Mintha az utóbbi időben mindenki megegyezett volna abban, hogy parkolási nehézséget csak és kizárólag az agglomerációból érkező autók okozhatnak, közben már rég több kocsira kértek engedélyt a belvárosban, mint ahány parkolóhely van. Ami feltűnő: sokhelyütt késő délután, este a legnagyobb gond a parkolás.
Az elmúlt időszakban egymást követték a cikkek arról, hogy a kerületek egyre-másra bővítik a parkolózónákat, hogy Budán több P+R parkolóért is fizetni kell, vagy hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter, ha valamire, akkor további parkolóhelyekre tuti nem szeretne költeni.
A főpolgármesteri hivatal is úgy látja,
a probléma fő forrása a városhatáron kívül van, és a megoldást is ott kell keresni: hosszabb távon a P+R parkolók kialakításával lehetne kezelni a helyzetet,
ezekből ugyanis, ahogy több cikk is megállapította, egyértelműen hiány van városhatáron belül és kívül egyaránt.
A BKK honlapján található adatok alapján a fővárosban jelenleg 31 ilyen parkoló található, ezeknek a kapacitása eltérő: van, ahol 80 autó fér el, de olyan is, ahol ezernél is több.
Az összes P+R parkolóhely száma viszont így sem haladja meg a 6000 parkolóhelyet, miközben a felmérések szerint naponta több mint 300 ezer autó az agglomerációból indul el, és oda is tér vissza.
Az ilyen projektek Budapest szűkös költségvetésébe jelenleg nem férnének bele,
a Lázár János építési és közlekedési miniszter által véleményezett projektlistából pedig az derült ki, ha valami nagyon nem szeretne költeni a kormány sem, az a megyei, agglomerációs P+R parkolók fejlesztése.
A főpolgármesteri hivatal a 24.hu-nak nyilatkozva időközben ezt azzal egészítette ki, hogy nemcsak anyagi, hanem fizikai képtelenség is P+R parkolót építeni Budapest területén belül, amennyi hosszú távon is kielégíti az igényeket.
Mint írták, Pest megyében a 2010-es években 36 százalékkal nőtt a gépjárműállomány, és folyamatosan növekszik, ráadásul, ahogy a Közlekedő Tömeg 2018-ban megírta, már akkoriban általánossá vált, hogy tartós lakossági és üzleti célokra használják a P+R parkolókat.
A főváros egyébként egyetértett a kormány által létrehozott, azonban mára felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ terveivel, közölték a 24.hu-val, amik szerint P+R kapacitást elsősorban nem a városhatáron belül, hanem az agglomerációs települések vasútállomásainál érdemes fejleszteni, valamint azzal, hogy fejleszteni szükséges az agglomeráció közösségi közlekedését is, azonban a BFK-t azonban az új kormány az első között felszámolta fel.
Azt már egy ideje lehet látni, ahogy az egykori Index is fogalmazott, hogy Budapestet felzabálják az autók. A fővárosban 2008-ban 596 481 darab személygépkocsi volt. Ez a szám a 2009-es gazdasági válság hatására ugyan a 2010-es évek első felére lecsökkent, 2015-re azonban már ezerrel meg is növekedett.
A KSH adatai szerint tavaly, azaz
2022-re meredeken növekedett ez a szám, csak Budapesten már 710 752 autó mozgott, és Pest megyével kiegészülve a közép-magyarországi régióban már 1,3 millió autó volt, majdnem a harmada az országban található 4,1 millió autónak.
Mindehhez érdemes tudni, hogy Magyarországon még így is viszonylag kevés az autó. Egy 2019-es Eurostat-felmérés alapján Magyarországon mindössze 390 autó jutott ezer főre, miközben Olaszországban 663.
A magyarok úgy "autóőrültek", hogy
Magyarország a népességhez viszonyítva négy évvel ezelőtt az Európai Unió egyik legkevesebb autóval rendelkező ország volt, csak Lettország és Románia állt mögöttünk a listán.
A parkolási reform
A Fővárosi Közgyűlés június 29-i ülésén döntött arról, hogy a 27-féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezetnek be, és megemelik a parkolási díjakat.
Ahogy indoklásként írták, a korábbi budapesti parkolási rendszer átláthatatlan és nehezen követhető volt, ami eleve komoly hátrányt jelentett az autóval közlekedőknek.
A négy zónában ezzel szemben egyértelműen szabályozva vannak a parkolási árak, az üzemidők és az időtartam-korlátozások.
Az utcákon található parkolási tájékoztató táblák sem voltak egységesek, ezek kialakítása és információs tartalma is kerületről kerületre változott.
A megújuló rendszer részeként egységes információs táblák is megjelentek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit, így a főváros reményei szerint könnyebben használhatóvá és gyorsabban felismerhetővé teszik a rendszert az autóval közlekedők számára.
Az egységesítés nem titkolt célja, hogy az autók gyorsabban cserélődjenek, így a parkolóhelyek jobb kihasználtsággal pörögjenek.
Az egyik legkíméletlenebb lépést Józsefváros húzta meg, ami a fővárosi kerületek közül elsőként emelte meg drasztikusan a lakossági parkolás éves díját: 0 forintról egyből zónánként változó módon legalább 18 ezer forintra ugrott az összeg vagy ennél jóval többre, 24, 30 ezer forintra.
Ahogy szintén a Telex megírta, a díj bevezetésével az önkormányzatnak több célja is volt, ezek egyike, hogy
csökkenteni szerették volna a parkolóhelyek zsúfoltságát, ugyanis több évben is előfordult, hogy a kiadott ingyenes lakossági engedélyek száma meghaladta az összes kerületi parkolóhely (12 014 darab) számát.
A lap információi szerint a többi kerület árgus szemekkel figyeli a hatást, hogy mit szólnak az emberek és mi lesz az autókkal, mert ha a húzás beválik, az egész fővárosban alkalmazni fogják.
Az erzsébetvárosi önkormányzat is azt mondja, hogy nem feltétlenül az ingázók okozzák a tumultust, napközben a legtöbb utcában lehet szabad helyet találni. A gondok csak a késő délutáni időszakban, 6 óra körül kezdődnek, akkor érkeznek haza a lakók.
A legtöbb „A”, tehát legdrágább zónába tartozó kerületben ugyanis meglepő módon több parkolási engedélyt adtak ki, mint ahány parkolóhellyel a terület rendelkezik.
Az első kerületben 6359 helyre 8241-en parkolási engedélyt, a második kerületben 8865 várakozóhelyre csak kerületen belül 10 599 engedélyt, Terézvárosban 6617 parkolóhelyre eddig 6858 engedélyt, Erzsébetvárosban 7234 helyre 8768 engedélyt adtak ki.
Csak két kerület van, ahol jobb a helyzet, a már említett Józsefváros és a 13. kerület.
A helyzet minimum furcsa, azonban
a kerületek nem tehetnek semmit, ahogy például Erzsébetvárosban mondták nekünk, a parkolóhelyek száma alapján nem lehet korlátozni a jogosultságot.
„Mindenki, aki jogosult várakozási hozzájárulásra, az kap. Ennek feltétele az erzsébetvárosi állandó lakcím, illetve, hogy az igénylő a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonosa/ üzembentartója legyen. A jogosultak köre csak objektíven szűkíthető például, hogy háztartásonként maximum 2 járműre lehet igényelni.”
Ahogy a 13. kerület is megosztotta, „az igénylések elbírálása a fővárosi és a kerületi parkolási rendeletben megfogalmazott feltételek alapján történik. A kitöltött igénylőlaphoz mellékelni kell a lakcímkártya és a forgalmi engedély másolatát, valamint az eljárási díj befizetésének igazolását. Amennyiben a fentiek megfelelnek a rendeletek feltételeinek, az engedélyt kiadjuk, ellenkező esetben hiánypótlást kérünk”.
Az erzsébetvárosi önkormányzat azt mondja, az esti parkolási gondokon a kizárólagos lakossági parkolóhelyek kijelölésével próbálnak változtatni.
A fővárosi kizárólagos lakossági parkolás 2021-ben indult, elsőként a VI. kerületben jelöltek ki ilyen helyeket, amihez néhány hónappal később csatlakozott a VII. és a XIII. kerület is.
Amint az Énbudapestemnek a VII. kerület megírta, „Belső-Erzsébetvárosban hozzávetőleg 600 kizárólagos lakossági parkolóhelyet jelölt ki az önkormányzat, aminek pozitív fogadtatása volt a lakók körében. Májusban pedig megkezdődik Középső- és Külső-Erzsébetvárosban is a kizárólagos lakossági parkolóhelyek kialakítása. Több mint 1600 olyan parkolóhelyet fogunk kijelölni, ahol este 6 és reggel 7 óra között csak az erzsébetvárosi várakozási engedéllyel rendelkezők parkolhatnak”.
Mit tudnak a többiek?
A józsefvárosi szigornak meglett az eredménye: mint azt a kerület az Énbudapestemmel megosztotta, náluk most valóban javult a helyzet, a 76 ezer lakosú kerületben 11 957 parkolóhely van (1547 a főváros, 10 410 db a kerület tulajdonában), amire 2023 április 18-ig 8151 engedélyt igényeltek.
Az első és második autókra kiadott hozzájárulások száma a tavalyi 9531-ről idén 8090-re csökkent, azaz, ahogy korábban lehetett olvasni, 1441 autó eltűnt az utcákról.
A dolog érdekessége, hogy Magyar Autóklub szakértője egy másik témában ugyan – a Lánchíd kapcsán –, de szintén azt mondta, ha élhetőbb várost szeretnénk, azt tarifális eszközökkel lehet elérni.
A XIII. kerület lapunknak azt írta, ők folyamatosan felülvizsgálják a lakossági engedélykiadási rendszerünket. A 13. kerületben valószínűleg ennek is köszönhetően 29 328 helyre április 19-ig 28 655 lakossági várakozási hozzájárulást adtak ki.
Ezenfelül 2022-ben Újlipótvárosban a parkolóhelyek 30 százalékát (1950 darabot) ők is kizárólagos lakossági parkolóhelynek jelöltek ki, valamint évek óta vezetik a „Matricáért garázs” programjukat, melyben közterületen kívüli parkolókban biztosítanak parkolóhelyet azoknak a kerületi állandó lakosoknak, akik leadják a közterületi matricájukat.
Az okosparkolási szenzoraik számát pedig a tavaly bővítették, ezzel az autósok applikáción keresztül valós idejű adatokhoz juthatnak a parkolóhelyek foglaltságáról a legsűrűbben lakott városrészben.
(Kiemelt kép: Berecz Valter / Képszerkesztőség)