogy az ő régiójában a legutóbbi havi csapadékmennyiség több volt, mint bármikor az elmúlt 100 évben.
A plenáris ülésen felszólalt az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosa, Elisa Ferreira is, aki nemrég Budapesten járt Karácsony Gergelynél. A főpolgármester a látogatás után jelentette be, hogy a következő ciklusban a közlekedésre költik a legtöbb támogatást, és megújul Budapest villamoshálózata.
(Kiemelt kép: Európai Parlament)