Első önálló kiállítását nyitotta meg a hazai street art egyik legfelkapottabb alakja. 0036 Mark – ahogy a kiállítás szövege írja róla – nem csak ismert mesebeli figurákat keresztez fiktív és valós személyekkel, de az így kapott kompozíciót aztán még további klasszikus, modern vagy kortárs popkulturális referenciákkal bíró jelentésrétegekkel egészíti ki. Hogy fest a Macskafogók Grabowskija a Die Hard John McClane-jeként?
0036 Mark (új ablakban nyílik meg)azt nyilatkozta, hogy szuper érzés számára, amikor azt látja, hogy az emberek megállnak megnézni a képeit, mert ha megállnak, azt jelenti,
máris kibillentek a hétköznapok sodrásából.
Ugyanebben az interjúban mondta, hogy a legjobban azt szereti, amikor a street art passzol az utcaképbe. Mindezek után arra voltunk kíváncsiak, vajon fehér falakra akasztva is ugyanazt a hatást érik-e el 0036 Mark képei.
A városban itt-ott rendszeresen visszaköszöntek a képei, de isten igazából akkor kezdett érdekelni, miről is van szó, amikor elkezdtem bejárni a Városházára, és a Városház utcában onnantól kezdve rendszeresen, nap nap után találkoztam azzal a képével, amin
MZ/X djzik a Daft Punk tagjaival.
Többször eszembe jutott, hogy lefotózom, és felteszem, mi tudom én, Instagramra, aztán valahogy mégse. A 0036 Mark nevet mindenesetre megjegyeztem, és elkezdtem utánaolvasgatni.
Az interjúkból kiderült, hogy 0036 Mark 2018 decemberében kezdte a ragasztgatást. Az első képe egy pici, A/4-es méretű Die Hard-Macskafogók crossover volt, a képen az egyik macska egy „Ho-Ho-Ho, Now I have a machine gun” feliratú pólót viselt, Bruce Willis helyett pedig Grabowski szerepelt a képen egy gépfegyverrel.
Ahogy a Telexnek (új ablakban nyílik meg)elmesélte, karácsony volt, és olyan hideg, hogy félt, hogy a ragasztó is megfagy. Amiatt is aggódott, hogyan fog hazajutni.
0036 Mark a kétezres évek elején egyébként graffitisként kezdte, de mint fogalmazott, szar volt benne, kénytelen volt rájönni, hogy nem ebben fog kiteljesedni.
A falragaszokat szaknyelven paste upoknak hívják, a saját stílusát egy 2020-as interjúban még pop street artnak nevezte, jellegzetessége, ahogy a 24.hu egy vele készült interjúban (új ablakban nyílik meg)igyekezett összefoglalni, hogy: a nyolcvanas évek legendás magyar rajzfilmfiguráit ismert hollywoodi kultfilmekkel ötvözi.
Mint egy másik interjúban megfogalmazta, azt szerette volna, hogy a képei közérthetőek legyenek itthon, de külföldön is értsék, van benne humor és nosztalgia.
A Welovebudapestnek úgy folytatta, mindez annak is köszönhető, hogy a gyerekkora a VHS-korszak bűvöletében telt, és a 80-as, 90-es évek sikerfilmjeit rongyosra nézte.
„Kellemes emlék, hogy a tanítási szünetben, miután az őseim elmentek dolgozni, azt csináltam, amit akartam, és a legnehezebb döntés, amit meg kellett hoznom, mindössze annyi volt, hogy milyen videófilmet tegyek be és mit játsszak közben.”
Az aktuálpolitikát tudatosan kerüli,
mert nem akarja besározni a karaktereket, vagy esetleg az alkotókat megbántani. 0036 Mark hisz abban, hogy a régi rajzfilmek felidézésével egy pici értékmentést, kultúrmissziót is végez.
„Amit én csinálok, talán nem rosszabb, mint az Ingatlan eladó feliratú vagy a mesehajós gyerekelőadásokat hirdető plakátok – az a közös ezekben, hogy legtöbbször olyan felületre kerülnek,
ahová nem szabadna nekik.”
2021-ben azt mondta, bőven több mint száz képet ragasztott az évek során, és akkor szerinte körülbelül 60 képét lehetett látni.
És mindeközben meg kellett tanulni elfogadni, hogy a képei eltűnnek.
Az utca az nem állandó.
Ahogy a város alakul, senki sem várhatja el, hogy az a fal ugyanúgy öt év múlva is meglegyen. „Senkinek sem esik jól, ha látja, hogy kopik, vagy nem olyan, mint aznap, amikor kiraktam. Ez benne van a játékban.” Budapesten kívül egyébként Egerben és Szegeden lehet még találkozni a képeivel.
0036 Mark szerint megvannak a szabályai a ragasztásnak. Frissen festett falra például bunkóság ragasztani. Emellett fontos, hogy a kép valamennyire illeszkedjen a városképbe, és semmiképp ne rondítsa a környezetet, sőt inkább adjon hozzá valamit a látványhoz.
„És azért az sem árt, ha a kép viszonylag frekventált helyre kerül.” A ragasztás miatt összvissz egyszer tűnt úgy, hogy rázósabb helyzetbe került, Antwerpenben pont belebotlottak a rendőrök, de jó fejek voltak vele.
A street art
2010 óta rongálásnak minősül,
akit elkapnak, akár szabadságvesztéssel is sújtható. János-Gaál Anna, a Fővárosi Önkormányzat Várostervezési Osztályának csoportvezetője ennek ellenére lapunknak (új ablakban nyílik meg)korábban azt mondta, szerinte „nem kérdés, hogy a graffiti hozzátartozik a városképhez”.
Ám azt is hozzátette, hogy fontos, hogy kialakított és legális alkotóhelyekre kerüljenek, hogy ne keltsenek visszatetszést a városlakókban és a városba látogatókban.
A graffiti például, ami azzal kezdte a 20. századi karrierjét, hogy New Yorknam, azon belül is a 183. utcában egy Taki nevű fickó a környék falaira szignózta fel a nevét, olyannyira kinőtte magát, hogy nemrég Budapesten már
graffitábort is szerveztek gyerekeknek.
Mint Tóth Anna táborvezető az Énbudapestemnek (új ablakban nyílik meg)akkor elmondta, már nem csak egy vékony szubkultúráé, hatással van az alkalmazott grafikára, a dekoratőr, díszletes szakmára, a festészetre.
Ez 0036 Mark első önálló kiállítása, néhány képe most tehát beköltözött az utcáról a négy fal közé. „Én általában kinyomtatok egy papírdarabot, körbevágom, kiragasztom, és kész. Ezért is volt a kiállítás egy baromi nagy kihívás. A galériába már ennél többet kellett gondolkodni, hogy ne vesszen el ez az egyszerűség, de közben adjak is hozzá” – nyilatkozta a Telexnek.
A kérdés, hogyan működnek, működnek-e egyáltalán benne a környezetben?
Nem ez az első alkalom ugyanakkor, hogy 0036 Mark munkáival egy kiállításon lehet találkozni a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában már kapott egy falat, ahova felkerült
a Batman-jelmezes Maxipotzac,
a Macskafogó vámpírfőnöke, a graffitiző Aladár a Mézga családból és az ő személyes kedvence: az AntallTales, amin Dagobert bácsiék ácsorognak Antall József mellett.
„Annak az egész korosztálynak a sokkját egy képen vissza tudtam adni úgy, hogy nagyon sokan rápislognak, hogy igen, emlékeznek” – magyarázta a Telexnek.
0036 Mark a külvárosban nőtt fel, de ahogy a Welovebudapestnek is mondta, a belváros nyüzsgését szereti.
Budapestet a hibái ellenére is imádja.
„Odáig vagyok az épületeiért, szóval az olyan kezdeményezések, mint például a Budapest100, kihagyhatatlan program számomra. De a jelen helyzetben a zöldterületek hiánya jóval szembetűnőbb, hogy csak egy hibát kiemeljek” – magyarázta a lapnak. A Telexnek pedig arról beszélt, most, hogy lefölözik a budapesti pénzeket az önkormányzatoktól, sokkal szemetesebb lett Budapest.
Na de, ami a kiállítást illeti: lehet, azért, mert így szoktam meg őket, nekem az volt a benyomásom, hogy ezeknek a képeknek jól áll a szakadt, lepukkant környezet, az utca zaja és hangulata. A viccek, a nosztalgia a vakítóan fehér falakra függesztett képek esetében is működik, azonban valahogy mégis
hiányzott a játékosság belőle.
Nem hiába 0036 Mark is – mint fentebb írtuk – kihívásnak éli meg a dolgot.
Ha viszont valaki
szeretne otthonra valamit 0036 Marktól,
most itt az alkalom, hogy bevásároljon, egy-két kép mellett matricákat, pólókat és A4-es printeket is lehet kapni.
A legnagyobb izgalmat mindezek miatt az jelentette, aminek nem is gondoltam, hogy lehet jelentősége. Azt ugyanis továbbra sem lehet tudni, ki 0036 Mark. ahogy az (új ablakban nyílik meg)interjúkban elmondta, fél évig a hozzá legközelebb állók sem tudták, hogy grafikákkal és ragasztással szórakoztatja magát. A kiállítással kapcsolatban is okozott neki fejtörést a dolog: „hogyan legyek a kiállításon úgy, hogy nem vagyok ott?”
Az eladó előtt piszmogva bevillant, hogy
akár ő is lehet 0036 Mark,
ami némi csibészséget mégis csak adott a kiállításnak.