A Városmajor és a Széchenyi hegy között 1874 óta közlekedő fogaskerekű balesetét, két szerelvény összeütközését több napos havazás, és rendkívüli hideg előzte meg. Soha nem derült ki, hogy megelőzhető-e lett volna az 1987. januárjában történt katasztrófa, mivel a járművezetők a helyszínen életüket vesztették.
A szokásostól eltérően a Népszabadság 1987. január 12-i (hétfői) címlapját a rendkívüli téli helyzetnek szentelte. A folyamatos havazás falvakat zárt el a külvilág elől, a hótakaró vastagsága néhol elérte 60 centimétert, de a fővárosban is a lapzártakor már több mint 35 órája tartó hóesés 35 centiméteres hótakaróval lepte be Budapestet. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat 121 ékező-, szóró-és seprőgépe teljesített szolgálatot éjjel-nappal. (Erről itt írtunk bővebben)
„Mint írták, a hétvégén gondot jelentett, hogy a hóesést kihasználva, rengetegen indultak gépkocsival a kedvelt budapesti sí- és szánkóterepekre, és sajnálatos módon nagyon sok gépkocsi elakadt”. Arról azonban nem írtak, hogy a fogaskerekű történetének legsúlyosabb balesete is ezen a hétvégén történt.”
Persze az, hogy a Népszabadság hétfői számában nem számolt be az este nyolc után bekövetkezett balesetről, a lapzárta számlájára írható. Ám érdekes módon, a januári 13-i, keddi Népszabadságban a lap 3. oldalán ugyan több bekezdést is kifejezetten a BKV-val kapcsolatos eseményeknek szentel, a balesetről csak a 9. oldalon számoltak be.
A tudósítás szerint a Széchenyi-hegy és a Városmajor végállomásról azonos időben indult egy-egy fogaskerekű szerelvény, de a fentről jövő jármű azonban már a második megállónál sem tudott megállni.
Ezután egyre gyorsuló sebességgel haladt át a Gyöngyvirág, majd az Erdei iskola nevű megállón, így a lentről felfelé haladó szerelvény már nem tudta idejében elérni a kitérőt, és a lefelé robogó fogaskerekű nekirohant az Esze Tamás utcai megállóban. A két szerelvény ezután a pályán visszacsúszott az Orgonás úti megállóig. A megállóban a felfelé igyekvő szerelvény utolsó kocsija leszakadt, és a Városmajor végállomásig visszagurult, ahol belerohant egy ott álló fogaskerekűbe
– írták, hozzátéve, hogy a baleset következtében a szerelvények vezetői, a 42 éves Czipott Istvánné és az 53 éves Nok Péter életüket vesztették. Az utasok közül négyen súlyosan, de nem életveszélyesen, heten pedig könnyebben megsérültek. „Mint a BKV-nál elmondták, szombat délelőtt, a baleset helyszínének közelében kisiklott egy szerelvény, a forgalmat azonban gyorsan helyreállították. A két esemény között véleményük szerint nincs összefüggés. A rendőrség még hétfő délután is vizsgálta a vasárnapi súlyos balesetet, csak ha annak okait kiderítették, távolítják el a megrongálódott négy kocsit a pályáról” – tette hozzá a Népszabadság tudósítója.
A fogaskerekű ezt követően több mint tíz napig nem közlekedett. A forgalmat január 20-án akarták megindítani. A próbajárat el is indult a városmajori végállomásról, ám ezzel egy időben a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat markolós kocsija rosszul manőverezett, és megrongálta a városmajori hidat – tényleg csak a szerencsén múlott, hogy az érkező fogas vezetője még idő fékezni tudott.
A borzalmas baleset azért volt különösen emlékezetes, mert az 1973-ban felújított fogaskerekű vasúton addig (és azóta sem) egyetlen baleset sem történt, így messze a legbiztonságosabb budapesti közösségi közlekedési eszköznek volt tekinthető. Erről azonban nehezen lehetett volna 1987 januárjában meggyőzni a lakosságot. „Feltehetően február közepe táján tudják csak megmondani, hogy mi volt a baj. De először minden egyes csavart ki kellett szabadítani a hó alól, hogy lássuk, a helyükön vannak-e. A fogasléceket is egyenként megvizsgáltuk, hogy a baleset során nem törött-e el valamelyik, mert az kiemelheti a pályáról a kocsit. Meglehetősen sziszifuszi munka volt ez a mintegy három kilométeres szakaszon” – nyilatkozta a Népszavának a már említett BKV-vezető, Bíró Lajos.
Noha a vizsgálat nem zárult le, február 4-én lakossági fórumot kezdeményezett a XII. kerületi tanács és Hazafias Népfront, amelyen BKV illetékesei vettek részt. Itt elhangzott, hogy a vállalat „erkölcsi kötelességének” érzi, hogy „messzemenően és hosszú távon” (ezt nem pontosították) gondoskodjon az elhunytak családjának tagjairól. Már csak azért is, mert a balesetet követően a fogaskerekű mellett élő lakók gyűjtést tartottak, és így összegyűlt pénzt az áldozatok hozzátartozóinak adták.
Az eseményen Vág Péter, a BKV főmérnöke ismertette a vizsgálat addigi részeredményeit, ami annyit tett, hogy elmondta, „még nem lehet pontosan megállapítani, melyik szerkezet meghibásodása okozta a balesetet”. Mint mondta, a jármű kuplung szerkezete darabokra tört, az úgynevezett biztonsági fék pedig azért bizonyult hatástalannak, mert a fékdob és a fékbetétek közé került csapadék és a keletkezett jégréteg miatt a járművet nem lehetett megállítani. A főmérnök elmondta azt is, hogy bevezettek egy sor biztonsági intézkedést: így például a szerelvényekbe a HÉV-eknél már bevált úgynevezett levegő előszorító egységet építettek be, azokat vizsgálatokat pedig, amelyeket korábban ezer kilométer megtétele után végeztek el, azt most nap vizsgálatokat azt naponta elvégzik. Az is újdonságnak számított, hogy a járművek mínusz 5 fok alatti hőmérséklet esetén csak akkor állhattak forgalomba, ha az előzetes, aknán végzett vizsgálat nem állapította meg a fékdobok eljegesedését. A lakossági fórum érdekes epizódja volt, hogy
a jelenlévők közül néhányan azokat a régi, 1929-es gyártású Ganz típusú fogaskerekű járműveket sírták vissza, amelyeket tizenöt évvel korábban vontak ki a forgalomból,
és amelyek akkor már olyan műszaki állapotban voltak, 15 km/óránál gyorsabban nem lehetett velük menni. „A jelenlevők ígéretet kaptak arra, hogy a rendőri szervek és az igazságügyi szakértők, valamint a BKV által folytatott vizsgálatok lezárása után részletes tájékoztatásra kerül sor. A megnyugtató hibafeltárás és a várható hibák kiküszöbölése adhat csak biztonságot a járműveket naponta használó lakosság részére” – írta a lakossági fórumról Magyar Optikai Művek üzemi lapja, a Fókusz, ám amikor augusztus végén (!) a Népszava riportot közölt a fogaskerekűről, Fodor Péter üzemegység-vezető még mindig csak azt tudta mondani, hogy nem derítették ki a baleset okát.
(Kiemelt kép: IHO/Komjáthy Zoltán)