A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közel három évtized után otthagyná Piliscsabát, a Józsefvárosban szívesen is látnák, csak nem az ikonikus, '56-os épületek bontása árán, és nem úgy, hogy éjjel-nappal teherautók járjanak a kerületben, ami akár a fél várost is lebéníthatja.
A lakosság véleményét kéri a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusával kapcsolatban a Józsefvárosi Önkormányzat. Mint írják,
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó projekt nagy jelentőségű és léptékű, a teljes negyed életére kiható beruházás, ami nem csak a Palotanegyed építészeti környezetét, de társadalmi valóságát, az ott élők mindennapjait és életminőségét is döntően meghatározza majd.
Az önkormányzat szerint az új campus akkor fog valódi otthonra lelni a Palotanegyedben, ha a szomszédjaival, a több ezer palotanegyedi lakossal érdemi párbeszédet folytatva, velük konszenzusra törekedve jön létre. Egyetértés viszont jelenleg nagyon nincs.
2020 márciusában, egy törvényjavaslatból derült ki, hogy a kormány a Palotanegyed számos épületét az egyetemnek kívánja ajándékozni, cserébe pedig átvenné a megüresedő piliscsabai épületeket. Ahogy a 24.hu sorra vette, az egyetem birtokába jutott
- az Esterházy-palota,
- a Károlyi-palota,
- a Magyar Rádió egykori központi irodaépülete,
- az egykori Stúdiópalota,
- a Szentkirályi utca 25/A., 25/B., illetve 27.,
- a Rádió üveghomlokzatú üzemépülete,
- az egykori Nemzeti Tornacsarnok,
- a Kéményseprős ház, valamint
- a Szent István Társulat egykori központja.
A kormányhatározatban kijelölt, azóta Lázár Jánoshoz került, és felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) nem sokkal később meg is kezdte a kampuszfejlesztés előkészületét, és ígéretet tett arra, írta meg a lap, hogy az új épületek 2027-re nyitva állnak majd a diákok előtt.
Becker Pál, a PPKE fejlesztési főigazgatója 2021 tavaszán arról beszélt, „szerethető egyetemet szeretnének. Olyan egyetemet, amely nem csillogó-villogó építészeti bravúrmegoldásokkal tűnik ki, amelynek környezetében mindenki jól érzi magát”. Ettől azóta nagyon messze került a projekt.
A beruházást, ahogy a kormány jelentős projektjei esetében, 2021 áprilisában ezúttal is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, kiemelten közérdekűvé nyilvánították.
Ahogy a Telex összefoglalta,
a Budapesti Fejlesztési Központtal még érdemi, előremutató közös munkát tudott folytatni a kerület és a főváros is, azonban Lázár János színrelépésével, a BFK bedaralásával mindez megszűnt. A 2022-es választás után megszűntek az egyeztetések, és a kerület állítása szerint a projekt új felelősei sem őket, sem a lakókat nem vonták be a győztes tervek átdolgozásába.
A tervek szerint egyébként tíz épületet, köztük a Magyar Rádió volt székházát és több másik, ikonikus épületet is lebontanának. A Civilek a Palotanegyedért józsefvárosi egyesület arra figyelmeztetett, hogy nemcsak az a baj, hogy az ‘56-os forradalom több ikonius épületét is lerombolnák, hanem hogy a helyükre tervezett épületekkel túlépítenék a területet.
A helyzet egyre inkább kezdett eldurvulni, Pikó András józsefvárosi polgármester 2023 novemberében arról beszélt a Fővárosi Közgyűlés előtt, hogy lassan tragikussá válik a helyzet. Mint magyarázta, a bontással kapcsolatban semmilyen hatástanulmány nem található, márpedig a kiadott bontási engedéllyel 32 600 négyzetméter alapterületű épületet bontanának le, ami 37 500 köbméter bontott anyagot eredményezne.
Pikó szerint, ha csak nem építik át a fővárost,
ezek a teherautók csak a Puskinon tudnak kijutni a Rákóczira, ami egész Budapest életét ellehetetlenítené. Emellett nincsen úgynevezett állékonysági, azaz statikai tanulmány sem, ami azt mutatná meg, ha leásnak több emelet mélyre, és oda felépítenek a jelenlegieknél tíz méterrel magasabb épületeket, az milyen hatással lesz a környező épületekre.
A józsefvárosi vezetés egyébként még 2023 november 7-én ideiglenes helyi védettség alá helyezte a Magyar Rádió épületeit, amire Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter annyira elragadtatta magát, hogy szerinte Budapest liberális vezetése üldözi a katolikus egyetem projektjét, és a kerületben egyenesen uszítanak a beruházás ellen.
A beruházás körüli botrányok bekerültek a nagypolitikába is, téma lett a parlamentben is, ahol aztán Lázár kijelentette, minden törvényes eszközt be fognak vetni, hogy a hallgatók és az egyház megelégedésére felépüljön az új kampusz.
A kormány mindezek után megint támadásba lendült, december 22-én megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami kimondta, hogy „kiemelten közérdekű beruházássá vagy közcélú kiemelt beruházássá nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben” az érintett ingatlanokra nem rendelhető el változtatási tilalom.
Azaz lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetén ne kelljen figyelembe venni az önkormányzat által meghatározott örökségvédelmi követelményeket, helyi védelmet, az önkormányzat által kihirdetett változtatási tilalmat.
A józsefvárosi önkormányzat erre közigazgatási pert kezdeményezett a Fővárosi Törvényszéken.
2023 végén tartottak egy közmeghallgatást is, amire meghívták Lázár János építési és közlekedési minisztert, az építészeti államtitkárt, a Pázmány képviselőit és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is.
Ezen a Civilek a Palotanegyedért Egyesület is bemutatta, hogy a tervezett mennyiségű hulladék elszállításához egy éven át nyolcpercenként egy teherautónak át kell haladnia a Palotanegyeden, 24 ezer 3,5 tonnás autónak kell közlekednie a Múzeum utcán, ami Pikó szerint nemcsak forgalmi káosszal, hanem egészségügyi kockázattal is járhat.
A Fideszt és a terveket Lánszki Regő építészeti államtitkár, Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár és Becker Pál, a Pázmány Péter Egyetem fejlesztési főigazgatója képviselte. Lánszki egyik érve volt, hogy a helyieknek inkább boldognak kéne lenniük, hogy egy olyan időszakban, amikor máshol beruházásokat állítanak le, itt a kormány éppen megvalósítani szeretne valamit. Szerinte egyébként a bontás hat hónap alatt is lebonyolítható lenne.
Ahogy mindebből is látszik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új székhelyével kapcsolatban még mindig csak a bontással foglalkoznak, a végleges kiviteli tervek még el sem készültek.
Az önkormányzat célja a lakosság visszajelzése alapján a tervek lehetséges módosításának a kezdeményezése még a bontási munkálatok megkezdése előtt. A lakossági vélemények alapján ugyanis összefoglaló készül az önkormányzat további lépéseiről.
Az önkormányzat számára fontos, hogy a megrendelő egyetem és a lebonyolító állam egyetértésében megvalósuló beruházás figyelembe vegye a helybenlakók életminőségét, igényeit és véleményét már az építési tervekben.
A véleményezés alatt két fórumot is szerveznek: elsőként április 11-én 18 órától az Ötpacsirta utca 2-ben, majd május 7-én 18 órától a H13-ban.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)