KÖZÉLET

Kevesebb a dugó, tovább javult a közlekedés


A TomTom navigációs szolgáltató máris bemutatta a 2023-as statisztikákat, ezek alapján Budapesten 2022 után tavaly is javult a közlekedési helyzet.

A szolgáltató szerint Budapesten átlagosan 21 perc 10 másodpercig tartott megtenni 10 kilométert, ami

30 másodperccel kevesebb,

mint 2022-ben volt. A 2022-es 92 órával szemben tavaly 85 órát töltöttek dugóban a budapestiek.

Az adatok szerint a legforgalmasabb út a Budaörsi út volt, az autós közlekedés szempontjából legrosszabb nap pedig 2023. december 6. volt, amikor is 25 perc 40 másodpercig tartott megtenni 10 kilométert. Ezekkel az eredményekkel Budapest a világ 58. legforgalmasabb városa volt, ami megint csak jelentős javulás a 2022-es 40. helyhez képest.

Dugóban
Kép: Nyírő Simon/BKK

 

A világ legdöcögősebb forgalmú városa London, ahol tavaly átlagosan 37 perc 20 másodperc volt megtenni 10 kilométert, a brit főváros ráadásul egy percet rontott 2022-höz és két percet 2021-hez képest. A listán Londont Dublin, Toronto, Milánó és Lima követi. 2022-ben, ehhez képest, Milánó, Dublin, London és Bukarest volt a sorrend.

Az összeállítás nem kerülte el Karácsony Gergely figyelmét sem. Mint írta

az európai nagyvárosok közül – Béccsel holtversenyben – Budapesten csökkentek leginkább a torlódások az előző évhez képest.

Budapesten ez most már egy évről évre zajló tendencia, miközben a vizsgált városok többségében nőtt a dugók mértéke.

„A mindennapi dugók leküzdésére csak egyetlen valódi út van: ha nem hitetjük el hamis módon az emberekkel, hogy egy nagyvárosban valós opció mindig mindenhova autóval utazni, cserébe megfizethető és kényelmes közösségi közlekedést biztosítunk a számukra” – magyarázta Karácsony.

Váci
Kép: Ruzsa Rania/Főváros

 

A kormánypropaganda évekkel ezelőtt általános témává tette, hogy Budapesten hatalmas a dugó, és mindez Karácsony Gergely főpolgármesternek köszönhető, csakhogy a statisztikák azt mutatják, hogy 2019-ben, Tarlós István főpolgármestersége alatt még mindig nagyobbak voltak a dugók, mint amikor 2021-ben a Blaha Lujza tér, a Lánchíd és a pesti Duna-part felújítása miatt ebből a kormánysajtóban témát csináltak.

2023 szeptemberében független közlekedési szakértők határozottan kijelentették továbbá, hogy ha vannak is dugók, azokért nem a kerékpársávok a hibásak: az elmúlt években ugyanis 350 ezerrel nőtt az autók száma.

A fővárosban nem a kerékpársávok és a biciklisek miatt van dugó, hanem azért, mert túl sok az autó.

„Ha meg akarjuk oldani a dugók problémáját, elsősorban azon kell gondolkodni, hogyan korlátozzuk az autók számát és forgalmát” – közölte Tosics Iván, a Városkutatás Kft. egyik ügyvezető igazgatója.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Ekés András mobilitási szakértő, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője, aki elmondta, ha csak ezt a 350 ezres autótöbbletet sorba állítanánk az úton, a sor Budapesttől Koppenhágáig érne.

Emellett, ahogy több cikkben is foglalkoztunk már vele, a felmérések szerint naponta több mint 300 ezer autó az agglomerációból indul el, és oda is tér vissza, úgyhogy a probléma egyik forrása a városhatáron kívül van: hosszabb távon a P+R parkolók kialakításával lehetne kezelni a helyzetet, amikből jelentős hiány van.

Parkoló
Kép: Nyitrai David/BKK

 

A főpolgármesteri hivatal a 24.hu-nak nyilatkozva viszont elmondta, hogy nemcsak anyagi, hanem fizikai képtelenség is lenne elegendő P+R parkolót építeni Budapest területén belül, a Lázár János építési és közlekedési miniszter által véleményezett projektlistából pedig az derült ki, ha valami nagyon nem szeretne költeni a kormány sem, az a megyei, agglomerációs P+R parkolók fejlesztése.

„Természetesen a dugók számát ezer más körülmény is befolyásolja, de egy modern nagyvárosban egyszerűen hazugság az autózást propagálni a városlakók számára” – jegyezte meg mindezzel kapcsolatban egy korábbi posztjában a főpolgármester.

Ők például fenntartható alternatívát szeretnének biztosítani az autózás mellé: „megfizethető és versenyképes közösségi közlekedést, biztonságos és komfortos biciklizést, és egyre több helyen, megfelelő környezetben történő gyaloglást”.

(Kiemelt kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség)