Megkezdődött a Magyar Rádió épületének bontása és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának felépítése ügyében a józsefvárosi önkormányzat és a Pest Vármegyei Kormányhivatal pere a Fővárosi Törvényszéken. Az önkormányzat többek között azt kifogásolja, hogy őket nem vonták be teljes körűen az eljárásba. A tárgyaláson jelen volt Pikó András, józsefvárosi polgármester is.
„A védbeszédeket hallgatva azon gondolkodtam, normális esetben, ha a Pázmány, a beruházó, a katolikus egyház, a kormány és az önkormányzat között harmonikus a kapcsolat, már rég közelebb járnánk a megoldáshoz” – mondta Pikó András, aki szerint „másképp is lejátszhatták volna a dolgot". Ha a lakók bevonásával lezajlik az egyeztetés, amit az önkormányzat mindig is szeretett volna, akkor valószínűleg nem találkoztak volna a bíróságon. „Mindezeket a problémákat meg lehetett volna értelmesen, a tárgyalóasztalnál is beszélni" – tette hozzá.
Amikor arról kérdeztük a polgármestert, hogy milyen lehetőségekben bíznak, azt felelte, hogy a mostani per mellett még az Alkotmánybíróság előtt is áll egy keresetük, amelyben az egész jogalkotási folyamatot kérdőjelezték meg. „Egy ilyen bonyolult, sokszereplős folyamat, aminek a bontás csak az egyik része, még rengeteg fordulópontot tartogathat” – magyarázta Pikó. Annak érdekében ugyanis, hogy az építtetők valamilyen módon célhoz érjenek, muszáj lesz szóba állniuk velük, nekik pedig akkor muszáj lesz a lakóik érdekeit képviselni.
Egymásra vagyunk utalva, ez másképp nem fog menni
– jegyezte meg Pikó. Az önkormányzat azért áll tanácstalanul az ügyben, mert nem érti, hogy miért kellett peres útra terelni az ügyet, miért kellett hagyni, hogy elmérgesedjen a felek között a helyzet. Azokról az engedményekről, illetve korrekciókról, amiket most esetlegesen sikerül perrel kicsikarniuk, 2021-ben, 2022-ben, egy általuk is beígért, mély társadalmi egyeztetést követően a tárgyalóasztalnál is megállapodhattak volna. Az ügyről egyébként ebben a cikkünkben bővebben is olvashat.
Pikó mindezek miatt nagyon hosszú küzdelemre készül, ahelyett, hogy az egyetemi fejlesztést, amit egyébként a józsefvárosi önkormányzat szívesen látott volna, mindenki a maga módján támogatva tudná létrehozni.
Most nem arrafelé megyünk, hogy jó szomszédjai legyünk egymásnak, és ebben a történetben, szerintem, ez a legszomorúbb
– mondta a polgármester.
A kerület április 10-én lakossági véleményezést indított, mondván, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó projekt olyan nagy jelentőségű és léptékű, a teljes Palotanegyed életére kiható beruházás, ami nem csak annak építészeti környezetét, de társadalmi valóságát, az ott élők mindennapjait és életminőségét is döntően meghatározza majd. A felhívásban is megjegyezték, hogy szerintük a kampusz akkor lel majd valódi otthonra, ha a szomszédjaival, a több ezer palotanegyedi lakossal érdemi párbeszédet folytatva, velük konszenzusra törekedve jön létre.
Az önkormányzat, élén Pikóval, éppen az első tárgyalás délutánján, május 7-én tartotta a második jelentős fórumát a lakossági véleményezéssel kapcsolatban. Ahogy az Énbudapestemnek a polgármester elmondta, „jönnek rendesen a vélemények”, ami azért jó, mert „az önkormányzatot a lakók véleménye fogja orientálni, ha még lesz lehetőség az egyeztetésre”.
A Pázmány kampuszának ügyében 2023 decemberében tartottak egy tanulságos közmeghallgatást, amelyen a Telex beszámolója szerint Lánszki Regő építészeti államtitkár kijelentette, hogy nem tervezik a visszalépést.
A Fidesz akkor jelenlévő képviselői a beszámoló szerint számon kérték Pikón, hogy miért nem korábban szervezték meg a közhallgatást, mire a polgármester ott is elmondta, hogy a beruházó sokáig ígérgette, hogy lesz egyeztetés, de nem lett, ehelyett kész helyzet elé állították őket.
A közmeghallgatáson kirajzolódott, hogy a lakók többsége egész egyszerűen nem érti, hogy miért kell a jó állapotú épületeket lebontani. Sokan attól is tartanak, hogy a kerület még zsúfoltabbá válik, miközben a történelmi jelentőségű épületegyüttesek helyére magasabb, nem feltétlenül a kerületbe illő épületeket húznak fel.
Az egyik felszólaló, aki a Magyar Rádió épületével szemben lakik, elcsukló hangon jegyezte meg, hogy ő egy napfényes lakást vett a saját és szülei gyűjtött pénzéből, a jövőben pedig egy hétemeletes épület állná útját a lakásába ma még bejutó napfénynek.
A december 11-i közmeghallgatás egyben testületi ülés is volt, amelyen döntöttek arról, hogy változtatási tilalmat vezetnek be az építkezés miatt bontásra ítélt épületeknél. A többség támogatta a tilalom bevezetését, de a kormánypárti képviselők kivonultak a szavazásról.
A változtatási tilalomra válaszként érkezett meg az ún. Lex Pázmány: a december 22-én a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint ugyanis a „kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben” az érintett ingatlanokra nem rendelhető el változtatási tilalom, emellett pedig a közútkezelői engedélyek kiadását is elvették az önkormányzatoktól, és átadták a közlekedési hatóságnak.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezután megsemmisítette a Magyar Rádió egykori épületeire a józsefvárosi rendeletben kimondott változtatási tilalmat, vagyis a VIII. kerületi önkormányzat ellen döntött.
A változtatási tilalommal kapcsolatos döntést egyébként nem más, mint a Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal támadta meg. Sára jelenleg a Fidesz kerületi polgármester-jelöltje, azaz Pikó kihívója.
„A Kúria döntése egy nagyon érdekes jogelméleti döntés volt. A Kúria abban döntött, hogy nem fontos az időrendiség, onnantól kezdve, hogy van egy magasabb rendű jogszabály, az önkormányzatnak kötelessége lett volna a saját korábbi jogszabályát ahhoz igazítani” – magyarázta Pikó az ÉnBudapestemnek. Ők ennek éppen az ellenkezőjét gondolják, de ahány jogásszal eddig beszéltek, mindenki másképp gondolkodott erről.
A tárgyalás első napján a bíróság észlelte, hogy adminisztrációs hiba történt, a felperesek iratainak egyesítése folytán „nem teljeskörűen kerültek megküldésre az iratok”, a vádiratok megküldése is elmaradt, a felperesek például csak a tárgyalás előtti napon, május 6-án, hétfőn kapták meg azokat, úgyhogy érdemben nem tudtak foglalkozni velük.
Az alperes pedig a társasházi lakosok, azaz a másodrendű és harmadrendű felperesek perbe lépő iratait nem kapta meg, illetve az első- és másodrendű felperesek beadványait is csak a tárgyalás hetét megelőző pénteken, úgyhogy azokra még nem tudott írásban reagálni. Ennek azért is van jelentősége, mert a bíróság így nem hozhatott ítéletet, vagyis keletkezett egy újabb ok, hogy a felek hosszú küzdelemre készüljenek. A tárgyalásról részletesebben ebben a cikkünkben olvashatnak.
Kiemelt kép: Merész Márton/ÉnBudapestem