Mi volt az elmúlt év legjelentősebb változása Budapesten? Erre nehéz egyértelmű választ adni most, amikor épp csak magunk mögött hagyjuk az évet, de van pár tippünk, meglátjuk, az idő igazolja-e őket. A Lánchíd felújításától a sok elkészült új parkon át a megépült MOL toronyig nagyon sok minden történt idén Budapesten, nézzük is ezeket.
A szimbolikus: A Lánchíd
Nagyon fontos pillanat volt a Lánchídon a forgalom megindulása, és a sorsáról elinduló párbeszéd, hogy majd rá kell-e engedni az autósokat vagy sem, mi a legjobb a Budapestieknek, a városlakóknak hosszútávon? A híd felújítása ugyan csak 2023-ban ér véget, de az oroszlánok már régi őrhelyükről nézik a várost, és december óta a buszok, taxik, bringások is átgurulhatnak az útpályán.
A zöld: megújuló terek, parkok, utcák
Idén megindult a 2020-ban elfogadott Radó Dezső Terv megvalósítása, ennek első kézzelfogható eredménye az idén elkészült Pünkösdfürdői park. A hatalmas, 7 hektáros és 1,5 km hosszan a Duna mellett elnyúló parkban tényleg mindenre és mindenkire gondoltak. A petanque-tól a kutyás akadálypályán át a hatalmas játszótérig és piknikezős rétig és bringás pihenőig jól elkülöníthető, különböző funkciójú részekre osztották a parkot, amit egy akadálymentes sétány köt össze.
Sok-sok régebbi tervet és elképzelést felülvizsgáltak, hogy a térkő vs. zöldfelület és növények aránya az utóbbiak javára billenjen.
Ez történt a Bakáts téren, ahol az első, még a korábbi városvezetéstől örökölt tervek alapos átgyúrása, térkőtelenítése és zöldítése után idénre született meg egy élhetőbb, szerethetőbb köztér. A közepén álló Ybl Miklós tervezte Assisi Szent Ferenc-templommal ez a kerület szíve és Ferencváros reprezentatív főtere, amely most a korábbinál nyolcszor több zöldfelülettel és számos új funkcióval várja a városlakókat.
Zöldültek a tervek a Jókai téren is, a körbekerített, 5200 négyzetméteres pihenőpark a Jókai szobor mögött kezdődik, a középső részén vízjáték, és egy klasszikusokkal és rájuk való játékos utalásokkal telepakolt polcot ábrázoló bazaltbeton „dombormű” kapott helyett, hátul pedig egy árnyas, fás pihenőpark.
Új külsővel érkezett meg 2022-ben a Széna tér is (amit nem is olyan régen még szedett-vedett buszpályaudvar uralt), ahol a fő szerep az emlékezésé lett, többféle köztéri alkotással és installációval a környék múltjára emlékeznek.
És akkor a Blaháról még nem is beszéltünk – másfél évnyi munka után végre új arcot kapott a pesti oldal egyik legforgalmasabb központja, a 21. században kiemelten fontos funkcionalitás, használhatóság, zöldítés hármasát tartva szem előtt. 80 új fát ültettek, méltó módon állítottak emléket a lerombolt Nemzeti Színháznak és a korábbinál sokkal kellemesebb, élhetőbb tér született.
Születtek új parkok is, az egyik legkülönlegesebb a korábbi Vizafogó ökopark a 13. kerületben, ami idén – rendhagyó, de érthető módon – el is nyerte Budapest Építészeti Nívódíját
Elkészült a Máriaremete Közösségi Liget is, ami egy dimbes-dombos, zöld, minden generációnak élményeket adó parkká vált. Van itt mászófal és KRESZ-park, pétanque-pálya és futókör, napozóágy és tűzrakó hely – ki-ki életkora és vérmérséklete szerint válogathat, mit is szeretne itt csinálni.
Valamint ne feledkezzünk el Budapest első land art alkotásáról sem – a Gellérthegy oldalában átadták a Nelson Mandela parkot.
Hogyan tud reagálni a klímaválságra egy város? Mit lehet tenni, hogy a köztereinken ne gyulladjunk meg a nyáron, és a monszunszerű esőzések se mossák el a növényeket és tegyék járhatatlanná az utakat? A 8. kerületi Csarnok negyedben megújított Déri Miksa utcában a gyakorlatban is megnézhetjük, hogyan néz ki egy egészséges utca és az élhető város egy szelete.
Csupa jó dolog történt a közeli Bacsó Béla utcában is, a 2021-es tesztüzem után a helyiekkel egyetértéseben a Rákóczi tér felőli szakasza autómentessé vált, teli teraszokkal, színes aszfaltfestéssel és a 8.kerületi önkormányzat által kihelyezett asztalokkal, virágládákkal.
Elindult a 2.kerületi Margit körút zöldítése is, aminek keretében a páros oldalon egy tucat fát, 3000-nél is több évelőt és közel 2000 darab hagymás növényt ültetnek el.
De a felújított Podmaniczky utca is a korábbinál barátságosabb arcot öltött, bringás és gyalogosbarát megoldásaival.
A kék: A Duna partjai
Évek óta egyre látványosabb, ahogy a városlakók elkezdték újra belakni a Duna partjait. Budapest hatalmas, ha nem legnagyobb értékei ezek a területek és a bennük rejlő hatalmas potenciál.
Bár csak pár hétig tartott, de fontos tapasztalat volt a Budai_Alsó, a felújítás miatt forgalommentes rakpart „belakása” napozóágyakkal, padokkal, röpipályával és óriáshomokozóval.
Egész nyáron át várt mindenkit – immár második alkalommal és még több komforttal – a város legjobb lazulós helye, az Újbudai Árasztó-part is, grillezőhelyekkel, sok-sok paddal, és a város első komposzt közWC-vel.
Ahogy nem szabad elfeledkeznünk azokról a forró nyári napokról sem, amikor a város egyetlen ingyenes dunai szabadstrandját élvezhettük a Római Parton.
Idén év elején készült el a XX. kerületi pesterzsébeti Duna-parti sétány is, ahol tényleg vízközelben tudjuk élvezni a Dunát. A stégekkel, padokkal, napozóágyakkal közvetlenül a víz fölötti úszóművekkel egy különleges és egyedülálló szakasz született meg.
Kettő, négy és sok keréken
Év elején elindult a BudapestGO applikáció, ami egyesíti az útvonaltervezést, az elektronikusjegy-értékesítést és a BKK Infót is, digitalizálva a fővárosi közlekedést.
Véget ért a rollerkáosz, megszülettek Mobi pontok – ennek első lépéseként több mint 300 olyan pontot jelöltek ki az V., a VI., a VII., a VIII., és a IX. kerületben, ahol a megosztott közlekedési eszközökön kívül saját kerékpárral, vagy rollerrel is lehet parkolni. A MOL bubi állomások rendszere is bővült, 500 új bringa is forgalomba állt.
És persze ne feledkezzünk el a hiperűrugrásról se a föld alatt – idén átadták a a 3-as metró Kálvin tér, Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák megállóit.
Az újak – Ligettől a BudaPartig
A drasztikusan változó városrészekből és új épületekben sem volt idén hiány, a Liget két gigaprojektje is elkészült – átadták a Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát is.
Nagyon változik – és sok vitát generál – a Várnegyed új arculata is, ahol vasbetonból visszaépítenek sok rég eltűnt épületet. Szerkezetkész a Dísz téren a volt Vöröskereszt Egylet székháza és a József Főhercegi palota, magasodik a volt Honvéd Főparancsnokság gigagtömbje is, és a levéltárból Pénzügyminisztériummá visszaavanzsáló épületéé is.
A Váci út környéke is napról napra változik, a maradék gyárépületek és ipari telepek helyére is irodák és beljebb lakóparkok kerülnek, ahogy a Közvágóhíd környéke is mára teljesen átalakult.
A BudaPart idei legnagyobb újdonsága a városképet is drasztikusan átalakító, 143 méteres MOL torony elkészülte és átadása volt decemberben. Szemben pedig elérte legnagyobb magasságát a 2024-es atlétikai VB-re elkészülő stadion.
A régiek – műemléki felújítások
Az év legjobban várt (bár kicsit részrehajló vagyok) átadása a felújított az Andrássy úti Operáé volt. Öt év után nyitotta meg újra a kapuit az Operaház, és szebb lett, mint valaha. A ráncfelvarrásnak induló helyreállítás végül egy olyan hatalmas és teljes körű revitalizációvá vált Zoboki Gábor kezei alatt, amely során az épület sok aspektusában visszanyerte eredeti 1884-es, Ybl Miklós féle állapotát, és megtörtént a diszkrét, de teljes körű modernizációja is.
Kisebb, de annál jelentősebb volt a harmincas években épült modern Walter Rózsi villa felújítása, és az Építészeti Múzeum megnyitása benne.
Ahogy a Széll Kálmán téren magasodó Sándy Gyula tervezte Postapalota felújítása is végre befejeződött hosszú évek után, aljában a Pénzmúzeummal.
És bár csak távolról szemlélhetjük, alakul a Citadella felújítása és átalakítása is.
+1: A közösségi
Szigorú kategóriákba nem sorolható, ne felejtsük el, hogy idén elindult a Közösségi Költségvetés korábbi etapjának a megvalósítása – azoknak az 1 milliárd összértékű projekteknek a kivitelezése, amiről a városlakók dönthettek, az ötlet és kiválasztás is az ő kezükben volt.
Valamint elstartolt a Budapest Tuning első évadja is, ahol végül 13+1 projekt kapott különböző mértékű anyagi és tudástranszfer támogatást, hogy különböző városi kísérleti akciókkal megmutathassák, mennyi mindent ki lehet hozni Budapestből. Ennek a része volt a már emlegetett Budai_Alsó, de az Népszínház utcában és az Újkörút parkolóhelyeken felcsendülő koncertjek, a zenélő Piacok, a legális graffitis falfestés is.