Nagyon ritka és becses dolog, magyarázza Bardóczi, amikor egy kerület és a főváros nem egymás ellenében, hanem együtt képes gondolkodni és cselekedni. A Városmajor esetében pedig rögtön két kerület is dolgozik a park megújításán.
A főtájépítész <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid0hXfFPtRKb6tjU2fMjcpv4BY5fHaaCRZo8SjYZLn2LrkpcVe8wYR1Ha4tpWdm35xSl" target="_blank" rel="noopener">bejegyzése szerint</a> a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) munkatársai 
<blockquote>
nekiláttak a lámpatestek cseréjének,
</blockquote>
és megjavítanak mindent, ami nem működik. A Városmajori Szabadtéri Színpad melletti területen kiépítették az öntözőhálózatot, gyepesítettek, és évelőket ültettek ki.
A park arculati tervével is elkészültek, ennek a nyomán elindultak a padfestések, a táblák és kukák beszerzése. 
<blockquote>
A részletes favizsgálat is lezárult,
</blockquote>
azonosították a veszélyes fákat, rövidesen elindulhat a társadalmi kommunikációja, és kezdődhetnek a faápolások, a veszélyes fák eltávolítása és pótlása.
A sakkasztalok felújítása is zajlik, valamint tervek készülnek a templom mögötti fogadótér fejlesztésére. Itt várhatóan nagyobb lesz a zöldfelületi arány, esőkertet is létesítenek majd, és átrendezik a bútorokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230725mm0692.jpg" alt="Városmajor," width="5136" height="3424">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Bardóczi beszámolója szerint ugyanilyen tervezési fázisok zajlanak a Beethoven szobor környezetében, az északi vadparkoló területén. Itt pikniktér és kutyás integrált park kapna helyet. A kerület pedig pályázott a tulajdonában álló sportpályák felújítására. A II. kerülettel dolgoznak a Nyúl utcai kaputérség jobbításán is.
Mindemellett masszív televény programot fognak indítani. „Több parkunkhoz hasonlóan itt is új fokozatra kapcsol
<blockquote>
a zöldhulladék helyben hasznosítása.” 
</blockquote>
A facsoportok alatt a talajt és annak vízmegtartó és tározó képességét javító zónákat jelölnek ki.
A munkák során az egykori Budapesti Fejlesztési Központtal összeállított <a href="https://www.facebook.com/furjesbalazsbp/posts/355067006642379" target="_blank" rel="noopener">tájépítészeti tervpályázatot</a> tartják továbbra is alapnak, de tekintettel vannak a több mint 200 éves park örökségére „még akkor is, ha nincs történeti park státuszban (még!)”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vairosmajorfokert01.jpg" alt="Városmajor" width="2048" height="1073">
<figcaption>Kép: FŐKERT/FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/23/megprobalnak-valamit-osszehozni-a-varosmajorban" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen megírtuk,</a> a II. és a XII. kerületi önkormányzat áprilisban jelentette be, hogy
<blockquote>
közös alapot hoznak létre a Városmajor fejlesztésére,
</blockquote>
amibe rögtön beletettek 20-20 millió forintot, amihez további 35 millióval csatlakozott a Fővárosi Önkormányzat is. Ehhez érkeztek magán és céges felajánlások.
A parkban 2014-ben végeztek utoljára nagyobb munkákat, akkor bővült többek között futópályával és parkour-eszközökkel a szabadtéri sportkínálat.
2022 márciusában ugyan bejelentették, hogy kormányzati finanszírozásban, a fővárossal és a XII. kerülettel nagyon szoros együttműködésbe megújul a Városmajor, az említett tervpályázat győztesét is akkor mutatták be, ám Lázár János építési és közlekedési miniszter
<blockquote>
még abban az évben kivégezte a projektet.
</blockquote>
A tervpályázatot a OpenSpace Kft. tájépítész iroda és a Deichler Jakab Stúdió csapata <a href="https://www.facebook.com/furjesbalazsbp/posts/355067006642379" target="_blank" rel="noopener">nyerte</a>. A park közepére többek között egy hatalmas, zöld, ligetes tisztást, egy napozórétet képzeltek el, ami mellett egy természetes hatású, nagy tó terült volna el. A park zöldjét összesen több mint másfél hektárral növelték volna, és teljesen autómentessé tették volna. 
Egy 2024-es bejáráson Bardóczi Sándor főtájépítész megerősítette, hogy
<blockquote>
a Városmajor valóban nincs a legjobb állapotban:
</blockquote>
a vadgesztenyefákat például aknázómoly tizedeli. Bár, mint olvashattuk, több gyorsbeavatkozást végeztek, továbbra is végtelen forráshiánnyal küzdenek.

Ha tyúklépésekkel is, csendesen, de a háttérben elindult a Városmajor felújítása. Bardóczi Sándor főtájépítész beszámolója szerint remélhetőleg a parklátogatók is hamarosan érzékelhetik a pozitív változásokat.

KULTÚRA

Csendben, de megkezdődött a Városmajor felújítása

Az adventi időszakban azzal töltjük meg a terézvárosi utcákat, amire mindenki vágyik, ami után mindenki áhítozik, ami olykor megadatik egy pillanatra vagy akár tartósan is. Ez a BOLDOGSÁG – <a href="https://www.facebook.com/soproni.tamas.polgarmester/posts/pfbid0hHMSp6uk8gyyHUoUgqqfM63zskgrCxyykVd8SK6GNyGLg7F7Uwxzxb1FvDvfW5exl">írta posztjában</a> a VI. kerület polgármestere, Soproni Tamás. 
A valóságban ezt úgy kell elképzelni, hogy a kerületi villamos- és buszmegállókban elhelyezett plakátok egy jelentős részén nem politikai üzenetek, akciós ajánlatok és fogyasztásra buzdító felhívások villognak, hanem felnőtt emberek vallanak arról, mit jelent számukra a boldogság, mitől boldogok. 
A közel 100 üzenetből egyik sem szól a pénzről, a gazdagságról, a vagyonról. Sokkal inkább a családról, a barátokról, emlékekről,  egy-egy olyan pillanatról, amikor az embert tetőtől talpig átjárja valami, amit boldogságnak hívunk – szól a poszt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/59321952212429811476518736544806085382291632n.jpg" alt="Soproni" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Soproni Tamás Facebook oldala/Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>

Plakátokon a boldogság Terézvárosban

Szilveszterkor lesz 122 éve, hogy új napilap jelent meg a fővárosi sajtópiacon, akinek alapítója Gajári Ödön politikus-hírlapíró, Kalocsa  egykori főjegyzője, a Szabadelvű Párt sajtótitkára, többszörös országgyűlési képviselő és Tisza István bizalmasa volt. Az Ujság címet viselő napilap bevallottan a két hónappal korábban (1903. november 3-án) miniszterelnökké kinevezett Tisza István mögé sorakozott fel s tartott ki mellette példátlan botrányokkal tarkított regnálása alatt, 1905 tavaszáig. A lap továbbra is Tisza legfőbb támogatója és sajtófelülete maradt, de az „örökkévalóság” szempontjából sokkal fontosabb volt, hogy Az Ujságnak olyan szerzői voltak, mint Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond vagy Herczeg Ferenc, míg az 1908-ban érkezett Ágai Béla a lapszerkesztés, Kóbor Tamás pedig az oknyomozó újságírás magas színvonaláról gondoskodott. 
<blockquote>
Az Ujságot Tisza István szelleme sem menthette az antiszemitáktól.
</blockquote>
A lap 1920 után a szélsőjobb céltáblájává vált, majd 1925 nyarán – miután közölték Beniczky Ödön egykori belügyminiszter visszaemlékezését, aki nem kevesebbet állított, mint azt, hogy Horthy Miklósnak tudomása volt arról, hogy 1921-ben egykori különítményesei megölték a Népszava két munkatársát, Somogyi Bélát és Bacsó Bélát – a lapot betiltották kormányzógyalázás címén. Az ügynek nem voltak komolyabb következményei, egy hónap szünet után Ágai Béla a névelőt elhagyva Ujság címmel „új lapot” indított. Bizonyosan csak véletlen egybeesés volt, hogy az Ujság megszólalásig hasonlított Az Ujságra. 
<h3 class="gmail-p1" style="text-align: left;">Melléklet</h3>
Noha akkoriban a fővárossal kapcsolatos írások java vagy a botrányra vagy a nosztalgiára volt kihegyezve, az Ujság igyekezett a fővárossal kapcsolatos „szolgálati közleményeket” is megosztani, vagyis napi rendszerességgel néztek át mindent, amihez a fővárosnak köze lehetett, így óhatatlanul bele-belebotlottak környéki közleményekbe is. Még csak túlzott érzékenység sem kellett ahhoz, hogy felháborodjanak azokon az anomáliákon, amelyeket a Budapesttel szomszédos településeknek kellett elszenvedni. A szerkesztők vélhetően így fedezték fel újra azt a Nagy-Budapest ideát, amely Bárczy István polgármestersége idején (1906-1913) született, majd a háború miatt jegelték, Trianon után pedig kezdték elfelejteni. De nemcsak a soha be nem gyógyuló sebek és a teljes elszegényedés miatt – ha abból indulunk ki, hogy sokakat már a háború előtt is zavart a főváros túlzott mérete, vízfej-funkciója, képzelhetjük, hogyan vélekedtek ugyanerről egy harmadakkora ország vonatkozásában.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan256172oszk.jpeg" alt="Csepel" width="1781" height="1327">
<figcaption>Kép: Országos Széchenyi Könytár/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ezt az Ujság szerkesztői is belátták, mégis úgy vélték, hogy az egyesülés a későbbiekben elkerülhetetlen lesz, vélhetően ezért is tartották jó ötletnek  azt, hogy a lap a hétköznapinál jóval gazdagabb vasárnapi számában egy Nagy-Budapest címet viselő több oldalas mellékletet szenteljenek a gyakran nyomorúságos, ám ezzel együtt is a fejlődés útjára lépett agglomerációnak. Persze ne legyünk álszentek! A nyilvánvaló jobbító szándék mellett elsősorban eladni szerették volna az Ujságot. Soroksáron és Kispesten, Rákosszentmihályon és Békásmegyeren. Hogy Nagy-Budapesttel érdemes foglalkozni, azt a Statisztikai Hivatal számításai igazolták – 1880-ban 36 782 ember lakott a főváros környékének húsz városában és községeiben. 1920-ban már 288 329 volt a lakosok száma, a növekedés üteme sokkal dinamikusabb volt, mint Budapesten – de ezt tükrözte a Bethlen István nevével fémjelzett 1922-es retrográd választójogi törvény is, amely a nők választójogi korhatárát 24-ről 30 évre emelte fel, illetve ún. értelmi cenzust vezetett be, ami a férfiak esetében négy, a nőknél hat elemi osztály végzettséget jelentett. A legnagyobb felzúdulást mégis az váltotta ki, hogy visszaállította a nyilvános szavazást azzal a nevetséges indokkal, hogy magyar ember jelleméhez ez az illő.  De ezt nem lehetett mindenhol bevezetni, az ún. bethleni konszolidáció sarokköve volt ugyanis a szociáldemokratákkal való kiegyezés, és mivel a szervezett munkások java a fővárosban, illetve más nagyvárosokban laktak – e települések lakói titkosan szavazhattak.
<blockquote>
Ugyanez vonatkozott a Budapest környéki választókerületekre is, az Ujság szerkesztői pedig ebbe kapaszkodtak bele, 
</blockquote>
amikor 1930. február 16-i lapszámukban először jelent meg a Nagy-Budapest melléklet. „Az Ujság évtizedek óta vezető harcosa volt minden komoly haladást célzó eszmének. Évtizedek óta megszoktuk, hogy irányt mutassunk, hogy hasábjainkon propagált eszmékkel mozgalmakat indítsunk el, megmozdulásokat, amelyek messze kiható eredményekkel jártak. Az Ujság mai számával ismét útjára indul egy nagy eszme: Nagy-Budapest gondolata. Már a háború előtt komoly igyekezettel egyengették az útját annak, hogy az ország fővárosa, a milliós várossá felnőtt Budapest, a nagy világvárosok sorába léphessen és szépségén kívül nagyságával, hatalmas méreteivel is megfelelő súlyra tegyen szert. A háború véget vetett ennek a szép álomnak. Az elmúlt évtized sok mindent visszahozott a béke idejéből, s mi úgy gondoljuk, elérkezett az ideje annak, hogy az Ujság ismét felvesse a fővárosi polgárság annyira népszerű gondolatát, Az Ujság a mai számtól kezdve vasárnaponként oldalakat szán külön mellékletében Nagy-Budapest gondolatának, amelynek gyakorlati megvalósítása tudjuk csak egyirányban lehetséges: a környező városok és falvak „városításán“ keresztül.
<blockquote>
Az Ujság harcolni fog azért, hogy ezek a környező városok és községek önerejükből alkossák meg mindazt, ami ma hiányos, hogy azután egyenrangú részekként csatlakozhassanak az egészhez: Nagy-Budapesthez
</blockquote>
– írták a laptestben, pár oldallal később pedig  láthatóvá is vált az új melléklet, – amelynek címlapja is volt – Bárczy István előtt tisztelgő sorokkal, illetve a fővárosi vezetőkkel készült rövid beszélgetésekkel töltöttek.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure><img src="/api/file/image/nbp.png" alt="Nagy-Budapest" width="1426" height="258">
<figcaption>Kép: Ujság, 1930. február 16..</figcaption>
</figure>
</div>
Mások mellett megszólíttatott Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Bródy Ernő, a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke, Wolff Károly a Keresztény Községi párt elnöke, de a különböző pártállású urak ugyanazon a véleményen voltak: a kérdés nem időszerű.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure style="text-align: right;"><img src="/api/file/image/fortepan251176.jpeg" alt="Gubacsi" width="5190" height="5190">Pesterzsébet, Határ út Kép: FÖMTERV/Domonkos Endre/Fortepan</figure>
</div>
Az akkori közgondolkodást leginkább Sipőcz Jenő nyilatkozata fejezte ki: „A mai szomorú helyzetben nézetem szerint ez az eszme megvalósíthatatlan. A kicsinyre szabott ország nem bírná el a környező községekkel megnagyobbodott fővárost, az ellentét a főváros és a vidék között, amely, sajnos, ma is megvan, talán még nagyobb lenne – foglalta össze a polgármester, hozzátéve, hogy Nagy-Budapest létre a fővárosnak sem érdeke, „mert óriási áldozatot kellene hozni, hogy a környék községeit és városait a főváros színvonalára emeljük. Sipőcz szerint különben sem lenne szerencsés a környező községeknek és városoknak önállóságuk feladása „a mai viszonyok között”. Ezzel együtt Budapest polgármestere szerint igen sok olyan kérdés van, amelyekben meg kell találni a főváros és környéke között „nemcsak az érintkezést, hanem az együttműködést is” – főleg közlekedési, közegészségügyi és közüzemi tekintetben.
<h3 class="gmail-p1" style="text-align: left;">Közlekedés, közművek, közteher</h3>
Az Ujság Preszly Elemér Pest vármegyei főispánt is megkereste, aki Budapest és környéke című cikkében fejtette ki véleményét. Preszly a laza egyesülés híve volt, úgy vélte, hogy egy hivatalt kellene felállítani arra, hogy „a függő kérdéseket Budapest és környéke között minél előbb rendezhessék”, ugyanakkor „meg kell állapítani azokat a szempontokat, ahol az érdekek kölcsönösen találkoznak”. A fősipán a legnagyobb problémának a közlekedésügyet, de a közművek és az egészségügyi intézmények helyzetét minél előbb rendezte volna. „Ami pedig talán a legégetőbb problémát, a közlekedés ügyét illeti, fontos volna, hogy végre Budapestnek és környékének közlekedése gyors, olcsó és egységes legyen. Szembetűnő az a nagy különbség, amely a BSzKRT és a HÉV vonalai mentén látható fellendülés és a közlekedésileg elhanyagolt területek visszamaradottsága között mutatkozik.
<blockquote>
A legsürgősebb problémánk volna a gyorsvasút megépítése
</blockquote>
– jegyezte meg Preszly Elemér.
<div class="text_image_wrapper" style="text-align: left;">
<figure style="text-align: right;"><img src="/api/file/image/bfok-szoike-annamairia-anonime.jpeg" alt="Építkezés" width="1600" height="1043">Budafok Kép: Szőke Annamária/Anonime/Fortepan</figure>
</div>
A folytatásban két „vidéki” országgyűlési képviselő, Fábián Béla és Szűcs István helyzetértékelését olvashatjuk, ők ugyancsak a közlekedést tartják a legnagyobb problémának „A közlekedési viszonyokra nézve a legjellemzőbb Kispest és Pesterzsébet példája. Ez a két város – ötvenezer körül a lakosság száma mindegyikben – összeépült. A Határ utca a választóvonal közöttük, mégis ha Kispestről valaki villamoson Pesterzsébetre akar jutni, vagy viszont, előbb Budapestre kell bekarikáznia és csak innen juthat el a pátriájával összeépült másik városba” – így Fábián. Borvendég Ferenc tanácsnok, a főváros vízvezetéki és világítási osztályának vezetője a környéki közműhelyzetet foglalja össze, melyből kiderül, hogy vezetékes gáz csak Újpesten, vezetékes víz pedig ugyancsak Újpesten, illetve Kispesten és Pesterzsébeten volt. „Újpest maga építette vízművét, Kispest, és Pesterzsébet pedig annak köszönheti a vízellátásba való bekapcsolódását, hogy megépült a Kispesthez tartozó Wekerle-telep s ezzel együtt megépült az állami vízmű és az látja el ezeket a városokat vízzel is” – mondta a tanácsok, aki egyedül az elektromos hálózatok kiépítését tartotta kielégítőnek: ezek a  HÉV-vonalak villamosítása nyomán jöttek létre.
A továbbiakban a Nagy-Budapest különféle helyi problémákkal foglalkozik, a címek pedig egy katasztrófafilm-fesztivál programfüzetét idézik: „Negyvenezer ember fertőzött vizet iszik Rákospalotán”, „Kispesten tengődnek a gyárak – haldoklik a Szülő Otthon – naponta ötven szegény beteg jelentkezik és nincs gyógyszerre pénze a városnak”, „Pestszentlőrincen megbukott a hangos mozi”.
E reménytelen hangzavar később sem csitult, de azért olyan érdekességek is helyet kaptak amelyekre még visszatérünk. Az Nagy-Budapest melléklet azonban nem volt hosszú életű, utoljára 1931 novemberében jelent meg. Úgy véljük, a megszűnés hátterében sokkal inkább a Magyarországra is begyűrűző Nagy Gazdasági Világválság állhatott és nem a Nagy-Budapesttel kapcsolatos érdektelenség.

Nagy-Budapest eszméjét Bárczy István polgármesteri tevékenységével kapcsolják össze, az első világháború és Trianon azonban elsodorta a nagyívű elképzelést. Amelybe tíz évvel később jó tollú újságírók próbáltak életet lehelni. Felemás sikerrel, de magas színvonalon.

95 éve Nagy-Budapest kézzelfogható közelségbe került. Nyomtatott változatban

A II. kerület után a VI. kerületben is lezárult az első női közösségi gyűlés. A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely <a href="https://www.facebook.com/orsigergely2kerulet/posts/pfbid031eUdXo2Da8mXgtgHPNcsnoQJxE1MJpmHZXr4cetaZUkQ1DPHtD7dCrKBTZ7GB2byl" target="_blank" rel="noopener">hálásan megköszönte</a> a résztvevőknek, hogy időt és energiát nem kímélve velük tartottak, és ugyanígy köszöni minden jelentkezőnek és javaslattevőnek, hogy segítették Buda első női közösségi gyűlését.
A VI. kerület polgármestere, Soproni Tamás szintén megköszönte a résztvevők munkáját. <a href="https://www.facebook.com/soproni.tamas.polgarmester/posts/pfbid0oCGiWmrmhGGbWBRz4BHQ4L488vF9AzYppLPgbyWdsUk1K8UheWXyR7vCMgosm5uul" target="_blank" rel="noopener">Mint írta</a>, a köztük töltött időből arra következtet, hogy jól érezték magukat, és ha közben még kapcsolatok, barátságok is szövődtek, akkor már csak azért is megérte megszervezni.
Ahogy mindketten megjegyezték, 
<blockquote>
az elmúlt hetekben 50-50 kerületi női lakos beszélgetett, vitázott arról, hogyan lehetne jobbá tenni a kerületeket.
</blockquote>
Az utolsó alkalom végén a II. kerületben még egy orgonát is ültettek a résztvevőkkel.
A következő időszakban összesítik, kiértékelik a javaslatokat, hogy januárban mindkét polgármester egy komplett javaslatcsomagot kapjon, hogy kerületi nők hogyan képzelik el a városrészek fejlesztését. Őrsi bízik benne, hogy mire elindul a tavaszi virágzás, már megvalósult ötletekről is beszámolhatnak.
Ahogy egy, a projekttel kapcsolatos augusztusi sajtóbeszélgetésen Bördős Éva, a gyűléseket szervezésében is segítő DemNet, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány igazgatója <a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/noi-reszveteli-program-indul-ket-keruletben-de-a-belugy-neheziti-az-onkormanyzatok-dolgat/33503079.html" target="_blank" rel="noopener">elmondta</a>,
<blockquote>
a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően 5-20 javaslat szokott kikristályosodni a beszélgetések végére,
</blockquote>
amik között vannak kis léptékűek, de olyanok is, amik akár milliárdos nagyságrendű beruházást igényelnének.
A Szabad Európa beszámolója <a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/noi-reszveteli-program-indul-ket-keruletben-de-a-belugy-neheziti-az-onkormanyzatok-dolgat/33503079.html" target="_blank" rel="noopener">szerint</a> utóbbival kapcsolatban a két polgármester megjegyezte, hogy a limitált önkormányzati lehetőségeikhez képest ezeket is igyekeznek majd menedzselni és ha kell a főpolgármester, ha kell, a kormány közreműködését elérni a megvalósításukban.
Ahogy az Énbudapestemen is <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/13/kozos-gondolkodasra-hivja-a-noket-a-ii-keruleti-onkormanyzat" target="_blank" rel="noopener">megírtuk</a>, a II. kerület szeptember közepén, a VI. kerület október elején azzal a céllal indította el a közösségi gyűléseket, hogy az eltérő élethelyzetben élő nők véleménye, tapasztalata és tudása úgy jelenjen meg az önkormányzat döntéseiben, hogy
<blockquote>
közben elkerülik a sztereotip megoldásokat, mint hogy legyenek nagyobbak a parkolóhelyek vagy legyen minden babakocsi barát.
</blockquote>
Mint a DemNet is <a href="https://demnet.hu/blog/kiderult-miben-ternek-el-a-budapesti-nok-es-ferfiak-kozlekedesi-szokasai/" target="_blank" rel="noopener">felhívta rá</a> a figyelmet, noha a városban élők nagyjából fele nő, szempontjaik, tapasztalataik a történelem során nem azonos mértékben, vagy egyáltalán nem jelentek meg a várostervezésben. Emiatt aztán sok esetben a mai napig kevésbé tudják kiaknázni a lakókörnyezetükben rejlő potenciált mint a férfiak, holott, ideális esetben a város minden tere és minden eszköze mindenki számára használható kéne, hogy legyen.
A Kortárs Építészeti Központban is tartottak <a href="https://enbudapestem.hu/2023/12/15/ha-a-varostervezesbe-nok-is-beleszolhatnanak-kiderulne-hogy-az-astorian-nem-lehet-kozlekedni" target="_blank" rel="noopener">egy kerekasztal-beszélgetést</a>, ahol olyan kérdésekre keresték a választ, mint például, mi a legbosszantóbb abban, hogy Budapest tervezéséből kihagyták a nőket?
Soltész Noémi, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) egyik alapítója, aki a közösségi gyűlések egyik szakértője is volt, például azt mondta, hogy ezen egészen addig nem is gondolkodott, amíg nem született gyereke, és rá nem jött, hogy Magyarországon nehéz babakocsival közlekedni.
Ahogy a sajtótájékoztatón Soproni is elmondta, ő például fiatal korukban más utcákon keresztül közelítette meg a lakásukat, mint a nővérei, mert neki kevésbé volt fontos, hogy ahol este járt, ott mindig jó legyen a közvilágítás.
<blockquote>
Olyan egyébként, hogy egy közösségi gyűlés kizárólag nők részvételével valósuljon meg, állítólag még soha nem volt,
</blockquote>
ebben a II. és VI. kerület úttörő szerepet vállalt.

Az elmúlt hetekben 50-50 kerületi női lakos beszélgetett, vitázott arról, hogyan lehetne jobbá tenni a II. és VI. kerületeket.

Véget értek a női közösségi gyűlések, készülnek a javaslatcsomagok

Van egy <a href="https://nyitvafesztival.hu/">városi fesztivál</a>, aminek az a célja, hogy a forgalmas utcák mellett üresen árválkodó üzlethelyiségek bérlőre találjanak és azok a kezdeményezések, amelyek helyet keresnek maguknak a városi térben, otthonra leljenek. 
 2026-ban április és június között kerül sor a NYITVA! Kiadó üzletek fesztiválja ötödik, józsefvárosi kiadására, amelyet a KÉK - Kortárs Építészeti Központ és a RÉV8 szervez a Józsefvárosi Önkormányzat támogatásával, ezúttal a Népszínház utcában és környékén.
 A fesztivál több mint egy kulturális esemény: az ingatlanközvetítés kooperatív formája. A program idejére üres, kiadó budapesti üzlethelyiségekbe költöznek be ingyen olyan helykereső kezdeményezések és vállalkozások, amelyeket helyi kötődésű, szakmai zsűri választ ki. Így a tulajdonosok és beköltözők csökkentett kockázatok mellett próbálhatják ki együttműködésüket, így a fesztivál végére megalapozott döntést hozhatnak a folytatásról – írja közleményében a KÉK. 
A kiválasztott vállalkozások a fesztivál ideje alatt csak a rezsit fizetve költözhetnek be korábban üres üzlethelyiségekbe és vállalkozásfejlesztő felkészítést kapnak miközben valós környezetben tesztelhetik ötleteiket. A program a helyben élők számára is értéket teremt: olyan minőségi, helyi igényekre reagáló vállalkozásokat és közösségi kezdeményezéseket hoz a városrészbe, amelyek hosszú távon is gazdagíthatják a környéket. A fesztivál egy harmadik szereplőnek, Budapestnek is vitathatatlan nyereséget hoz: az üres üzletek megtelnek élettel, javul a városkép, erősödik a helyi gazdaság, teret nyer a kreativitás. Ráadásul a fesztivált az üzletekben és köztéren szervezett közösségi programok kísérik, hogy a beköltözők közvetlen kapcsolatot teremtsenek a helyben élőkkel és így új közönséget szólítsanak meg. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/neipsziinhaiz-utcareiv8eoirdoigh-lola.jpeg" alt="Nyitva!" width="2000" height="1333">
<figcaption>Kép: Szabó Sipos Tamás</figcaption>
</figure>
</div>
Kik jelentkezhetnek?
Akik helyet keresnek – a szervezők a legkülönbözőbb területekről várják a projektötleteket,  legyen szó kulturális, közösségi, társadalmi kezdeményezésről, helyieket célzó szolgáltatásról vagy ezek határterületeiről. Az ötletgazdák 2026. január 26-ig jelentkezhetnek.
Akik kiadnának – az még üresen álló hét önkormányzati üzlethelyiség mellett a szervezők várják a magán üzlettulajdonosok jelentkezését is, hogy minél több lehetőséget kínálhassanak az új vállalkozások számára. 
A nyertes pályaműveket szakmai zsűri választja ki, az eredményhirdetés várható időpontja 2026. február 9.
Pályázati felhívások és jelentkezés <a href="https://nyitvafesztival.hu/felhivas/">itt érhető</a> el, míg a kiadó üzlethelyiségek <a href="https://nyitvafesztival.hu/uzletek-2026/">listája itt</a>. 
Kiemelt kép: Szabó Sipos Tamás/Kortárs Építészeti Központ

Tavasszal a KÉK - Kortárs Építészeti Központ a RÉV8-cal karöltve újra megrendezi a NYITVA! Kiadó üzletek fesztiválját és ezúttal a Népszínház utca és környékének régóta üresen álló üzlethelyiségei és leendő bérlőik lesznek a sztárfellépők. 

A város legfurább fesztiválja a kiadó üzletekről szól

A tavaly téli szezonban minden korábbinál többen csatoltak korcsolyát és rótták a köröket a Városligetben. Összesen 337 800 látogatót fogadtak a <a href="https://mujegpalya.hu/" target="_blank" rel="noopener">Műjégpályán</a> – ez abszolút rekordnak számít a közel 100 napos nyitvatartás alatt. A kölcsönző sem maradt el a csúcsdöntéstől: több mint 150 000 pár korcsolyát adtak ki a szezon során. 
Ez Európa egyik kedvenc korcsolyázási helyszíne, és <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/06/europa-legjobb-korcsolyas-helyszine-a-varosligeti-mujegpalya">nem csak mi gondoljuk ezt</a>. Ráadásul a Városligeti Műjégpályán nem csak korcsolyázni lehet, minden évben számtalan esemény és különleges program színesíti a téli hónapokat: bemutatók, koncertek, fesztiválok költöznek jeges körülmények közé. Emellett ezrek tanulnak itt meg korcsolyázni, őket Bobby, a fóka és testvéreik segítik ebben, amikből idén még több várja a lelkes 14 év alattiakat. A Városligeti Műjégpálya mindig egy különleges alkalom és helyszín az együtt sportolásra,  a szórakozásra, különösen olyankor, amikor egyébként nehéz jó okot találni arra, hogy kimozduljunk a téli hidegben.
Vasárnap délelőtt, még pont az utolsó őszi napon megnyitott tehát, online jegyvásárlás <a href="https://jegy.mujegpalya.hu/">ide kattintva</a> érhető el – normál és kiemelt időszakban más díjszabás van érvényben, de a felnőtt és diák bérletekről és  a korcsolyakölcsönzésről is minden információ megtalálható a honlapon.
Kiemelt kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem

Az üzemeltetők műszaki hibával is küzdöttek, miközben a tökéletes jégminőséget támogató időjárásra vártak, most a kevesebb csapadékkal és a tartós, 0 fok körüli hőmérséklettel ez is megérkezett. Vasárnap délelőtt óta nyitva a Városligeti Műjég!


Európa egyik legszebb és legnagyobb szabadtéri korcsolyapályája megkezdte a 155. téli szezonját

„Eddig és ne tovább!” – így az emberiség egyik legősibb mondása. A határok kijelölése kezdettől fogva emberi tevékenység, a haladás záloga, a béke bizonysága, egyúttal minden bajok forrása, hiszen
<blockquote>
az soha nem vezet jóra, ha a határ kijelölésével az egyik fél nem elégedett.
</blockquote>
Kezdetben persze ez is pofonegyszerű volt. Elég volt egy folyó, erdő, vagy bokorcsoport, egy feltűnő fa, de a fejlődés ide is elért, megjelentek a mesterséges határjelek, amelyeket már az ember állított elő és állított fel. „Az egyes községek határának vonalait barázdákkal v. árkokkal, a vonalak törési pontjait pedig maradandó jelekkel, pl. halmokkal, fa- vagy kőoszlopokkal jelölik meg. A magánbirtokok közül, amelyek határának megjelölését a törvény (1894: XV. t.-c.) rendeli, a nagyobbakat árokkal és élősövényekkel vagy sorfákkal veszik körül, a kisebbeket pedig barázdákkal, mesgyékkel különítik el s azok végpontjaira kisebb fa- v. kőoszlopokat a tulajdonos nevének kezdőbetűivel ellátva ásnak le” – írták a Révai Nagy Lexikonának „határjelek” szócikkében 1911-ben, de a témáról sokat elmond, hogy
<blockquote>
a következő szócikk a „határjel-hamisítás”
</blockquote>
Bár ez inkább rongálás volt, mint a pénz- vagy okirathamisításhoz fogható „művészi” megnyilvánulás. „Megkülönböztetendő: 1. a határjeleknek szándékos és jogtalan megsemmisítése, kidöntése, szétrombolása, felismerhetetlenné tétele v. áthelyezése; 2. egyszerű megrongálása, a feliratnak olvashatatlanná v. felismerhetetlenné tétele” – írta a Révai, amit azért érdemes ide citálni, mert ennek alapján, 110 év múltán, az időt (úgyis mint időjárást) vádolni lehetne, nem beszélve mindazon naiv munkásemberekről, akiknek  az érvényét vesztett határjel – általában határkő – az útjában állt, és miattuk nem tudta elvégezni rendesen a munkáját. És azt sem tudta, hogy mi az, amit elpusztít…
1873-ban Budapestet is határkövekkel rakták körbe, akkor ennek még közigazgatási jelentősége is volt, mára jelképessé vált e gesztus: „kijelölték az új fővárost”.
„Találkozott-e már Ön, kedves olvasó egy igazi budapesti határkővel? Számomra az első alkalom meglepetés volt és igazi emlékezetes élmény – írja Ráday Mihály Dr. Szentpétery Tibor határkövekről szóló könyvének (A XVIII.–XIX. században kihelyezett BUDAPESTI HATÁRKÖVEK albuma – Budapesti Városvédő Egyesület/Keraban, 1995) előszavában, a régiségek iránt tisztelet jegyében, ám egyúttal azt is igazolva, hogy hiába „vésték kőbe”, a határjelek is felejthetők. Vagy mégsem?
<blockquote>
Az ember sétál a Svábhegyen, egyszer csak lát egy kőoszlopot. Az oszlop nagyobb, mint a magyarországi régi kilométerkövek (amelyekből ma már alig van egynéhány az országutak mentén), nem emlékeztet sírkőre, szobortalapzatra, s teljesen érthetetlen, hogy miért pont ott áll, ahol megpillantjuk 
</blockquote>
– folytatta Ráday. – Közel mentem, s alig kivehető feliratait elkezdtem böngészni. Az oszlop egyik oldalán a főváros, a másikon Hidegkút neve, olyan egykor önálló településé, amely már régen a főváros részévé vált. És persze mindezt kiegészíti egy évszám. És amikor eszembe ötlik, hogy ez nem is lehet más, mint az 1873-ban egyesült főváros és az (akkor még) szomszéd település határát mutató jel, már nézek is körül, keresem a következőt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hatat.jpeg" alt="a" width="1600" height="1564">
<figcaption>A 157. számú határkő a Hármashatárhegy délkeleti lejtőjén.Kép: Pálos Ágnes/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Aztán munkám során újabb és újabb levelek, nézői bejelentések témája egy-egy hasonló, de kidőlt megmentésre érdemesnek tartott oszlop sorsa” – folytatja Ráday, ami azt bizonyítja, hogy ezek a száz éveken át oly fontos alakzatok a 20. század második felében hamar elveszítették a jelentőségüket. Ugyanakkor jelentős régiségekké léptek elő – amelyeket érdemes megőrizni az utókor számára. Budapesten különösképp. 75 évvel ezelőtt, Nagy-Budapest létrejöttével ugyanis érvénytelenné váltak e határkövek – de egyúttal emlékoszlopokká is váltak, amelyekhez odabiggyeszthették volna: „itt húzódott Budapest határa 1873-1950 között”.
Nem biggyesztették.
Ráday Mihály harminc évvel ezelőtt hívta fel a figyelmet ezen értékeinkre, a huszonnegyedik órában. A határkövekkel addig senki nem foglalkozott, sorsuk negyvenöt éven át egyedül az aktuális tulajdonoson múlott. És ha csak abból indulunk ki, hogy 1950-1995 között hány lakótelep, bevásárlóközpont, áruház, raktár, garázs stb. épült, hány kilométer műút, új utca létesült, nem csoda, hogy míg 1940-ben a főváros 325 határkő ölelésében létezett, a kilencvenes évekre javarészük eltűnt/megsemmisült/beépült/leépült.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/hatairk.jpeg" alt="Határkövek" width="1200" height="847">
<figcaption>Kép: Dr. Szentpétery Tibor/Budapesti Városvédő Egyesület</figcaption>
</figure>
</div>
Ami megmaradt, és nyoma is van, az nagyban köszönhető Dr. Szentpétery Tibornak, aki kellő elszántsággal kezdte kutatni a régmúlt különös sorsú emlékeit.
<blockquote>
„Végre, valaki vállalkozott, hogy mindet felkeresi, begyűjti. Szerencsére csak képletesen, hiszen a helyükön kell maradniuk.
</blockquote>
Dr. Szentpétery Tibor végigkutatta hegyen-völgyön, erdőn és mezőn, házak udvarán, kerítések szélén az összes ma még fellelhető határkövet. Köztük azokat is, amelyeket múzeumba szállítottak” – írta Ráday Mihály.
Minden bizonnyal ez a könyv – amit rajongói csak „Kék könyvként" emlegetnek – nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen figyeltek fel a határkövekre, s azok az azóta eltelt harminc évben korántsem szenvedtek oly veszteségeket, mint az azelőtti évtizedekben. <a href="https://varosvedo.hu/termek/budapesti-hatarkovek/">Miként arra a kiadó is felhívja a figyelmet</a>, „a kiadás óta sokat változott a világ”, és a GPS-nek hála már sokkal precízebb térkép készülhetett, hiszen lelkes túrázók összegyűjtötték a határkövek koordinátáit. „Nagyon szép feladat a könyvben szereplő határkövek összevetése a <a href="https://www.geocaching.hu/">geocaching.hu</a> közösség <a href="https://www.geocaching.hu/poi.geo?lap=1&amp;egylapon=25&amp;dist_lat=&amp;dist_lon=&amp;filetype=&amp;wp_logs_max=&amp;waypoint_xml=%3Cfield+name%3D%22kod%22+deaccent%3D%22i%22%2F%3E&amp;description_xml=%3Cfield+name%3D%22nev%22+deaccent%3D%22i%22+length%3D%2224%22%2F%3E%3A%3Cfield+name%3D%22nehezseg_0%22%2F%3E%2F%3Cfield+name%3D%22terep_0%22%2F%3E%2C%3Cfield+name%3D%22tipus%22%2F%3E%2CR%3Cfield+name%3D%22elrejtes%22+format%3D%22ymd%22%2F%3E%2CU%3Cfield+name%3D%22utolso_megtalalas%22+format%3D%22ymd%22%2F%3E&amp;content_type=default&amp;content_disposition=default&amp;filename=&amp;compression=default&amp;wp_limit=&amp;poi_any=&amp;poi_nickname=&amp;poi_fulldesc=&amp;poi_placer=&amp;poi_city=Budapest&amp;poi_member=&amp;poi_alt_min=&amp;poi_alt_max=&amp;poi_dateposted_min=&amp;poi_dateposted_max=&amp;poi_dist_min=&amp;poi_dist_max=&amp;poi_submit_text=Mehet&amp;code%5B0%5D=43543&amp;no_caches=i&amp;action=browse&amp;id=geomap&amp;filter=i">budapesti határkő poi adatbázisában</a> megadott GPS koordinátákkal, melyeket <a href="https://varosvedo.hu/2020/POIs.gdb">ide kattintva</a> lehet letölteni a még hatékonyabb keresés érdekében, sőt meg lehet nyitni valamilyen applikációval vagy a <a href="https://www.google.com/earth/download/gep/agree.html">Google Earth Pro</a> Fájl parancsával” – jegyzik meg a könyv frissített ajánlójában.
A gondoskodás szép példája, hogy 2021-ben Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata számára magától értetődő volt, hogy felújítsák azt a határkövet, amely kettétört. Az önkormányzat hangsúlyozta, hogy
<blockquote>
a kő nem pusztán a határ kijelölésére szolgáló jel, hanem egyfajta emlékmű is
</blockquote>
az évszázadok óta vita tárgyát képező Buda és Óbuda határán.

Amit manapság a „lakott terület kezdete/vége” táblák jelölnek, azt 100 éve még feltűnő kövek hirdették, bár ez  a megállapítás is csak nagyjából stimmel. Az ún. határkövek ugyanis nem a lakott terület, hanem a település határára kerültek. Budapesten több mint háromszáz volt belőlük.

Amit manapság a „lakott terület kezdete/vége” táblák jelölnek, azt 100 éve még feltűnő kövek hirdették, bár ez  csak nagyjából stimmel. Az ún. határkövek ugyanis nem a lakott terület, hanem a település határára kerültek. 

A kijelölés emlékezete

A modern, ingatlanosok által előszeretettel bauhausnak hívott budai és Lupa-szigeti nyaralók, a hazai lakásművészet megreformálásának álma és híres könyvillusztrációk kötődnek a nevéhez. Kevés olyan építészt tudunk felsorolni, aki ennyire szerteágazó területeken alkotott formabontó és stílusteremtő módon. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-11-26-15.png" alt="Kozma" width="1684" height="810">
<figcaption>Kép: Facebook/Iparművészeti Múzeum</figcaption>
</figure>
</div>
Kozma a Műegyetemen tanult és szerzett diplomát, pályája elején, 1909–1910-ben nem kisebb név mellett tanult festeni Párizsban, mint Henri Matisse, hazatérve pedig Lajta Béla irodájában kezdett el dolgozni. nevéhez köthető a Lajta tervezte épületben, a Szervita téri Rózsavölgyi-házban működő Zeneműbolt bútorzatának tervezése. Csatlakozott a Kós Károly által képviselt fiatal építészek népies-szecessziós irányú szellemi köréhez, így adott volt, hogy érdeklődése homlokterébe a népies-nemzeti motívumok és formák kerültek. 
1913-ban megalapította a Budapesti Műhelyt, aminek a célja a korabeli lakásművészet, bútorkészítés és lakberendezés megformálása volt. A műhelyben dolgoztak a korszak kiemelkedő asztalosai, kárpitosai és hatása akkora volt, hogy stílusát Kozma-barokk néven kezdték el emlegetni a 20-as években. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aitrium-haizbejairatabudapestii.jpeg" alt="Átrium" width="1388" height="950">
<figcaption>Kép: 1936/5-6. sz./ Tér és Forma</figcaption>
</figure>
</div>
Az 1930-as években két nagy fordulat is bekövetkezett a pályájában. Nem csak egyre inkább az építészet felé fordult, de ekkorra már a modern, letisztult formanyelvet részesítette előnyben. A hegyvidéken számos modern stílusú családi házat tervezett. A Napraforgó utcában két háza is áll, de legszebb ilyen épülete talán a Lupa-szigeti nyaralója, de nevéhez kötődik a Vadász utcai Üvegház, és sokak által ismert Margit körúti Átrium ház.

1948-ban, 77 éve ezen a napon hunyt el Kozma Lajos, aki a XX. század első felének egyik legsokoldalúbb, stílusteremtő építész-grafikus-művésze volt.

Aki az Ady-illusztrációktól a Lupa-szigeti nyaralóig alkotott szépet

Hat fényvillamos, egy fényfogas, egy fényhajó és a Mikulásbusz alkotja a BKV idei ünnepi flottáját – írja közleményében a BKV. A cél most is az volt, hogy a BKV üzemeltetésében lévő lehető legtöbb járműtípus képviselje magát, ezért hét különböző típusú villamos kap ünnepi díszítést: a klasszikus Fényvillamos, az UV szerelvény mellett egy KCSV-7, egy TW6000, egy T5C5K2, egy Ganz-csuklós villamos, egy Combino és a fogaskerekű. A fényflotta része a Dunán közlekedő BKV 100-as típusú hajója, valamint a Mikulásbusz is csatlakozik az ünnepi járművekhez, idén először egy Ikarus 280-as csuklós autóbuszt dekorál a BKV. 
Sosem látott nagykörúti fénykaraván
Az ünnepélyes megnyitó után, háromnegyed hat körül a Hungária kocsiszínből hat fényvillamos a Nagykörút felé veszi az irányt, és a Blaha Lujza téren egy-egy 4-es és 6-os villamos közé sorolva indulnak Újbuda-Központ irányába, hogy a 4-es villamos vonalán két kört tegyenek Újbuda-Központ és a Széll Kálmán tér között. A fényvillamosokra a Hidegkuti Nándor stadionnál és az Asztalos Sándor utcai megállónál lehet felszállni, ezután először a Rákóczi térnél áll meg a flotta, onnantól pedig minden megállónál lesz lehetőség le- és felszállásra. A T5C5K2 szerelvényre ezen a vonalon nem lehet felszállni. A nagykörúti fénykaraván eddig sosem látott káprázatos élményt nyújt majd, hiszen most először lehet az összes fényvillamost egyszerre, egy vonalon látni. Az advent többi napján egészen január 6-ig minden fényjármű más-más vonalon teljesít majd szolgálatot.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bkk-51.jpeg" alt="BKV" width="1229" height="819">
<figcaption>Kép: BKK/BKK</figcaption>
</figure>
</div>
Összefogás a rászorulókért
A BKV fényflottája nemcsak látványt és különleges utazási élményt kínál, hanem lehetőséget is biztosít a rászorulók támogatására. A társaság a Katolikus Karitásszal együttműködve modern, gyors és minden utas számára könnyen elérhető módon teszi lehetővé az adományozást, az ünnepi flotta járművein kihelyezett QR kódokon keresztül lehet támogatni a karitatív szervezet adventi segélyprogramját. A társaság bízik benne, hogy a fényflotta varázsa és az adományozás egyszerű lehetősége sokakat ösztönöz majd arra, hogy – akár egy kis összeggel is – hozzájáruljanak ahhoz, hogy a karácsony mindenki számára valódi ünnep lehessen.
Fénymenetrend
Az ünnepi flotta járművein normál díjszabással lehet utazni, a fényhajó díjszabása és menetrendje a <a href="https://www.bkv.hu/hu/content/bkv-hajozas" target="_blank" rel="noopener noreferrer">BKV honlapján</a>, a feldíszített járművek aktuális menetrendje pedig a <a href="https://bkk.hu/unnepijaratok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">https://bkk.hu/unnepijaratok</a> oldalon elérhető. A fényvillamosok tervezetten január 6-ig közlekednek, a fényhajón december 30-ig, a Mikulásbuszon pedig december 23-ig lehet utazni.

November 28-án 17 órakor indítja útjára fényflottáját a BKV, majd a szikrázó karaván elindul a Nagykörúton, hogy az adventi időszakban először és utoljára együtt, egyszerre láthassák őket, mielőtt megkezdik útjukat a főváros valamely villamosvonalán. 

Indul a fényflotta – idén egy különleges nagykörúti csillamos vonulással

A mai nap, november 25., 1953-ban vált nemhivatalos piros betűs ünneppé. Azután, hogy a magyar labdarúgó-válogatott a londoni Wembley stadionban 6-3-ra legyőzte az angolokat. Noha barátságos meccsen, ám a házigazdát megszégyenítve; ez volt ugyanis az első alkalom a futball  addigi történetében, hogy nem szigetországi válogatott győzte le az angolokat hazai pályán. Azt az angol válogatottat, amely első mérkőzését 1872-ben játszotta. Ráadásul a magyarok a meggyőzőnél is meggyőzőbb fölénnyel diadalmaskodtak.
Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a brit sajtóban az évszázad mérkőzéseként beharangozott összecsapás a meccs után is érvényes maradt. És érvényes maradt a következő ötven évben is - annak ellenére, hogy a következő ötven évben számtalan izgalmas, jelentős, nagyobb tétre menő, drámai stb. meccset játszottak világszerte, ráadásul ezeket a meccseket a televíziónak köszönhetően már százmilliók láthattak valós időben. 
Viszont e százmilliók a két csapat valamelyikének szurkoltak. Londonban  más volt a felállás. Az egész világ arra várt, hogy valaki megleckéztesse az angolokat.  Akik a világfutballt nem ismerték el, az első három labdarúgó vb-re el sem utaztak, Akik addig csak  becsmérelni és lenézni tudták más országok futballstilusát, ha úgy tetszik futballkultúráját. És ez a nagyképűség azután is megmaradt, hogy az 1950-es brazil vb-n a tökamatőr Egyesült Államok ejtette ki őket. De csak egy apró góllal, és nagy szerencsével.
Puskásék azonban leiskolázták a büszke angolokat. 1953. november 23. az angol futball Waterloo-ja volt. A Nagy Történelmi Vereség, amit a fenti okokból az egész világ ünnepelt. De Angliának is kellett a pofon. miként fél évvel később, a Budapesten rendezett visszavágón, a megalázó K.O., a 7-1-es magyar győzelem. Anglia pedig  úgy ismerte el azt, hogy a világ labdarúgása túlhaladta őt, hogy igyekezett alkalmazkodni hozzá. Olyannyira, hogy az 1966-os világbajnokságot már ők rendezték és nyerték meg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aranycsapat.jpeg" alt="Aranycsapat" width="2560" height="1651">
<figcaption>Amikor a kép készült - 1965-ben -, még nem az volt a fő kérdés, hogy kijutunk-e a világbajnokságra; Kép: Bauer Sámdor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>

Nemcsak számunkra az évszázad mérkőzése

Ma egy különleges pillanatnak lehettünk tanúi – <a href="https://www.facebook.com/LukacsGyogyfurdo/posts/pfbid02Gy1QaogqfPj4Zqs3s7t64V1aiZSoiwzc1nEhoUjzbjsyn6GydvCo6yhMyLhpiSJhl">osztotta meg </a>november 24-én a Lukács Gyógyfürdő és Uszoda. 
„Néhány hónappal ezelőtt az egyik szekrényben régi fényképekre bukkantunk – köztük egy mosolygós lányra, aki a medencében fürdőzött. A kép hátoldalán egy név és egy dátum szerepelt" – számolnak be az eseményről.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/58900945514261117361818074023080459485311773n.jpeg" alt="lukács" width="1598" height="1998">
<figcaption>Kép: BGYH</figcaption>
</figure>
</div>
 
A fényképet a fürdő munkatársai megőrizték, hiszen egy ilyen történelmi fürdőben nagy jelentősége van minden apró emléknek, amely megidézi a múlt hangulatát és mesél valamit a Lukács történetéről. Arra álmukban sem számítottak azonban, hogy egy hűvös novemberi napon, amikor a pénztárnál egy idősebb hölgynek segítenek, akkor az igazolványára pillantva hirtelen minden összeáll –  ő volt a lány a régi fotóról, a név alapján könnyű volt beazonosítani. A fénykép így igen hosszú idő, 70 év után visszatalált a jogos tulajdonosához.

Egy 70 éve elkallódott fénykép került most vissza tulajdonosához. 


Elfriede megtalálása a Lukács Gyógyfürdőben

Az 1999-ben alapított civil díjat a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kuratóriuma ítéli oda „a fővárosi kultúra értékeinek megismertetésében és terjesztésében, valamint művelődési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett magyar állampolgároknak". Az alapítvány változó felállású kuratóriuma olyan személyeket tüntetett ki 2000-2008 között, mint Göncz Árpád, Jancsó Miklós, Maurer Dóra, Sebő Ferenc, Hofi Géza, utána azonban évekig tartó szünet következett.
A kuratórium jelenlegi elnöke Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, tagjai Csejdy András kiadó, a Margó Irodalmi Fesztivál alapítója; Libor Anita újságíró; Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? alapítója; Nagy Ervin színész; Pápai Gábor karikaturista; Schiffer János volt országgyűlési képviselő, volt főpolgármester-helyettes; és Tóth Árpád, a budapesti Neon Galéria alapítója.
A Pro Cultura Urbis kitüntetés 2021-ben „éledt újjá”, ekkor mások mellett Szilágyi Lenke, Kieselbach Tamás és Palotai Zsolt kapta meg a díjat. <a href="https://enbudapestem.hu/2024/11/13/akik-nelkul-szegenyebb-lenne-budapest-kulturalis-elete-atadtak-az-idei-pro-cultura-urbis-dijakat">A tavalyi díjkiosztón</a>  Topor Tünde művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője, Finta László, a Nyitott Műhely alapítója, valamint a Cirko Film – Másképp Alapítvány volt a díjazott.
<blockquote>
Az idei esemény nem véletlenül zajlott a Három Holló kávéházban.
</blockquote>
A kuratórium döntése alapján ugyanis a kávéház alapítója-vezetője, Wilhelm Droste irodalomtörténész, író és műfordító lett az egyik díjazott, a budapesti kávéházi kultúra hagyományainak feltárásáért. Droste német diákként Budapesten ismerkedett meg Ady költészetével, ami olyan nagy hatással volt rá, hogy ide költözött, immár véglegesen. Alapítója volt több az Eckermann és a Jedermann nevű kávéházak mellett több folyóiratnak is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251121mm4640.jpeg" alt="2025." width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Wilhelm Droste egy Dortmundtól negyven kilométerre lévő kistelepülésen , Allendorfban született, és mint mondja, már gyerekkorában valamiféle vonzódást érezett Magyarország iránt. – Tetszett az Ungarn szó, benne az „un”, ami egy német képző is, és gyakran a szembenállást fejezi ki. De hallottam is a magyarokról, meg sajnáltam is őket. Apám nagy fociőrült volt, és mindig mondogatta, hogy az 1954-es világbajnoki címet azért a magyarok érdemelték volna meg. (…) Wilhelm Droste gyerekkorában a sífutás mellett a katolikus neveltetés is meghatározó elem volt, ám ezt hamarosan elsodorta a hatvanas évek balos hevülete, a diáklázadások korszaka. – Akkoriban a társaimmal szerettünk volna egy olyan országot találni, ahol reálisan létezik a szocializmus. Nekem a Szovjetunió, Kína vagy Albánia túlzás volt, nem beszélve az NDK-ról, azonban Magyarország olyan államnak tűnt, ami nem kapitalista és mégis sok helyen van jókedv – mondja. (...) A legvidámabb barakk persze illúziónak bizonyult, amikor az ifjú Wilhelm egyetemistaként először járt a barátaival Magyarországon, de azért 1974-ben egyedül is tett egy utazást. – Akkor egy hetet töltöttem Budapesten, és annyira magával ragadott a város, hogy alig bírtam aludni, alig bírtam kitalálni, hogy hova menjek. De nem a nevezetességek érdekeltek, hanem a füstös eszpresszók, amelyekből akkoriban még számtalan volt” – emlékezett vissza Wilhelm Budapest iránti vonzódásának egészen korai időszakáról <a href="https://enbudapestem.hu/2023/10/17/wilhelm-droste-elvezem-hogy-a-kavehaz-allandoan-mukodhet">két évvel ezelőtti portrénkban</a>.
<div class="text_image_wrapper"> </div>
Díjat kapott Somogyi Hajnalka is, az immár világhírűvé vált, állami forrásoktól független <a href="https://offbiennale.hu/">OFF-Biennále</a> létrehozásáért. Miként arról <a href="https://kreativ.hu/cikk/grafikus-muveszettortenesz-iro-a-pro-cultura-urbis-dijazottjai-kozott">Kreatív online beszámolt, </a>Somogyi az első magyar, akit beválasztottak az ArtReview Power 100 listájára, a nemzetközi képzőművészet legbefolyásosabb szereplői közé. „Az OFF-Biennále mára a régió legjelentősebb független kulturális eseményévé vált, amely érzékenyen reflektál társadalmi kérdésekre, női szerepekre és a klímaszorongás témáira, miközben új közösségi és intézményi modelleket teremt a kortárs művészetben” – írják.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251121mm4648.jpeg" alt="Pro" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Nagyon fontos, hogy az OFF ötletét nem külföldi példák adták, hanem az itthoni művészeti élet sajátosságai, problémái szolgáltak kiindulópontként. Sokan éreztük úgy, hogy egy ilyen eseményre van szükség ahhoz, hogy felrázzuk a közeget” – nyilatkozta Somogyi Hajnalka kurátor ,,az OFF-Biennálé egyik alapítója tíz évvel ezelőtt a Forbes-nak, de mondhatta volna most is. Mert igaz ugyan, hogy az OFF-nak már az első pillanattól kezdve sikerült felráznia a közeget, ám az a nagyjából két év, ami eltelik két biennálé között, épp elég ahhoz, hogy minden visszarázódjon. A biennálé idei témája a biztonság, címe, A nyugtalanság versei Robert Gabris művész és aktivista egyik művére utal. A mű a kollektív alkotás és képzelet új technikáit villantja fel, amelyek segítséget nyújthatnak a jelen kihívásai között való eligazodásban. A biennálé különböző helyszíneken számos projektet mutat be: elsősorban kiállításokat és kísérő eseményeket (előadások, vetítések, séták), de köztéri kollektív akciókat is” – í<a href="https://enbudapestem.hu/2025/05/09/off-biennale-2025-a-szabadsag-biztonsaga">rtuk idén, az OFF májusi megnyitója után.</a>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
A harmadik kitüntetett Patkós Luca, aki Budapest vizuális és iparművészeti örökségének megőrzéséért végzett munkássága elismeréseként kapta díjat. Luca Cső elnevezésű projektjében nem kisebb feladatra vállalkozott, mint az egykori neonreklámok újjáélesztésére,  egyúttal grafikus‑tervezőként dokumentálta és újragondolta a városi fény‑ és vizuálklímát, a bevételből pedig egykor fénykorát élő, de mára lepusztult neonfeliratokat restaurál.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251121mm4651.jpeg" alt="Pro" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„Még a diplomamunkámhoz kerestem témát 2015-ben (tervezőgrafika szak, Magyar Képzőművészeti Egyetem) és akkor olvastam először a Neonon csoportról, akik több neont is megmentettek. Azóta folyamatosan foglalkozom a témával, és kerestem a módot, hogy valahogy tegyek az eltűnésük ellen. Már rengetegen megfogalmazták előttem is, hogy ezek városképi jelentőségű, iparművészeti darabok. És persze egy letűnt kor emlékei. Csak mint „tárgyak" – jól megtervezett, magas minőségben kivitelezett darabokként is kár lenne hagyni elveszni őket. De persze mélyebb rétegben hozzáadódnak a keletkezésük furcsa körülményei is, a szocializmus felülről irányított, kissé ellentmondásos neonosítása. Az idősebb generációnak pedig abszolút beleégtek az emlékezetébe ezek a fényreklámok, és összeforrtak Budapesttel” – nyilatkozta Luca még 2019-ben az Építészfórumnak.
A díjazottakat Nyáry Krisztián kuratóriumi elnök és Karácsony Gergely főpolgármester méltatta. A díjátadás után újabb elismerésekre került sor, bár ezt inkább megelőlegezett bizalomnak mondhatnák. Pro Cultura Urbis ugyanis ösztöndíjat is hirdetett, amely fiatal, budapesti kötődésű alkotók munkáját segíti. Az ösztöndíjasok egy éven át évi bruttó 3 millió forint támogatásban részesülnek, és 2026-ban, a következő PCU-díjátadón számolnak be eredményeikről.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251121mm4680.jpeg" alt="Pro" width="4000" height="2666">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A három nyertes pályázó  Szabó Dominika, aki Pesti Prizma címmel 7+1 epizódos podcast-sorozatot készít, amely izgalmas, személyes nézőpontból mutatja be a főváros sokszínű arcát; Dr. Kovács Krisztina – a <a href="https://www.instagram.com/budapestianfloors/#" target="_blank" rel="noopener noreferrer">budapestianfloors</a> Instagram-oldal alkotója a budapesti padló- és járdaburkolatok esztétikai, design- és ipartörténeti értékeit mutatja be, új perspektívából láttatva a város mindennapi részleteit; valamint Roznár Levente, aki hat új epizóddal folytathatja <a href="https://www.youtube.com/@SzondiUtca" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Különös történetek a Szondi utcában </a> című animációs sorozatát. A nyerteseket a kurtórium tagja, merker Dávid mutatta be.

Évről évre izgalmas budapesti kulturális projektek kapják a Pro Cultura Urbis-díjat. Idén újdonságként  az alapítvány ösztöndíjat is hirdetett, amely fiatal, budapesti kötődésű alkotók munkáját segíti. 

November 21-én, pénteken került sor a 2025-ös Pro Cultura Urbis-díjak átadására.

Neonfény, biennálé, kávéház

A Bródy Sándor utca 2. szám alatt található üzlethelyiségben 1876-ban nyitotta meg kapuit a Schodl Kávéház, de gyakorlatilag azonnal Múzeum Kávéház néven hivatkozott rá mindenki. A név Budapest egyik első, nagy kávéházára teljesen természetesen ragadt rá az akkor már a 30 éve a szomszédban álló Nemzeti Múzeumról. Pár év alatt a korabeli Pest kulturális életének egyik alaphelye lett, a lapok felolvasóestről, népgyűlésről, sakkbajnokságról, de önvédelemből fegyvert rántó lapszerkesztőről, és a kávéház előtt szerveződő tüntetésekről is írnak. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/school.jpeg" alt="Schodl" width="1600" height="1141">
<figcaption>Kép: Budapest Főváros Levéltára / Klösz György/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Az elmúlt 150 évben a Múzeum Kávézó története nagyjából hasonló görbét írt le, mint a szerencsétlenebb véget érő Márványmenyasszony a budai oldalon, aminek életútja szintén egyszerűen körülírható a híres vendégeivel és a gyakori tulajdonosváltással. Sőt, a párhuzam tovább is működik, hiszen – a Múzeum Kávéházhoz hasonlóan – sokáig úgy volt, hogy a Márványmenyasszony is tovább működhet majd vendéglátóegységként, de végül <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/02/vegleg-bucsut-int-a-marvanymenyasszony">a Márvány utcába egy társasház épül majd</a>, és ezzel a sors befejezte mesés históriáját.
<h3 dir="ltr">Múzeum Kávéház</h3>
A Józsefvárosi Önkormányzat 2025. februárjában meghirdette az akkor már évek óta bezárt, Bródy Sándor utca 2. szám alatti, Múzeum Kávéház néven ismert üzlethelyiségét kiadásra. A pályázatra a CNTRL Kft. adta a legjobb ajánlatot, nyertek is, ez 15 év bérleti jogot jelent számukra, de a tulajdonos továbbra is a 8. kerületi önkormányzat marad. A nyertes cég tulajdonosa az az <a href="https://eventrend.hu/vendeglatas/">Eventrend Group</a>, ami többek között a Gundel Étterem Kávéházat, a Centrál Kávéházat és a New York Café-t is üzemelteti, így tapasztalatból nem lesz hiány a régi-új helyen.
A tervezett nyitás 2026 tavaszán várható, ami azt is jelenti, hogy nyáron már a teraszon kávézhatunk, és a Vásárcsarnok felé igyekvő turisták is kapnak egy új helyet útközben. A nyitás időpontja kifejezetten ambiciózus vállalásnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a helyiség erősen felújításra szorul. „A bérlemény – bár nagyon elegáns – energetikai szempontól egyáltalán nem korszerű. Hatalmas egyrétegű üvegportálok, brutális belmagasság, elavult épületgépészet jellemzi. A téli fűtés és a nyári hűtés jelentős összeg volt már a régi energiaárakkal is, azt követően pedig kitermelhetetlen lett volna” – nyilatkozta korábban Müller Zoltán, a Múzeum Kávéház korábbi üzemeltetője, aki 2007 és 2020 között vitte a vendéglátóhelyet.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-11-22-15.png" alt="Múzeum" width="1290" height="744">
<figcaption>Kép: Google Maps/Google Maps</figcaption>
</figure>
</div>
A mozgásteret szűkíti, hogy a helyiségben csak vendéglátó tevékenység végezhető, a hely hangulatának megőrzésével. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kávézó-étterem számos tartozékával együtt műemlék, a felújításról és átalakításról mindenképp egyeztetni kell majd a műemlékvédelemmel is, de ez azt jelenti, hogy feltehetően az eredeti Lotz Károly-festményeket, Fisher Emil-csempéket és Zsolnay-kerámiákat is látni fogjuk majd az újranyitáskor jövőre. 
A bérlő közérdekű felajánlásként évi több alkalommal vállalja hátrányos helyzetű csoportok, vagy közösség vendéglátását, illetve pro bono programokat indítanak középiskolai, egyetemi csoportoknak, annak érdekében, hogy ők is megismerjék a Kávéház magyar történelemben játszott 150 éves szerepét - írta nemrég <a href="https://jozsefvarosujsag.hu/2026-nyaran-ujranyit-a-150-eves-muzeum-kavehaz/" target="_blank" rel="noopener">Józsefváros magazinja</a>.

A 2026-os tavaszi-nyári időszakra már új étlapot és nyitást ígér a VIII. kerület egyik ikonikus, újra megnyíló kávézója.


Patinás kávéházakat üzemeltető cég veszi át Múzeum Kávéházat

Egy betegség miatt még gyerekkorában elvesztette hallását, és ez a hirtelen támadt, örökké tartó csend rányomta bélyegét a festő személyiségére és művészetére is. Kihagyhatatlan közhely, hogy az egyik érzékszerv elvesztése felerősíti a többit – iskolát nem végzett, stílusával egyszerűen lekövette az őt körülvevő világot, festői tehetségét önerőből emelte odáig, hogy kortársai és barátai kezdetektől az egekig magasztalták. Ezt élete során mégsem tudta komoly és tartós kritikai sikerre váltani, az e felett érzett szomorúság pedig haláláig elkísérte, és nyomot hagyott festményein, grafikáin és a róla készült archív fotókon is. Ezek az André Kertész és Brassaï által készített, baráti fotók és pár fennmaradt videórészlet egyébként a kiállítás egyik legizgalmasabb, de minden bizonnyal legbeszédesebb része. Csak rajtunk múlik, hogy a festő mosolya mögé nézünk-e, és mit találunk ott.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251119ga32661.jpeg" alt="Tihanyi" width="3444" height="2296">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A kiállítás elején látható, nagybányai évei alatt festett képein nyomokban sem érzékelhető a művészi iskola hiánya. Lássuk be, az a festő, akit párizsi tartózkodása alatt nem ihletett meg egyik Szajnán átívelő híd sem, az nem is igazi művész. Igaz ez Tihanyi Lajosra is, de Henri Matisse, Albert Marquet, Maurice Utrillo mellett például<a href="https://enbudapestem.hu/2025/07/02/aki-egesz-eleteben-muvesznek-keszult-csak-nem-vegig-tudott-rola"> Czimra Gyula</a> is rendszeresen járt Párizs folyópartjára ihletet keresni. Ugyanilyen húzóerőt jelentettek a nagybányai templomokkal tört látképek, amik gyakran szerepeltek a városban alkotó festők, köztük a művésztelep alapítóinak és más művészeinek képein, legutóbb<a href="https://enbudapestem.hu/2025/01/10/festeszeti-kiallitas-a-mi-lett-volna-ha-jegyeben"> Galimberti Sándor és felesége</a> festményein láttuk ezt a MNG falain, Tihanyi ezt a feladatot is különösebb erőfeszítés nélkül megoldotta, és továbblépett.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251119ga32841.jpeg" alt="A" width="2913" height="1942">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A „Nyolcak" művészcsoport (amelynek Tihanyi a legtehetségesebb portréfestő tagja volt) egyik központi alakjaként kulcsszerepet játszott a posztimpresszionista, fauvista és kubista irányzatok magyarországi bevezetésében, túllépve a nagybányai naturalizmuson. Művészete frissességet és európai színvonalat hozott a magyar művészeti életbe, bár Magyarországot viszonylag fiatalon örökre hátrahagyta – képeihez vagy később bármelyik európai nagyvárosban fenntartott műterméhez jobban ragaszkodott mint hazájához, magyarságát barátságain keresztül ápolta.
<blockquote>
Karakterközpontú megközelítése a mai napig hatással van a portréfestészetre.
</blockquote>
 Pszichonanalitikus mélységű portréi, különösen a magyar szellemi élet neves személyiségeiről (például Ady Endre, Bölöni György, Fülep Lajos, Kassák Lajos) készített darabjai jelentősek. Ezek nem csupán külső hasonlóságra törekedtek, hanem az ábrázolt személy jellemének és belső világának megragadására is. Sőt, portréiba kicsit önmagát, belső vívódását, szorongását is belelátta az ecset a kezében, ettől teljesen egyértelműen felismerhető egy Tihanyi portré. Ezek mellett állóakt-tanulmányai is elképesztőn erősek, de a Budapest-hivatkozásokat gyűjtőknek van a Margit hídról készült képe is. Csendéleteit talán ő maga szerette a legjobban, élete utolsó éveiben absztrakt képekkel gazdagodott az egyébként is szerteágazó pálya.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251119ga32711.jpeg" alt="A" width="3449" height="2299">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az életmű 1970-ben került haza párizsi barátaitól, legutóbb 1973-ban volt a <a href="https://mng.hu/" target="_blank" rel="noopener">Magyar Nemzeti Galériában</a> kiállítva. Tihanyi művei a mai napig keresett portékák a gyűjtők körében, de miután szinte a teljes életmű a hagyatékkal hazakerült, így kevés olyan darab van, ami szabadon hozzáférhető a piacon vagy hollétéről nincs információ. A hagyatékon kívüli festmények létezéséről is onnan tudunk, hogy a festő egyrészt szigorú listát vezetett műveiről, másrészt be is fotózta őket – ezekből a  fekete-fehér képekből is láthatunk párat a Tihanyi 140-en.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251119ga32881.jpeg" alt="A" width="3457" height="2304">
<figcaption>Kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
 
Nehéz Tihanyi Lajos művészetéről alkotott vélemény nélkül élni, és talán nem is érdemes. Életműve és annak napjainkban is érezhető hatása elválaszthatatlan és vitathatatlan. A posztimpresszionizmustól és a fauvizmustól indulva jutott el az expresszionizmuson és a kubizmuson át a nonfigurativitásig, a kiállításon a látogató szeme valamelyik stílus mellett bizonyosan leteszi a voksot.
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, földszint, időszaki kiállítótér
Mikor: 2025. november 21. – 2026. február 15.
Online jegyvásárlás<a href="https://jegymester.hu/production/71644/magyar-nemzeti-galeria-kiallitas-tihanyi-140-tihanyi-lajos-1885-1938-eletmu-kiallitasa"> itt</a> érhető el.

A mintegy 200 műtárgyat, festményeket, grafikákat, fotókat, egyéb hagyatéki tárgyakat magában foglaló évfordulós tárlatnál nincs most grandiózusabb Budapesten. 


Tihanyi Lajosról mesélő életmű-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában

A szoborcsoport alkotója Joaquin Restrepo, kolumbiai származású, Spanyolországban élő szobrászművész. A mű címe: Sárga lepkék, amely Márquez 1967-ben megjelent, világhírű Száz év magány című regényére utal.
Ahogy Holopné Schramek Kornélia, alpolgármester által jegyzett <a href="https://www.budapest13.hu/kepviselo-testulet-bzottsagai/tulajdonosi-keruletfejlesztesi-es-lakasgazdalkodasi-bizottsag/#omtrtulajdonosi-251119-1" target="_blank" rel="noopener">előterjesztésben</a> is szerepel, a sárga pillangók a mű egyik központi motívumai. Mint írja, a mágikus realizmus eszközeiként
<blockquote>
a szerelem és az emlékezés szimbólumai.
</blockquote>
A görög-római mitológiában a pillangó a lélek és a szerelem jelképe, amely tovább erősíti a mű kulturális és művészeti jelentőségét.
Hogy a sárga szín, egyúttal a sárga pillangók milyen jelentőségűek voltak a műben, azt az is jól mutatja, hogy a Nobel-díjas kolumbiai író 2014. április 21-i, mexikóvárosi kultúrpalotában tartott gyászszertartásán az urnáját sárga rózsákkal díszítették, és többen sárga papírpillangókat röptettek utalva ugyancsak a könyvre, aminek főhősét mindenhová sárga lepkék raja követi. Márquez aracatacai múzeummá alakított szülőházának oldalára is hatalmas sárga pillagokat helyeztek föl.
Ahogy a leírásban olvasható,
<blockquote>
a szoborcsoport három bronzalakból áll,
</blockquote>
akik felfelé, kifelé tekintenek, mintha a látóhatárt nyitnák meg. Huszonegy pillangó pihen rajtuk, egy a homlokon, egy a lábnál, tizenkilenc a háton. A pillangók nem pusztán emlékek, csendes emlékeztetők: minden vég magában hordoz egy kezdetet. Az installáció három szobrát egy-egy 60 centiméter átmérőjű talapzatra helyeznék, és háromszög alakban állítanák fel.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/marquez.jpeg" alt="XIII." width="1157" height="752">
<figcaption>Kép: XIII. kerület/Facebook</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az előterjesztésből kiderül az is, hogy az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda
<blockquote>
a szoborcsoportot elfogadásra és kivitelezésre javasolta, 
</blockquote>
azonban a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület esetében művészeti alkotás közterületen való elhelyezéséről a kerületi önkormányzat képviselőtestületének kell döntenie. Az önkormányzatra jutó pénzeszköz mindenesetre a költségvetésben rendelkezésre áll.
Amennyiben az előterjesztés elfogadják, úgy a közgyűlés elfogadja az adományt és helyet biztosít neki a XIII. kerületi Gabriel García Márquez parkban, valamint felkérik a polgármestert a szoborcsoport állításához szükséges előkészítési, műszaki és kivitelezési feladatok elvégzéséhez szükséges intézkedések megtételére. Határidőnek 2026 június 30-át szabták meg.
A parkról egyébként <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/27/meltobb-parkot-kapott-gabriel-garcia-marquez" target="_blank" rel="noopener">ebben a cikkünkben</a> részletesen írtunk. A Nobel-díjas kolumbiai íróról elnevezett parkocska a 2019-es átadásakor egy benzinszaggal és benzingőzzel átitatott, nevenincs ligetecske volt, oldalában egy benzinkúttal. Legfeljebb arra volt jó, hogy a kutyák szabadon végezhessék a dolgukat az átadást megörökítő emléktábla, valamint egy magyar nemesítésű oszlopos mandulafa tövében, ami egyébként szintén egy, a Száz év magányra vonatkozó utalás volt.
A park története akkor vett szerencsés fordulatot vett, amikor 2022. április 20-án
<blockquote>
a szomszédos benzinkút bezárt,
</blockquote>
 az épületet elbontották, és ezután kezdődhetett meg a park bővítése. A szomszédos beruházó egy településrendezési szerződés megkötésével vállalta a kialakítását és fejlesztését. A megújult parkot 2024 március 25-én adta át dr. Tóth József polgármester és Ignacio Enrigue Ruiz Perera kolumbiai nagykövet.
Ahogy korábbi cikkünkben is említettük Márquez kezdő újságíróként egy 18 főből álló megfigyelő csoport tagjaként 1957 augusztusában Magyarországon is megfordult. García Márquez bebarangolta a pesti utcákat, megdöbbenve tapasztalta az épületeken a pusztítás nyomait, látta a szomorú arcú embereket, akik hosszú sorban állnak az alapvető élelmiszerekért és a lottóért, emellett viszont ellágyulva írt Kádár Jánosról.
<div class="text_image_wrapper">
<figure> 
<figcaption></figcaption>
</figure>
</div>

A kolumbiai nagykövetség három figurából álló szoborcsoportot szeretne ajándékozni a XIII. kerületi önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy azt a 2019-ben felavatott Gabriel García Márquez parkban helyezzék el.

Szoborcsoportot ajándékozna a kolumbiai nagykövetség a XIII. kerületnek

Erről a helyszínről nem tudok elfogulatlanul írni, évtizedek óta az életem része, de amíg én csak csodálom a parkban Magyarország egyik legnagyobb fajtagyűjteményét és ritkaságait, a <a href="https://budaiarboretum.uni-mate.hu/">Budai Arborétum egyszerre kutatóhely, bemutatóhely és szabadtéri tanterem</a> is, hiszen a 7,5 hektárnyi, elképesztően gazdag flórával és faunával rendelkező terület jelenleg a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) Campusának részét képezi.
Egy csomó olyan nagy ritkaság található itt, ami az országban egyetlenként van jelen vagy éltes koruk miatt váltak egyedivé. Az egyik legrégebbi fa a Felső kertben a több mint 120 éves keserű hikoridió, de itt van még az a különleges értékű fa, ami szintén az arborétum legrégebbi faegyedei közé tartozik – Ginkgo biloba a latin neve – páfrányfenyő néven ismerik a legtöbben és nemrégiben filmszerepet is kapott Enyedi Ildikónál.
[gallery ids=8403e82e-7890-42f0-8d18-eb93c29fbbd9,a4f9ee5b-28d7-4c0d-b108-a73e407d66dd,c0feb0a9-820c-423c-bb7f-713a3409b577,9e8c51aa-bed6-4141-af5b-8561d280efcf,312f432f-7c35-4bf2-8615-aa50fdfb7193]
2025 őszén a Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére az <a href="https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/96c7f9b132c7d8c97187fdb76001c4172df9f6f6/megtekintes">Építési és Közlekedési Minisztérium </a>a Kertészeti Tanintézet arborétuma műemléki védettségét történeti kertnek minősülő műemléki sajátos helyszínre módosította. A park 1975 óta a Főváros által védett természetvédelmi terület is egyben, mint gyűjteményes kert, ami érthető, hiszen ez az a hely, ahol az első fát 131 évvel ezelőtt ültette el  a székesfőváros akkori kertigazgatója, Réde Károly.  Túl azon, hogy mint gyűjteményes kert a diákok felkészülését szolgálja, a kutatóknak és fejlesztőknek egy olyan bázist jelent, ahol kipróbálhatják az új nemesítéseket, az új fafajokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img9670.jpeg" alt="Budai" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: /Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
"Tehát mostantól dupla védelem a Budai Arborétumon. A fővárosi helyi természeti védelemhez felzárkózik az örökségvédelem. Történeti kert lett az alma mater oktatás-kutatást segítő arborétuma. Megérdemelten. A generációnk ezzel megtette a magáét és hűek maradtunk ahhoz, amire még Mőcsényi prof tett ígéretet “nesztorának”, Mohácsy Mátyásnak: védjük az arbort"– írta Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze is a védelem kapcsán.

A Magyar Kertörökség Alapítvány kezdeményezésére védett történeti kertté vált a város egyik legkülönlegesebb zöld szigete, ahol a 100 évesnél is idősebb fák árnyékában nevelődik a legifjabb kutató nemzedék. 
