KÖZÉLET

Mi minden történt Budapesttel idén? – 2022 legfontosabb változásai


Mi volt az elmúlt év legjelentősebb változása Budapesten? Erre nehéz egyértelmű választ adni most, amikor épp csak magunk mögött hagyjuk az évet, de van pár tippünk, meglátjuk, az idő igazolja-e őket. A Lánchíd felújításától a sok elkészült új parkon át a megépült MOL toronyig nagyon sok minden történt idén Budapesten, nézzük is ezeket.

A szimbolikus: A Lánchíd 

Nagyon fontos pillanat volt a Lánchídon a forgalom megindulása, és a sorsáról elinduló párbeszéd, hogy majd rá kell-e engedni az autósokat vagy sem, mi a legjobb a Budapestieknek, a városlakóknak hosszútávon? A híd felújítása ugyan csak 2023-ban ér véget, de az oroszlánok már régi őrhelyükről nézik a várost, és december óta a buszok, taxik, bringások is átgurulhatnak az útpályán. 

Fotó:BKK

A zöld: megújuló terek, parkok, utcák

Idén megindult a 2020-ban elfogadott Radó Dezső Terv megvalósítása, ennek első kézzelfogható eredménye az idén elkészült Pünkösdfürdői park.  A hatalmas, 7 hektáros és 1,5 km hosszan a Duna mellett elnyúló parkban tényleg mindenre és mindenkire  gondoltak. A petanque-tól a kutyás akadálypályán át a hatalmas játszótérig és piknikezős rétig és bringás pihenőig jól elkülöníthető, különböző funkciójú részekre osztották a parkot, amit egy akadálymentes sétány köt össze.

Fotó: Főváros

Sok-sok régebbi tervet és elképzelést felülvizsgáltak, hogy a térkő vs. zöldfelület és növények aránya az utóbbiak javára billenjen. 

Ez történt a Bakáts téren, ahol az első, még a korábbi városvezetéstől örökölt tervek alapos átgyúrása, térkőtelenítése és zöldítése után idénre született meg egy élhetőbb, szerethetőbb köztér. A közepén álló Ybl Miklós tervezte Assisi Szent Ferenc-templommal ez a kerület szíve és Ferencváros reprezentatív főtere, amely most a korábbinál nyolcszor több zöldfelülettel és számos új funkcióval várja a városlakókat. 

Fotó: Bartha Dorka

Zöldültek a tervek a Jókai téren is, a körbekerített, 5200 négyzetméteres pihenőpark a Jókai szobor mögött kezdődik, a középső részén vízjáték, és egy klasszikusokkal és rájuk való játékos utalásokkal telepakolt polcot ábrázoló bazaltbeton „dombormű”  kapott helyett, hátul pedig egy árnyas, fás pihenőpark.  

Új külsővel érkezett meg 2022-ben a Széna tér is (amit nem is olyan régen még szedett-vedett buszpályaudvar uralt), ahol a fő szerep az emlékezésé lett, többféle köztéri alkotással és installációval a környék múltjára emlékeznek. 

Jókai tér. Fotó: Bartha Dorka
Széna tér. Fotó: Csapó Ádám

És akkor a Blaháról még nem is beszéltünk – másfél évnyi munka után végre új arcot kapott a pesti oldal egyik legforgalmasabb központja, a 21. században kiemelten fontos funkcionalitás, használhatóság, zöldítés hármasát tartva szem előtt. 80 új fát ültettek, méltó módon állítottak emléket a lerombolt Nemzeti Színháznak és a korábbinál sokkal kellemesebb, élhetőbb tér született. 

Fotó: Bartha Dorka

Születtek új parkok is, az egyik legkülönlegesebb a korábbi Vizafogó ökopark a 13. kerületben, ami idén – rendhagyó, de érthető módon – el is nyerte Budapest Építészeti Nívódíját

Fotó: Bartha Dorka

Elkészült a Máriaremete Közösségi Liget is, ami egy dimbes-dombos, zöld, minden generációnak élményeket adó parkká vált. Van itt mászófal és KRESZ-park, pétanque-pálya és futókör, napozóágy és tűzrakó hely – ki-ki életkora és vérmérséklete szerint válogathat, mit is szeretne itt csinálni. 

Valamint ne feledkezzünk el Budapest első land art alkotásáról sem – a Gellérthegy oldalában átadták a Nelson Mandela parkot.

Hogyan tud reagálni a klímaválságra egy város? Mit lehet tenni, hogy a köztereinken ne gyulladjunk meg a nyáron, és a monszunszerű esőzések se mossák el a növényeket és tegyék járhatatlanná az utakat? A 8. kerületi Csarnok negyedben megújított Déri Miksa utcában a gyakorlatban is megnézhetjük, hogyan néz ki egy egészséges utca és az élhető város egy szelete.

Fotó: Bartha Dorka

Csupa jó dolog történt a közeli Bacsó Béla utcában is, a 2021-es tesztüzem után a helyiekkel egyetértéseben a Rákóczi tér felőli szakasza autómentessé vált, teli teraszokkal, színes aszfaltfestéssel és a 8.kerületi önkormányzat által kihelyezett asztalokkal, virágládákkal. 

Elindult a 2.kerületi Margit körút zöldítése is, aminek keretében a páros oldalon egy tucat fát, 3000-nél is több évelőt és közel 2000 darab hagymás növényt ültetnek el.

De a felújított Podmaniczky utca is a korábbinál barátságosabb arcot öltött, bringás és gyalogosbarát megoldásaival. 

A kék: A Duna partjai

Évek óta egyre látványosabb, ahogy a városlakók elkezdték újra belakni a Duna partjait. Budapest hatalmas, ha nem legnagyobb értékei ezek a területek és a bennük rejlő hatalmas potenciál. 

Bár csak pár hétig tartott, de fontos tapasztalat volt a Budai_Alsó, a felújítás miatt forgalommentes  rakpart „belakása” napozóágyakkal, padokkal, röpipályával és óriáshomokozóval.

Fotó: Bartha Dorka

Egész nyáron át várt mindenkit – immár második alkalommal és még több komforttal – a város legjobb lazulós helye, az Újbudai Árasztó-part is, grillezőhelyekkel, sok-sok paddal, és a város első komposzt közWC-vel.

Fotó: Bartha Dorka

Ahogy nem szabad elfeledkeznünk azokról a forró nyári napokról sem, amikor a város egyetlen ingyenes dunai szabadstrandját élvezhettük a Római Parton.

Fotó: Bartha Dorka

Idén év elején készült el a XX. kerületi pesterzsébeti Duna-parti sétány is, ahol tényleg vízközelben tudjuk élvezni a Dunát. A stégekkel, padokkal, napozóágyakkal közvetlenül a víz fölötti úszóművekkel egy különleges és egyedülálló szakasz született meg.

Kettő, négy és sok keréken

Év elején elindult a BudapestGO applikáció, ami egyesíti az útvonaltervezést, az elektronikusjegy-értékesítést és a BKK Infót is, digitalizálva a fővárosi közlekedést. 

Véget ért a rollerkáosz, megszülettek Mobi pontok – ennek első lépéseként több mint 300 olyan pontot jelöltek ki az V., a VI., a VII., a VIII., és a IX. kerületben, ahol a megosztott közlekedési eszközökön kívül saját kerékpárral, vagy rollerrel is lehet parkolni. A MOL bubi állomások rendszere is bővült, 500 új bringa is forgalomba állt. 

És persze ne feledkezzünk el a hiperűrugrásról se a föld alatt – idén átadták a a 3-as metró Kálvin tér, Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák megállóit. 

Az újak – Ligettől a BudaPartig

A drasztikusan változó városrészekből és új épületekben sem volt idén hiány, a Liget két gigaprojektje is elkészült – átadták a Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát is.

Fotó: Bartha Dorka

Nagyon változik – és sok vitát generál – a Várnegyed új arculata is, ahol vasbetonból visszaépítenek sok rég eltűnt épületet. Szerkezetkész a Dísz téren a volt Vöröskereszt Egylet székháza és a József Főhercegi palota, magasodik a volt Honvéd Főparancsnokság gigagtömbje is, és a levéltárból Pénzügyminisztériummá visszaavanzsáló épületéé is. 

A Váci út környéke is napról napra változik, a maradék gyárépületek és ipari telepek helyére is irodák és beljebb lakóparkok kerülnek, ahogy a Közvágóhíd környéke is mára teljesen átalakult. 

A BudaPart idei legnagyobb újdonsága a városképet is drasztikusan átalakító, 143 méteres MOL torony elkészülte és átadása volt decemberben. Szemben pedig elérte legnagyobb magasságát a 2024-es atlétikai VB-re elkészülő stadion. 

A régiek – műemléki felújítások

Az év legjobban várt (bár kicsit részrehajló vagyok) átadása a felújított az Andrássy úti Operáé volt. Öt év után nyitotta meg újra a kapuit az Operaház, és szebb lett, mint valaha. A ráncfelvarrásnak induló helyreállítás végül egy olyan hatalmas és teljes körű revitalizációvá vált Zoboki Gábor kezei alatt, amely során az épület sok aspektusában visszanyerte eredeti 1884-es, Ybl Miklós féle állapotát, és megtörtént a diszkrét, de teljes körű modernizációja is.

Kisebb, de annál jelentősebb volt a harmincas években épült modern Walter Rózsi villa felújítása, és az Építészeti Múzeum megnyitása benne. 

Ahogy a Széll Kálmán téren magasodó Sándy Gyula tervezte Postapalota felújítása is végre befejeződött hosszú évek után, aljában a Pénzmúzeummal. 

És bár csak távolról szemlélhetjük, alakul a Citadella felújítása és átalakítása is. 

+1: A közösségi

Szigorú kategóriákba nem sorolható, ne felejtsük el, hogy idén elindult a Közösségi Költségvetés korábbi etapjának a megvalósítása – azoknak az 1 milliárd összértékű projekteknek a kivitelezése, amiről a városlakók dönthettek, az ötlet és kiválasztás is az ő kezükben volt.

 Valamint elstartolt a Budapest Tuning első évadja is, ahol végül 13+1 projekt kapott különböző mértékű anyagi és tudástranszfer támogatást, hogy különböző városi kísérleti akciókkal megmutathassák, mennyi mindent ki lehet hozni Budapestből. Ennek a része volt a már emlegetett Budai_Alsó, de az Népszínház utcában és az Újkörút parkolóhelyeken felcsendülő koncertjek, a zenélő Piacok, a legális graffitis falfestés is.