A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közel három évtized után otthagyná Piliscsabát, a Józsefvárosban szívesen is látnák, csak nem az ikonikus, '56-os épületek bontása árán, és nem úgy, hogy éjjel-nappal teherautók járjanak a kerületben, ami akár a fél várost is lebéníthatja.
A lakosság véleményét kéri a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusával kapcsolatban a Józsefvárosi Önkormányzat. Mint írják,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó projekt nagy jelentőségű és léptékű, a teljes negyed életére kiható beruházás, ami nem csak a Palotanegyed építészeti környezetét, de társadalmi valóságát, az ott élők mindennapjait és életminőségét is döntően meghatározza majd.
Az önkormányzat szerint az új campus akkor fog valódi otthonra lelni a Palotanegyedben, ha a szomszédjaival, a több ezer palotanegyedi lakossal érdemi párbeszédet folytatva, velük konszenzusra törekedve jön létre. Egyetértés viszont jelenleg nagyon nincs.
![Palotanegyed,](/api/file/image/palotanegyedradiopazmaznytervekfurjesbalazsfb-5.jpeg)
2020 márciusában, egy törvényjavaslatból derült ki, hogy a kormány a Palotanegyed számos épületét az egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átvenné a megüresedő piliscsabai épületeket. Ahogy a 24.hu sorra vette, az egyetem birtokába jutott
- az Esterházy-palota,
- a Károlyi-palota,
- a Magyar Rádió egykori központi irodaépülete,
- az egykori Stúdiópalota,
- a Szentkirályi utca 25/A., 25/B., illetve 27.,
- a Rádió üveghomlokzatú üzemépülete,
- az egykori Nemzeti Tornacsarnok,
- a Kéményseprős ház, valamint
- a Szent István Társulat egykori központja.
A kormányhatározatban kijelölt, azóta Lázár Jánoshoz került, és felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) nem sokkal később meg is kezdte a kampuszfejlesztés előkészületét, és ígéretet tett arra, írta meg a lap, hogy az új épületek 2027-re nyitva állnak majd a diákok előtt.
Becker Pál, a PPKE fejlesztési főigazgatója 2021 tavaszán arról beszélt, „szerethető egyetemet szeretnének. Olyan egyetemet, amely nem csillogó-villogó építészeti bravúrmegoldásokkal tűnik ki, amelynek környezetében mindenki jól érzi magát”. Ettől azóta nagyon messze került a projekt.
A beruházást, ahogy a kormány jelentős projektjei esetében, 2021 áprilisában ezúttal is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, kiemelten közérdekűvé nyilvánították.
Ahogy a Telex összefoglalta,
a Budapesti Fejlesztési Központtal még érdemi, előremutató közös munkát tudott folytatni a kerület és a főváros is, azonban Lázár János színrelépésével, a BFK bedaralásával mindez megszűnt. A 2022-es választás után megszűntek az egyeztetések, és a kerület állítása szerint a projekt új felelősei sem őket, sem a lakókat nem vonták be a győztes tervek átdolgozásába.
A tervek szerint egyébként tíz épületet, köztük a Magyar Rádió volt székházát és több másik, ikonikus épületet is lebontanának. A Civilek a Palotanegyedért józsefvárosi egyesület arra figyelmeztetett, hogy nemcsak az a baj, hogy az ‘56-os forradalom több ikonius épületét is lerombolnák, hanem hogy a helyükre tervezett épületekkel túlépítenék a területet.
![Magyar](/api/file/image/20240214mm0166.jpeg)
A helyzet egyre inkább kezdett eldurvulni, Pikó András józsefvárosi polgármester 2023 novemberében arról beszélt a Fővárosi Közgyűlés előtt, hogy lassan tragikussá válik a helyzet. Mint magyarázta, a bontással kapcsolatban semmilyen hatástanulmány nem található, márpedig a kiadott bontási engedéllyel 32 600 négyzetméter alapterületű épületet bontanának le, ami 37 500 köbméter bontott anyagot eredményezne.
Pikó szerint, ha csak nem építik át a fővárost,
ezek a teherautók csak a Puskinon tudnak kijutni a Rákóczira, ami egész Budapest életét ellehetetlenítené. Emellett nincsen úgynevezett állékonysági, azaz statikai tanulmány sem, ami azt mutatná meg, ha leásnak több emelet mélyre, és oda felépítenek a jelenlegieknél tíz méterrel magasabb épületeket, az milyen hatással lesz a környező épületekre.
A józsefvárosi vezetés egyébként még 2023 november 7-én ideiglenes helyi védettség alá helyezte a Magyar Rádió épületeit, amire Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter annyira elragadtatta magát, hogy szerinte Budapest liberális vezetése üldözi a katolikus egyetem projektjét, és a kerületben egyenesen uszítanak a beruházás ellen.
A beruházás körüli botrányok bekerültek a nagypolitikába is, téma lett a parlamentben is, ahol aztán Lázár kijelentette, minden törvényes eszközt be fognak vetni, hogy a hallgatók és az egyház megelégedésére felépüljön az új kampusz.
A kormány mindezek után megint támadásba lendült, december 22-én megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami kimondta, hogy „kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben” az érintett ingatlanokra nem rendelhető el változtatási tilalom.
![PPKE](/api/file/image/952epiteszforum-szivbol-tanulni-az-archidoc-a-can-architects-a-fejerdy-bartok-muterem-es-a-narmer-terve-a-ppke-campus-palyazatara-0-190-2021-11-17-105931.jpeg)
Azaz lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén ne kelljen figyelembe venni az önkormányzat által meghatározott örökségvédelmi követelményeket, helyi védelmet, az önkormányzat által kihirdetett változtatási tilalmat.
A józsefvárosi önkormányzat erre közigazgatási pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken.
2023 végén tartottak egy közmeghallgatást is, amire meghívták Lázár János építési és közlekedési minisztert, az építészeti államtitkárt, a Pázmány képviselőit és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is.
Ezen a Civilek a Palotanegyedért Egyesület is bemutatta, hogy a tervezett mennyiségű hulladék elszállításához egy éven át nyolcpercenként egy teherautónak át kell haladnia a Palotanegyeden, 24 ezer 3,5 tonnás autónak kell közlekednie a Múzeum utcán, ami Pikó szerint nemcsak forgalmi káosszal, hanem egészségügyi kockázattal is járhat.
A Fideszt és a terveket Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár és Becker Pál, a Pázmány Péter Egyetem fejlesztési főigazgatója képviselte. Lánszki egyik érve volt, hogy a helyieknek inkább boldognak kéne lenniük, hogy egy olyan időszakban, amikor máshol beruházásokat állítanak le, itt a kormány éppen megvalósítani szeretne valamit. Szerinte egyébként a bontás hat hónap alatt is lebonyolítható lenne.
Ahogy mindebből is látszik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új székhelyével kapcsolatban még mindig csak a bontással foglalkoznak, a végleges kiviteli tervek még el sem készültek.
![PPKE](/api/file/image/1920epiteszforum-pazmany-campus-megvan-a-tervpalyazat-gyoztese-3-110-2021-11-11-124446.jpeg)
Az önkormányzat célja a lakosság visszajelzése alapján a tervek lehetséges módosításának a kezdeményezése még a bontási munkálatok megkezdése előtt. A lakossági vélemények alapján ugyanis összefoglaló készül az önkormányzat további lépéseiről.
Az önkormányzat számára fontos, hogy a megrendelő egyetem és a lebonyolító állam egyetértésében megvalósuló beruházás figyelembe vegye a helybenlakók életminőségét, igényeit és véleményét már az építési tervekben.
A véleményezés alatt két fórumot is szerveznek: elsőként április 11-én 18 órától az Ötpacsirta utca 2-ben, majd május 7-én 18 órától a H13-ban.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)