NEWSLETTER

A Magyar Rádió 1936-ban átadott legendás stúdiójának működése során számtalan zenekar és világhírű karmester lépett itt fel (például Ennio Morricone itt vezényelte a Sorstalanság zenéjét), a rádió zenekara most is próbákra használja. Békésy György – aki 1961-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott – olyan stúdiót tervezett az épületbe, ami
<blockquote>
technológiai értelemben messze megelőzte korát, és maximálisan megfelel még a 21. századi technikai követelményeknek is. Működése most mégis veszélybe került.
</blockquote>
Jelen állás szerint a Magyar Rádió területére költöző Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusához nem tervezik megtartani vagy hasznosítani a Magyar Rádió eredeti funkcióit, így a mára már intézményesült 6-os stúdiót sem.
A Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CAPE) egyik, fenntartható építészettel foglalkozó tagja, Márkus Ferenc szerint az épület újjáépítése, rehabilitációja során a meglévő épületet és szerkezeteket érdemben hasznosítani lehetne, akár új funkciót találva azoknak – írja a <a href="https://jozsefvarosujsag.hu/alairasgyujtes-indult-a-magyar-radio-6-os-studio-megmaradasaert/" target="_blank" rel="noopener">Józsefvárosi Újság</a>. Ez ebben az esetben azt jelentené, hogy az egyetemi hallgatók tovább használhatnák a legendás helyszínt.
A CAPE petícióját – amelynek célja az, hogy az egyetemi működés keretein belül megmaradhasson a stúdió – <a href="https://www.peticiok.com/osszefogas_a_magyar_radio_6-os_studiojanak_megmenteseert" target="_blank" rel="noopener">itt</a> lehet aláírni.

A 6-os stúdió többek között azért is különleges, mert a terem akusztikai tervezését egy későbbi Nobel-díjasunknak köszönhetjük.


KULTÚRA

Összefogás a Magyar Rádió legendás 6-os stúdiójának megmentéséért

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Gál Katalin szerdán hivatalossá tette a hazai könyves szcéna két legnagyobb eseményének időpontját.
A 94. Ünnepi Könyvhét nyár elején, június 8-11-ig a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén várja a rendezvényre kilátogatókat, a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál pedig - a korábbiaktól eltérően, de a tavalyihoz hasonlóan - ősszel lesz. Aki az utóbbira kíváncsi, azt szeptember 28. és október 1-e között a Millenárison várja majd a kiállítók, dedikálási lehetőségek, egyéb programok mellett a díszvendég: Hollandia.
(Kiemelt kép: Adrián Zoltán/kepszerk.hu)

Idén is ősszel rendezik a könyves fesztivált, de megvan a dátum az Ünnepi Könyvhéthez is.


A 2023-as Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Hollandia lesz

2022-ben a Fővárosi Állat- és Növénykertnél teljesen pontosan vezetik, hogy hány és milyen állattal várják az évente több mint 1 millió látogatót. A tavaly év végi állatszámlálás szerint ez a szám 11000 körül mozog, ami lebontva így néz ki:
<ul>
<li style="font-weight: 400;" aria-level="1">emlősök: 125 faj 1231 egyede</li>
<li style="font-weight: 400;" aria-level="1">madarak: 144 faj 1142 egyede</li>
<li style="font-weight: 400;" aria-level="1">hüllők: 126 faj 803 egyede</li>
<li style="font-weight: 400;" aria-level="1">halak: 222 faj 7014 egyede</li>
<li style="font-weight: 400;" aria-level="1">gerinctelenek (rovarok, pókok, rákok, puhatestűek) I: 95 faj 655 egyede</li>
<li style="font-weight: 400;" aria-level="1">gerinctelenek (rovarok, pókok, rákok, puhatestűek) II: 96 faj olyan nagy tömegben él és szaporodik, hogy azokat tenyészetként tartják nyilván. Nehéz is elképzelni, hogy például a Lepkekert többszáz színes trópusi csodájáról pontos nyilvántartást lehetne vezetni, ezért ezek egyedszámát csak megbecsülni tudják. </li>
</ul>
<figure class="image"><img src="/api/media/image/c5c1e33eb2e0fdf984f4421c77ef8be4" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka / Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Ha ehhez még hozzáadjuk a margitszigeti Kisállatkert lakóit, akkor összesen 859 faj, 11081 egyede és 96 tenyészetéről gondoskodik jelenleg az Állatkert. Ez a szám nemzetközi összehasonlításban is nagynak mondható, de az intézmény az állatcsoportok változatosságára még büszkébb.
(Képek: Bartha Dorka / Énbudapestem)

Népszámlálást tartottak az Állatkertben: a pontos számok mellett az is kiderül, hogyan számolják meg például a lepkéket.


Nagy az Isten állatkertje – de mennyire? 

Kovács Krisztina írása.
Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a Horváth-kert fái alatt sétálunk, a játszótér mellett megragadhatja a figyelmünket egy szobor. Szomorú férfialak egyházi ruhában, amint egy keresztet ölel. Ő Nepomuki Szent János, a gyónási titok mártírja, Csehország védőszentje. De mi dolga Budán?
János valóban létező személy volt, a XIV. századi Csehországban született és tudósként és egyházjogászként olyan kiváló volt, hogy a prágai érsek kinevezte általános helyettesévé. Az érsek képviseletében azonban János hamar szembe került a királlyal, IV. Vencellel, aki éppen maga alá akarta gyűrni az egyházat. Amikor János ellenszegült és nem azt nevezte ki a gazdag Kladruby bencés apátság élére, akit a király szeretett volna, Vencel elfogatta, megkínoztatta és végül belehajították a Moldvába. Így lett János az egyház védelmezője és mártírja, azért ábrázolják papi ruhában és a keresztet ölelve.
<img src="/api/media/image/cb66976ab54e318c5913a01d08258d24" alt="" width="912" height="681" />
Persze ez a változat nem volt elég romantikus az utókornak, úgyhogy később elterjedt az a változat, miszerint a király azért ölette meg Jánost, mert nem volt hajlandó elárulni, hogy mit gyónt neki a hűtlenséggel vádolt királyné.
Mindkettő szobrot érdemlő hőstett, de – amennyiben kizárhatjuk, hogy a Horváth-kert a helyi cseh közösség központja, vagy hogy tömegek szeretnék itt a lombok alatt meggyónni a bűneiket -, továbbra sem világos, hogy miért éppen itt van szobra szegény Szent Jánosnak. Pedig a szobroknak mindig van történetük, a hívek nem állítgatnak csak úgy ukmukfukk mindenféle szobrokat városszerte.
A magyarázat a Moldva, illetve a mód, ahogy János meghalt: ő lett az a szent, aki az áradások idején megvédi a hozzá fohászkodókat a vízbefulladástól. Ezért szokás szobrot állítani neki patakok és folyók környékére. Budapesten több, mint húsz szobra áll most is, ebből is érezni, mennyire tartottak őseink az áradástól. Szóval ha hasonló szobrot látunk, érdemes gyanakodni, hogy valahol van a környéken folyó vagy patak. És igen, esetünkben is ez a magyarázat. A Horváth-kertben is van patak. Csak nem a szemünk előtt, hanem a lábunk alatt.
Az Ördögárok nevét is onnan kapta, hogy időszakos, vagyis hol van benne víz, hol nem – de ha van, akkor városrészeket is képes (volt) elmosni. De hívták Szent Pál-árkának (a budaszentlőrinci pálos kolostor miatt), Kovácsi-pataknak (mert Nagykovácsi környékén ered) és Timár-pataknak is (a tímárok mestersége igen vízigényes, úgyhogy előszeretettel telepedtek patakok mellé). Több mint húsz kilométeren keresztül csordogál Nagykovácsiból Remeteszőlősön, Óbudán és a Városmajoron keresztül, míg az Erzsébet-hídnál a Dunába ömlik.
<img src="/api/media/image/5e673b88e870e2307fb1f6fa7ff52ec6" alt="" width="640" height="941" />
Kár, hogy ebből ma leginkább a Remete-szurdok patakpartját láthatjuk. Azon a környéken mindenféle vadregényes történetek köthetőek a patakfolyás melletti barlangokhoz, az oda menekülő üldözött remetétől kezdve a titkos pénzhamisító műhelyig. Aki azonban azt gondolja, hogy egy pillangós-madárcsicsergős vízfolyást kényszerítettek évek hosszú munkájával a föld alá, nagyobbat nem is tévedhetne.
Az Ördögárok a XIX. századi Rácváros, vagyis a Tabán tímárjainak volt a munkaeszköze. De az 1870-es évekre már annyira bűzhödt, posványos szennyvízcsatornává vált, hogy mindenki megkönnyebbült, amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1872-ben megbízta Buzzi Bódog és Kéler Napóleon vállalkozókat (az ilyen nevek miatt érdemes helytörténésznek lenni), hogy kezdjék meg a patak befedését. A munka el is indult a Horváth-kertnél, azonban még javában tartott, amikor 1875-ben az Ördögárok bebizonyította, hogy nem hiába kapta a nevét.
1875. június 26-án óriási mennyiségű eső esett Budán és az egyetlen vízelvezető lehetőség, az Ördögárok iszonyú gyorsasággal, hatalmas rombolást végezve lépett ki a medréből. Az Atilla úti házakba az ablakokon folyt be a víz, csaknem minden krisztinavárosi épület károkat szenvedett és hetekig tartott, amíg újra elindulhatott a fogaskerekű. A Tabánban házakat vitt magával, félméternyi iszappal árasztotta el, ami megmaradt az utcákból és a temetőből kimosta a koporsókat. Kamermayer Károly budapesti polgármester Paksig indított hajót az árvíz áldozatait összeszedni és Európa szerte adakozás indult a helyreállítás érdekében – az egyik Rothschild például egymaga 5000 frankkal járult hozzá az újjáépítéshez.
<img src="/api/media/image/96eee591feab04bbd0bdb39ce8218176" alt="" width="916" height="680" />
Az újjáépítés után kettőzött erővel folytatták az Ördögárok szabályozását. Noha 1878-ra elkészült a Városmajortól a Dunáig tartó rész, majd 1920-ra befejezték a városmajori szakaszt, a teljes megoldásra azonban egészen 2010-ig kellett várni. Akkora készült el a csepeli szennyvíztisztító – addig napi 50 000 köbméter szennyvíz érkezett az Ördögárkon keresztül a Dunába.
Ma már nagyon értő szemmel kell járni-kelni, ha nyomát akarjuk látni a pataknak. A Szarvas tér magasságában van egy emlékkő, amely az öt történelmi híd egyikének fennmaradt hídfőjére került. A Városmajori templom harangtornya pedig azért áll külön – és azért köti össze árkádsor a templommal –, mert építésekor még számoltak a patak partjával.
És persze áll a Szent János szobor is a Horváth-kertben a játszótér mellett.

Jobb, mint egy krimi – na ez nem jutna eszünkbe Budapest szobrairól. Pedig van, amelyiknek olyan izgalmas a megfejtése, mint egy Agatha Christie-regény. Hogyan került például Csehország védőszentje a Horváth-kertbe?

Szoborsztorik, avagy hová lett Buda folyója?

Kovács Krisztina írása.
A Szilágyi Erzsébet fasori Wallenberg emlékmű Varga Imre alkotása. Amellett, hogy emléket állít a jeles svéd diplomatának és embermentőnek, felállításának körülményei jól illusztrálják a késő Kádár-kor „balra indexel, de jobbra kanyarodik” politikáját. Azt gondolnánk, hogy nincs még egy hős, aki ennyire egyértelműen megérdemelne egy szobrot, hiszen munkatársaival, saját élete kockáztatásával budapestiek ezreinek mentette meg az életét.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/c46fb3a0fa86936afb66b49876f1b5f2" alt="" width="909" height="603" />
<figcaption></figcaption>
</figure>
Wallenbergnek szobrot állítani a szovjet érdekszféra egyik országában ugyanis kockázatos vállalkozásnak számított, hiszen máig semmi biztosat nem tudni arról, hogy mi történt vele, miután az oroszok elfoglalták a Nemzetközi Vöröskereszt irodáját – valószínűleg egy szovjet börtönben halt meg. (Hivatalosan csak 2016-ban nyilvánította halottá a svéd állam.) Ez pedig nem vet túl jó fényt a hős felszabadítókra.
Pátzay Pál még 1948-ban készített egy emlékművet amelyre a Wallenberg által megmentettek adták össze a pénzt – ezt azonban 1949-ben a felavatás előtti éjszakán ledöntötték. 1984-ban az amerikai nagykövet, Nicolas Salgo kérte fel Varga Imrét egy új emlékmű elkészítésére, amelyet az amerikai nagykövetség területén állítottak fel. Varga, Pátzay Pál tanítványaként az első emlékmű kontúrját is rárajzolta egy nagy kőtáblára, amelyet eltört és a törésbe állította be Wallenberg alakját egy koncentrációs tábor fapapucsában és darócköpenyében, annak jelképeként, hogy aki ezreket mentett meg, önmagát nem tudta megmenteni. 
Erre utal a latin Ovidius-idézet is: “Donec eris felix, multos numerabis amicos, / Tempora si fuerint nubila, solus eris” (Sorsod amíg kedvez, szám nélküli lesz a barátod, / ámde magadra maradsz, hogyha eged beborul – Muraközy Gyula fordítása).
Ahhoz azonban, hogy az emlékmű kikerülhessen magyar közterületre két nagykövet és egy kisebb összeesküvés kellett még 1987-ben is. És számos szerencsés egybeesés. Kádár János éppen akkor készült Stockholmba, ahol jó benyomást kellett tenni a rendkivül valutahiányos, ám a szovjet blokk országai közül legliberálisabbnak tartott Magyarország vezetőjeként, úgyhogy jól fel akart készülni. A svéd nagykövettel is egyeztetett, aki felhívta a pártfőtitkár figyelmét arra, hogy a nemzetközi sajtó meg fogja kérdezni, hogy van-e Wallenbergnek szobra Budapesten. Az amerikai nagykövet – aki persze része volt az összeesküvésnek – pedig „véletlenül” éppen másnap ment Kádárhoz a hazautazása előtti utolsó látogatásra és felajánlotta búcsúajándékként a magyar népnek a náluk kész emlékművet.
Az szobor két hét múlva, – persze minden hivatalos átadót mellőzve – a mai helyén állt. Wallenberg pedig 2003 óta Budapest díszpolgára.

Budapest tele van olyan szobrokkal, amelyeknek a története legalább olyan érdekes, mint maga az alkotás. Többségüket minden nap látjuk a játszótérre menet vagy a villamosról, de sosincs idő elgondolkodni azon, hogy miért éppen ott áll, ahol, miért pont úgy tartja a kezét, vagy mi volt a helyén régen. Pedig titkokat, és szuper sztorikat rejtenek.

Budapest tele van olyan szobrokkal, amelyeknek a története legalább olyan érdekes, mint maga az alkotás. 

Szoborsztorik, avagy miért kellett két nagykövet egy emlékműhöz

– Mosolyogni kell az Üllőin a Heim Pál mellett – szólt bele Andi a walkie talkie-ba, vagy mibe, sose tudtam ezeknek a vackoknak a pontos nevét. Meglátta a trafit, szólt a kollégáknak.
Ma is milyen szép. Loknizott haj, tüchtig smink, kevés ékszer. Az autó is illatos. Vattacukorszerű felhő terjeng benne.
Vajon ma hova megyünk? A tegnapi fuvarok sem voltak semmik. Olyan andisak. Nem véletlenül dekkolok itt mellette. Bár ő nem tud róla, nem lát. Már nem tudok vele beszélni, pedig nagyon szeretnék.
Szóval tegnap, mivel szombat volt, éjszakázott. Felhúzta az óráját este 11-re, de persze már 9-kor kipattant, hogy hazavigye lányát egy buliból. Minden nap ő viszi dolgozni is. Így van ez azóta, hogy három éve otthagyta multis vezetői állását azért, hogy részeg tiniket és szerelmi bánatos öngyilkosjelölteket fuvarozzon a pesti éjszakában.
– Én annyira szeretem ezeket a gyerekeket. Én is anya vagyok. Hiába 35 éves már a kicsim, akkor is az vagyok – mondta az első fuvarunknál. – Imádok vezetni, mindig is imádtam. Megnyugtat. Ezért ubereztem, majd kezdtem el taxizni. – És nem zavar, ha részegek kötekednek, vagy behánynak? – értetlenkedtem.
– Nem. Élvezem a zsivajt. És sosem hagyom ott őket. Keresünk két zacskót, megkérem, hogy célozzon bele, vagy szóljon, ha álljunk meg. De én senkit sem hagyok az út szélén.
Való igaz, most már én is látom. Most, hogy a negyedik hetet töltöm vele. Néha, amikor már a tizenhatodik órát nyomja az utakon, odaszólnék neki, hogy menjen haza. De nem hallana. Vagy ha igen, akkor se tenné.
Tudom, mert azt elárulta, hogy a nagy szerelem elment, és egyedül él. Nem véletelen – gondoltam – hogy nem rohan vissza az üres lakásba.
Szombat éjjel egy nagyon bánatos lányt vittünk haza. Elment egy buliba, ahol remélte, kibékül a volt barátjával. Ehelyett az mással smárolt. Andi vitte haza éjfélkor. Mikor leparkoltak, Andi kikapcsolta egy időre az utasfelvevő applikációt. Még nem akarta elengedni a lányt. Hatvan év bölcsességét próbálta beleönteni cirka másfél órában. Öröm volt hallgatni, de szomorú látni, hogy bármennyire is próbálkozik, nem rajta fog múlni.
Már tizennégy órája vagyunk kint, épp nem jelez az utasfelvevő. Látom, hogy Andi kikapcsolja. Az Árpád-híd alatt haladunk el, amikor azt látom, az előttünk lévő taxis kikerül egy hobót, aki megpróbálja leinteni. Andi reflexből az indexhez nyúl és fékez.
– Hova vihetem, drága? – kérdezi a férfit.
– Üllőre mennék.
Andi arca egy pillanatra eltorzul, majd rögtön visszatér mosolya és közli vele, hogy pattanjon be.
A hobó nem hobó, hanem egy ápolatlan, nagyon idős úr. Felesége két éve halt meg, azóta nem tudja mit kezdjen magával.
– Nézze, én nem vagyok mocskos, csak nem tudom, hogyan kell zsírfoltot eltávolítani. – mentegetőzik. – A hajamat is az asszony csinálta, és ő tisztította a mandzsettámat.
Látom, hogy Andin megint úrrá lesz az együttérzés. Rengeteg kérdéssel halmozza el a férfit, aki az egy-két szavas válaszokból Üllőre érve hosszas összetett mondatokat kovácsol.
Andi hazavitte, biztonságban. Mint engem is mindig, amikor csak szükségem volt rá.
Ha aznap éjjel is őt hívom, akkor lehet, még mindig itt lennék. Vagy nem, ki tudja?

„Vajon ma hova megyünk? A tegnapi fuvarok sem voltak semmik. Olyan andisak. Nem véletlenül dekkolok itt mellette.” – Herczeg Szonja tárcája.

Taxis Andi

Számos hibája ellenére a budapesti éjszakai élet vitathatatlanul az egyik legsokszínűbb, legélhetőbb és legizgalmasabb Közép-Európában. Persze vannak nagyobb volumenű és változatosabb városok is tőlünk nyugatra, ám a térségben egész biztos, hogy Budapest az egyik legirigyeltebb. Meg is mondom, hogy miért.
Ha valaki kizárólag a lakás-közért-munkahely tengelyen él, vagy csak versfelolvasó estekre jár és úgy vetett egy pillantást a covid előtti Budapest szórakoztatóiparára, akkor valóban csak a Wesselényi utcán át a Király utcába igyekvő angol legénybúcsúsokat láthatta kizuhanni a különböző neonszínű műbőrszékes turistaitatókból. Volt is ebből botrány bőven, lakók feszültek a vendéglátósoknak, vendéglátósok a lakóknak, az önkormányzatok pedig igyekeztek olyan köztes megoldásokat találni, amelyek több-kevesebb sikerrel, de mindenkinek megnyugvást jelenthettek. 
A járvány azonban jelentősen átrajzolta a helyzetet, mára már alig látni őrjöngő férfiakat, helyettük inkább spanyol családok járják a Deák teret. Ettől még persze nem szívódtak fel a romkocsmák, működnek, és olyan pazar éttermek és szórakozóhelyek vannak, amilyenekre szerintem tényleg csak vágynak Pozsonyban vagy Bécsben.
Ez utóbbit onnan tudom, hogy mindkét említett városban van szerencsém rendszeresen zenélni, és csak egy-két olyan hely van, ahol nagyobb tömeg tud összegyűlni úgy, hogy azt a saját környezetében tehesse meg. Bécsben ott a Grelle Forelle és a Das Werk egymás mellett, kicsivel odébb pedig a Flex, amivel tulajdonképpen be is zárult az a kör, ahol a manapság oly népszerű elektronikus zenével lehet találkozni. Akad persze még pár popzenei helyszín, meg koncerthelyszínek, de egész biztos, hogy a világ legélhetőbb városa szórakoztatóiparilag a kanyarban sincs a mi fővárosunkhoz képest.
Pozsony szintén hasonló, ott például simán előfordul, hogy egyáltalán nem talál magának az ember olyan bulit, ahol szívesen magába borítana pár italt és szórakozna egy jót az általa kedvelt zenére.
Helyek persze vannak bőven, de ezeknek a jelentősége eltörpül azokhoz a helyszínekhez képest, ahol valóban kortárs kulturális és könnyűzenei események történnek, s amelyek egyebek mellett szórakozóhelyekként is ékesítik Budapest térképét. Zenészek, szervezők, DJ-k, különféle előadók és kortárs művészek gravitációs pontjai ezek, amelyek rengeteg embernek adnak nem csak munkát, de alkotói teret a feltörekvő zenekaroktól egészen a magyar könnyűzene legnagyobbjaiig. 
Hogy mindez mennyire igaz, arról az Anima Sound System alapító frontembere, Prieger Zsolt úgy vélekedik, hogy a budapesti klubélet pezseg, él, virul. Szerinte ugyan már kevesebb nemzetközi sztár mondja azt, hogy Budapest a világ közepe, de, ahogy – fogalmaz – ez már a 90-es években is csak költői túlzás volt. Szerinte az úgynevezett „helyekből” annyi van, hogy Dunát lehet velük rekeszteni: a kérdés inkább az, hogy hol találunk elkötelezettséget, kitartást, missziót, vagy éppen víziót. Mert, ha már helyek, akkor Prieger szerint alapszabály, hogy a méret nem lényeg, hiszen a Nemdebárban ugyanúgy feltűnhet valami vaskos meglepetés, mint a Zeneakadémián. Fellépőként őt ma már sokkal jobban izgatják a nem mindennapi helyek. Jobban szeret játszani mondjuk a Rumbach Zsinagógában, tavaly pedig az egyik legjobb DJ-zésüket az Akvárium teraszán nyomták le, ami máskülönben nem feltétlenül a kedvenc helye, inkább „egy parkolóház kulturális díszítménye”. Szerinte igazán azok a helyszínek izgalmasak, és ezek jelentősége csak nőni fog a jövőben, ahol a koordináták, illetve a természeti vagy gyárépületi kontextus fontosabbak, mint egy brand.
A legnépszerűbb budapesti helyeket természetesen eltéveszteni sem lehet, hiszen mindenki tudja, hogy hol az Ötkert, a már említett Akvárium, vagy a Morrison’s. Ha valaki valóságszerűbb, undergroundabb élményre vágyik, annak bizony mostanra már ki kell másznia a belváros kényelméből. 
Az a tévedés ugyanis, amit a 2010-es évek közepén-végén elkövettünk, hogy minden a belvárosba szorult, szerencsére megszűnni látszik.  Hogy ennek miért örülök? Mert semmi nem tett annyira rosszat a szórakoztatóiparnak a Hajógyári sziget óta, mint az, hogy egymásra pakolták őket.  Így kénytelenek voltak egymással versenyezve kaotikus programrepertoárokat produkálni. Talán az egyik utolsó ilyen, sikeresen működő bástya a Corvintető volt, ami később Corvin Clubként üzemelt tovább a bezárásáig – vagy maximum a Fogas felett üzemelő Lärm, de ezeken kívül csak katasztrofális kísérletek voltak arra, hogy egymás mellett tematikus helyek életben maradhassanak.
Szerencsére mostanra a külvárosba került egy csomó olyan hely, amely miatt tényleges irigység fogja el a környező országok lakóit. Ott a hányattatott sorsú Dürer Kert új helyszíne a Hengermalom úton, amely a lehető legautentikusabb módon vitte magával a kulturális eklektika szellemiségét az Ajtósi Dürer sorról. Ott a Park, amely az egyik legnagyobb koncerthelyszín a fővárosban, nem messze onnan pedig ott az Arzenál, amely a legnagyobb hatású techno klub a fővárosban. De Csepelen is nyílt két új hely, az Enter és a Playground, amelyek szintén az elektronikus zene frontját erősítik a Csepelművek területén.
Utóbbi kettő viszonylag új helyekként üzemelnek a fővárosban. Az Enter és a Playground egyik tulajdonosa, Gallai Gábor úgy fogalmaz a „rozsdaövezeti” környezet kapcsán, hogy „Voltak időszakok, amikor egy A38-ra is csak nehezen lehetett kicsábítani az embereket a belvárosból, de szerencsére ez ma mar nincs így. Rengetegen felismerték, hogy ha normális hangerőn szeretnének bulizni és nem feltétlenül csak reggel 6-ig, akkor ezek a legideálisabb helyszínek ahhoz, hogy az emberek kompromisszum nélkül szórakozhassanak. Valamint az ilyen helyeken kevésbe találkozni oda nem illő emberekkel, hiszen, aki célirányosan kimegy egy ilyen eseményre, az tudja, hogy hova megy és miért. Félreeső raktárakban pedig már a kezdetektől mennek a partyk Nyugat-Európában és itthon is egyaránt, de tény, hogy a megállíthatatlan urbanizáció miatt folyamatosan szorulnak ki a klubok a rozsdaövezetekbe.” 
<h3>Ha mégis a belvárosban maradnánk</h3>
De említhetjük még a Barba Negrát rockzenei fronton – vagy, ha nagyon a belvárosban akarunk maradni, ott a Madách tér, a Robot, a Roots, vagy a Három Holló, ahol ugyancsak jelentős hatást mérnek a főváros kortárs kulturális életére. Ezt a sort ténylegesen estig lehetne sorolni a Gólyától az Aurórán át a Turbináig bezárólag, függően attól, hogy kinek milyen zenei és szórakozásbeli preferenciái vannak. 
Mivel azonban itt nem helyszínajánlást szeretnék tenni, elmondom, hogy mindez mitől állatira izgalmas: azért, mert a fenti néhány példával nagyjából a teljes könnyűzenei spektrumot le lehet fedni. Elektronikus zene, popzene, koncert, rock, goth szubkultúra, punk, hiphop, és akkor még nem beszéltünk a Magyar Zene Házáról, vagy az Art Quarterről Budafokon. Ezek a helyek pedig nemcsak kocsmák, de zömmel szórakozóhelyek és kulturális terek is, amelyek szélsőséges esetben egy éjszaka alatt végig látogathatók - ez pedig egy olyan szellemi körutazást jelent, amit talán Berlinben tehet meg legközelebb az ember. Ennek a jelenségnek (bár sokszor nagy áron) rettenetesen jót tett, hogy a jelentős helyek organikusan tudnak ismét fejlődni, egymástól távolabb, némileg kisebb versenykényszerben, ez pedig érezhető hatást tett a budapesti könnyűzenére. 
Mindebből egyenesen következik, hogy a budapesti éjszakai élet olyan kulturális tőke, amely nemzetközi szinten vonzza az embereket, s amely egész biztosan alakítható úgy, hogy az ne turistamágnesként tűnjön fel a fővárosiak számára, hanem olyan saját értékként, amit érdemes megtartani és tovább fejleszteni.
(A cikk szerzője a zeneiparban dolgozik)
Fotó: Andrási Ingrid

És miért tett jót neki, hogy számos szórakozóhely elkezdett a belvárosból kiszorulni? Elmondjuk.

Miért a budapesti éjszakai élet az egyik legizgalmasabb Európában?

<blockquote>
Reggel 6 órára kelek. A gyermekek iskolába járnak, reggelijüket 7 órára kell elkészíteni. Az úr fél 9 órakor reggelizik, a nagyságos asszony 11 órakor az ágyban. Háromszor kell reggelit főzni - takarítás közben. Az ebédet 2 órára készítem el. Mosogatás, konyharendbehozatal következik és még alig végzem el, már uzsonnát kell készíteni, aztán vacsorát. Ha véletlenül közben marad idő, akkor kismosást kell csinálni és vasalni. A vacsora sem megy egyszerre. A gyerekeknek 8 órára kell készíteni, de a nagyságos asszony és az úr este sétálni mennek, vagy elmennek moziba és várni kell őket meleg vacsorával. Sokszor 10, 11 órakor vacsoráznak, és ha még aznap akarok mosogatni, akkor csak éjfélkor kerülök ágyba.
</blockquote>
A fenti beszámoló egy budapesti házicseléd átlagos napját mutatja be, amit a téma elsőszámú magyarországi kutatója, Gyáni Gábor idéz a Historia 1981-es számában.
A házicseléd az egycselédes, úgynevezett polgári háztartások „sajátja” volt.  Szinte minden munkát egyedül végeztek, segítséget csak nagyritkán kaptak, amikor a család alkalmanként mosónőket vagy bejárónőket fogadott fel.
A házicseléd-tartás fél évszázadon át, 1890 és 1941 között virágzott Magyarországon, főként Budapesten. És hogy miként vált ez a függésben tartó, kizsákmányoló, patriarchális forma az emancipáció egyik elősegítőjévé is? Elmondjuk!
 
<h3 style="text-align: left;">Honnan jöttek?</h3>
A budapesti házicselédségnek - ami 1880 és 1910 között a legnépesebb női foglalkoztatottsági szektor volt - két alapvető sajátossága volt. Az egyik, hogy közel 90 százalékban vidékről érkező nőkből állt, a másik az állás átmeneti jellege, ritka volt, hogy egy fiatal lány 3 évnél tovább maradjon egy háztartásban.
A polgárosodás, modernizálódás mentén a falusi kisiparos és földműves családok felbomlottak, a társadalmi rétegek elszegényedtek, ez vezetett ahhoz, hogy vidéki lányok már korán kenyérkeresőnek álltak, ennek érdekében pedig városokba, főleg Budapestre mentek állást szerezni, hogy megsegítsék a nehéz helyzetben lévő családjukat. Gyáni Gábor adatai azt mutatják, hogy a fővárosi házicselédek 40 százaléka rendszeresen küldött haza pénzt.
A munkavállalás másik oka a házasságra való felkészülés, legyen az hozománygyűjtés, tehát pénzkereset, vagy a gyereknevelés, háztartás vezetésének elsajátítása.
Az egyszemélyes házicseléd a polgári életforma, a modernizáció sajátja lett, amiben már külön-külön éltek a családok, nem pedig több generáció együtt. Elég volt egy segítő a háznál (bár a beszámolóból látszik, hogy ez annak az egy személynek az erőteljes kihasználásával járt).
A két világháború között a cselédtartás már megváltozott, és nemcsak a középosztály kiváltsága volt, a kispolgári rétegek is egyre gyakrabban alkalmaztak, és számítottak a háztartásbeli segítségére.
A házicselédek száma egyre csak nőtt és főleg szájhagyomány útján (barátok, rokonok) és szóbeli megállapodással kerültek budapesti családokhoz. Ahogy egyre nagyobb igény mutatkozott a házicselédekre, felmerült az igény egy közvetítő rendszerre. De mivel az 1900-ban létrehozott Állami Munkaközvetítő Intézet nem foglalkozott ezzel, községi cselédközvetítőre meg hiába volt terv, nem jött össze, főleg magánúton próbálkoztak vele. Ennek pedig megvolt a hátránya is. A közvetítők ugyanis un. cuplingereket, kifutókat alkalmaztak, és az ő dolguk volt felhajtani nőket a munkára. Tették ezt sokszor erőszakkal is. Szerencsére ez ellen hamar felszólaltak a cselédet tartó családok és a hatóságok is - és bár sok év elteltével, de 1927-re államilag betiltották a kifutók intézményét.
Az állami cselédközvetítés végül sosem került megvalósításra, de egy-két alapítvány viszonylag normális munkaközvetítői feltételeket kínált a munkavállalóknak és családoknak egyaránt. Ilyen volt a Márta cselédközvetítő, ami például csak a családoktól kért díjat, a nőktől nem. A vallási felekezetek közvetítőit nem vennénk ide, ugyanis az ő céljuk a munkavállalókkal az indoktrináció is volt a munka mellett.
 
<h3>Miből állt a házicseléd munkája?</h3>
Ahogy Gyáni Gábor írja a Cselédéletmód Budapesten című tanulmányában, bár az 1876. évi törvény rögzítette a cselédmunkát, annak a leírásában nagyon tág kereteket adott. Vagyis, maga a munkaadó dönthette el, mit csinál és meddig a beosztottja.
Kimondható, hogy a nők teljes életét a munkáltatója határozta meg, azt is, mikor kel és mikor fekszik. Az is a munkáltatón múlott, hány szabadnapja van a cselédnek, ami általában heti vagy kétheti, egy vasárnap délutánt jelentett, azon belül is délután 3 és este 7 óra között. Vajmi kevés ahhoz mérten, hogy Gyáni összegzése alapján a házicselédek napi 15-17 órát dolgoztak (hasonlatképpen: a városi munkásrétegek esetében napi 10 órában rögzítették a napi munka felső határát).
Gyáni hozzáteszi, hogy a bérezésük viszont elég kedvező volt, tudtak hazaküldeni, és akár hozományra is félre tudtak tenni, ugyanis a lakhatásért, ételért nem kellett fizetniük.
 
<h3>Mit tanultak a városiaktól a vidéki nők?</h3>
Történészek szerint is kimondható, hogy a házicselédség elterjedése hozzájárult a polgárosodás terjesztéséhez. Sok fiatal nő a szolgálat után hazament és vitte a városban látott életmódot, új eszközök ismeretét, vagy a gyereknevelés, gondozás szokásait.
Nem mellesleg a higiénia megváltoztatásával akár az egészségmegőrzéshez is hozzájárultak. Czingel Szillviának az OSZK-ban elérhető „Pest, feketére fest..." című dolgozatában olvasható, hogy a házicseléd lányok, nők tizede 1 hónapnál hosszabb ideig nem fürdött, harmaduk pedig csak hetente egyszer.
Sokan nem is ismerték, nem láttak korábban fürdőszobát, egyenesen megijedtek a kádaktól. A fürdési szokások egyébként még a huszadik század elején, a városban is ritkábbak voltak a mainál (a budapestiek 60 százaléka még 1940-ben sem tisztálkodott rendszeresen).
A látványtisztaság játszott, azaz annak a tisztántartása, ami kilátszik- főleg a ruhák és a felsőtest, na meg a fogak. Korai írásokban sokszor lehet találkozni a villamoson és buszon terjengő lábszagról szóló anekdotákkal.
A cselédnek nem volt külön fürdőszobája, lakhelye is a lakás eldugott részében volt, munkaadója fürdőjét pedig (kevés kivételtől eltekintve) nem használhatta (ha egyáltalán volt). Ettől függetlenül egy korabeli kézikönyv és maguk a munkáltatók is arra biztatták a lányokat, hogy a városi tisztasági fürdőkben, szappannal mosakodjanak meg. 
<blockquote>
A cseléd a munkában jobban izzad, mint mi, az anyagcsere több a testben, és ezért jó sokszor kell mosdania egész testében, nemcsak a kezét és arcát megmosni. Sok asszony időt sem hágy cselédjének a tisztességes tisztálkodásra, pedig, de utálatos a piszkos cseléd. Hogy is tud jóízlésű ember mosdatlan, fésülködetlen cselédet szobájába beereszteni?
</blockquote>
(részlet Fayiné Hentaller Mária: A háztartási kézikönyve c. könyvéből).
A fiatal nők a gyakori mosdás szokását hazavitték, ezért eleinte a városi és vidéki ellentétek miatt a gyakori tisztálkodás miatt prostituáltnak bélyegezték, gúnyolták őket („Minek, vagy kinek fürdik annyit?”).
Érdekes észrevétel a kutatók részéről, hogy a házicselédek között kevesebb volt az analfabéta, gyakran olvastak újságot és a húszas évek közepén felük az általános iskola hat osztályát is kijárta, 1935-re már a háromnegyedük. Olvasottságuk a kor városi proletárrétegétől semmiben nem tért el, sőt, még jobb is volt.
 
<h3>A házicselédek magánélete</h3>
Általánosan elmondható, és a mai világra is jellemző, hogy ahol emberek vannak, ott előbb-utóbb a rafináltság és gonoszság felüti a fejét.
Gyáni a Cseléd életmód Budapestenben emlékeztet, hogy a polgárosodással érvénytelenné vált a szex és a házasság közötti kizárólagos kapcsolat. Ugyanakkor nem mellékes, hogy társadalmi elismertséget csakis házasságon belül született gyerek kaphatott, arról már nem is beszélve, milyen megbélyegzéssel járt a leányanyaság. Vagy az egyre elterjedtebb cselédanyaság.
Sajnos nem volt ritka, hogy a ház urai, hatalmukat kihasználva megerőszakoltak vagy megvezették a fiatal lányokat, akik házicselédi munkájuk miatt nem is tarthatták meg a gyereket. Mivel az élve születések negyede törvénytelen gyermek volt, a menhelyek telítődtek, mind a hatóságiak, mind az egyházaik és a magánkézben lévők is. A házicselédek gyerekei nagyrészt szoptatós dajkáknál kötöttek ki, ahol a nem megfelelő higiénia, ápolás és gondozás miatt folyamatos életveszélynek voltak kitéve. Voltak olyan cselédek, akik kevés pénzük miatt olcsóbb havidíjú helyekre adták be csecsemőiket, itt előfordult, hogy a kicsit vizes marhatejjel vagy tejbe áztatott kenyérrel szoptatták - ami miatt a fejlődésük nem volt megfelelő, vagy akár meg is haltak.
Érdekes, hogy a kiszolgáltatott helyzet ellenére Gyáni adatai azt mutatják, a házicselédek körében volt az egyik legkisebb az (akkor illegális) abortuszok száma.
És hogy miért is vált az emancipáció egyik eszközévé a budapesti szolgálat? A Népszava 1940. december. 31. - számában kapunk rá választ: „Szolgálni otthon is lehetne - vallja egy frissen Budapestre érkezett házicseléd - otthon is vannak nagyurak, ... de ezek keveset fizetnek és rosszul is bánnak a leánnyal."
Összességében tehát saját pénzt és kulturálódási lehetőséget (ha csak a családon keresztül is) lehetett szerezni, higiéniát, véleményformálást pedig tanulni Budapesten. A sikeresen végződő 1-2 éves munkák újabb sikeres munkákat hoztak a vidéknek, és a városi környezethez való alkalmazkodást, a polgárosodás elősegítését.
 
Cselédek. Forrás: Fortepan / Jankovszky György. Illusztráció: Sturm Dániel

Vidékről jöttek fel a nagyvárosba, ahol sok mindent tanultak, de cserébe sokszor kihasználták őket. Milyen szokásokat terjesztettek el ezek a fiatal lányok a vidéken, és hogyan járultak ezzel hozzá a modernizációhoz és saját emancipálódásukhoz is? A cikkből kiderül!

Kiszolgáltatott nők mozdították elő az emancipációt: ők voltak a budapesti házicselédek 

Színes, összefonódó betűk, kacifántos tagek, művészi kivitelezésű figurális ábrázolások – a városban mindenhol felbukkannak… Van, aki gyűlöli őket, mert vandalizmusnak tartja, más meg művészetként fogja fel, ami az urbánus lét elválaszthatatlan eleme. Az egyéni ízlésen túl azonban vitathatatlan, hogy a nyomot hagyás “itt is voltam” ősi, emberi vágyának legszínesebb és legkortársabb, városi formái ezek. 
De honnan ered egyáltalán az elnevezés, hol és hogyan jelent meg mai formájában, mikor volt a fénykora Budapesten, mit láthat és érthet egy kívülálló ebből a szubkultúrából? A kötet a gazdag képanyag mellett izgalmasan vezeti be ebbe a világba az olvasót, történelmi keretbe is helyezve azt, ami mellett nap mint nap elmegyünk.
De mi is az a graffiti? A válasz attól is függ, honnan közelítjük meg a kérdést. A jogi megfogalmazás szerint általában a köz- és magánterületeken illegálisan elhelyezett felirat, kép vagy firka, tehát közönséges vandalizmus, másrészt azonban a kortárs művészet és reklámipar egyik legnagyobb hatású vizuális megújítója, gondoljunk csak Keith Haring és Basquiat graffitigyökerű műveire, amelyek a kortárs képzőművészet ikonjai lettek. És közben meg egy nagyon erős társadalmi üzenete is van:
<blockquote>
<blockquote class="wp-block-quote">
Bombák, amik felrobbantják a város összképét, figyelmeztetve, hogy nem egyformán vagyunk egyenlők és szabadok, és minderről csak így informálhatók azok, akik nem így éreznek.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/fa6abd699e6421141a28945d836a4d6f" alt="Lugosi LUGO László a könyvvel" width="1199" height="800" />
<figcaption>Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
 
</blockquote>
</blockquote>
A graffitire mint városi népművészetre hivatkozik LUGO, ami egy lázadó, helykereső szembeszálló szubkultúra művészete, munkáját pedig – ami egyszerre felfedezés, dokumentálás, és archiválás – városarcheológiának nevezte. A témában közel 4500 képet készített, ebből a vaskos kötetben 350 szerepel. 
<blockquote>
<blockquote class="wp-block-quote">
Én a fényképezést alapvetően kordokumentumok és látványok gyűjtésére használom… a graffitiket is azért gyűjtöm, hogy láthatóvá váljék és megmaradjon egy jellegzetes nagyvárosi kortárs szubkultúra jelenléte.
</blockquote>
</blockquote>
Ennek fényében ki gondolta volna, hogy a szót elsőként egy régészeti kontextusban használták: 1956-ban, pompeji feltárásakor a Graffiti de pompéi című könyv címében. A ma ismert jelenség 1970-es években bukkant fel Amerikában, a ma graffiti boom-ként ismert jelenség a hip-hoppal karöltve hódított meg az utcákat, és egy évtized alatt eljutott a múzeumokba is. Magyarországon a vasfüggöny lehullásával indult meg a térhódítása, a csúcspont a legtöbb alkotóval, writerrel, nagy crew-val a 2000-es évek elején volt.
Ma már sok legális formája létezik, a nagy tűzfalfestő csoportokban számok korábbi ismert crew tagja dolgozik, de szaporodnak a legál falak és események is, a szentendrei HÉV vonal menti Harisnyagyár fala a leghíresebb, de a szemeretelepi vasúti hangfogó is az évente megrendezésre kerülő All Caps kollektíva Meeting of Styles eseményeinek köszönhetően újra és újra átalakul. 
2021-ben a Deák Galéria is egy nagy kiállítást szentelt a hazai street artnak, idén pedig éppen a Budapest Tuning egyik kiemelt eseménye volt a hazai művészeket és nagy nemzetközi neveket is felvonultató happening, ahol szeptemberben testközelből nézhettük végig egy-egy mű megszületését. Valamint 2021-ben a Deák Galéria is egy nagy kiállítást szentelt a hazai street artnak. 
A kötetben környékek szerint nézegethetjük a budapesti graffitiket, nekem olvasás közben nagyon izgalmas volt a ráismerés folyamata. A Váci vonalon éveket ingáztam vonattal, és az ottani vasúti kerítések és elhagyatott épületek mindig is gazdagon dekoráltak voltak. A műfajból adódóan ezek – a legmaradandóbban is – pár év alatt eltűntek. Furcsa otthonosság érzését adta a ráismerés ezekre a hétköznapokban sokat látott, de talán tudatosan nem figyelt városi elemekre. Ezekből a kötetben több is szerepel, formák, minták, feliratok, amiket nagyon sokat látunk, de amíg nem irányítják rá a figyelmünket, addig tudatosan lehet nem is vesszük észre őket, csak hozzátartoznak a városi tájhoz. 
Jakabovics Tibor – Kurdy Fehér János – Petró Zsuzska – Radics Panka
LUGO/graffiti. Read the Signs
Equibrilyum könyvkiadó, Budapest, 2022.

Lugosi LUGO László neve egybeforrt a budapesti fotográfiával. A 80-as évektől fáradhatatlanul járta a város utcáit és örökítette meg azokat a jellegzetességeit, amelyek nagy része aztán nyomtalanul eltűnt az időben. Éveket szentelt a graffitiknek is, több ezer képéből válogatva született meg a Graffiti – Read the Signs fotóalbum is, amit a kísérő tanulmányok, interjúk és szövegek még érdekesebbé tesznek. A könyv igazi kalandozás a város kevesek által ismert vidékein is, elhagyatott gyárépületekben, vasúti töltések mentén, romos falak között.



Vandalizmus vagy művészet? – hiánypótló fotóalbum jelent meg a budapesti graffitikről

<h2>Trapper farmer</h2>
A Trapper farmer története nem a trapper résszel, hanem a farmerrel kezdődött a 70-es években. Nádasi Sándor vezette az egyetlen boltot Budapesten, ahol farmert lehetett venni, és a kereslet az amerikai életérzésre hatalmas volt. Olyan nagy, hogy egy kis kapcsolati tőke és vállalkozószellem mellett, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és az EKISZ ruházati szövetkezet segítségével megszületett az első magyar darab. 1978-ban nyilvános pályázattal nevet is kapott a külföldi márkáknál olcsóbbra pozícionált farmernadrág: Trapper. Az eredeti amerikai életérzés vonzása végül lenyomta a magyar márkát és az csődbe is ment. Nádasi alig várta, hogy a rendszerváltás után lejárjon a termék jogdíja és újra életet lehelhessen az immáron kult- és nosztalgiaértékkel is bíró darabokba. 2005 óta abból csinál trendet, hogy nem követi azt: a nadrágok szigorúan egyenes és répa fazonban készülnek.  
<h2>Tisza Cipő</h2>
<img src="/api/media/image/861aa990573d359224ea0562e73fbc6e" alt="Tisza cipő üzlet" width="1095" height="800" />
A márka bővített története már a 30-as években elindul, de mi számoljunk 1949-cel, amikortól Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat néven fut. Előtte más tulajdonos volt és a háború még azt is kikényszerítette a cégtől, hogy a gumitalpat fatalpra cserélje – mi nem erre vagyunk kíváncsiak, hanem ahol az igazi Tisza megszületett. Eleinte kizárólag a hazai piacot szolgálták ki a Tisza folyó melletti martfűi gyárból. Ahhoz, hogy eljussunk a mindenki által rögtön felismerhető cipőhöz, még 30 évig kellett nézegetni a takarítónénis magasszárú és óvodásoknak szánt kis félcipőket, amik vászonból készültek, gumi talpuk volt és maximum korszerűek voltak, szépek nem. A hadsereg és a munkásőrség is szerette az egyszerűséget, nagy tételben rendeltek bakancsokat ebben az időben. Arra a Tisza cipőre, amiből legalább egy pár mindenkinek volt a lábán egészen 1971-ig kellett várni. Ekkor engedélyezték az új logót, ami rá is került az új sportcipőkre – azonnali volt a siker. Az emberek használták sportoláshoz, utcára, dolgozni, koncertre. A márka annyira menőnek számított abban az időben, hogy az éves termelésnek 10 millió pár fölé kellett kúsznia, évente. Ez ma már nyilván elképzelhetetlen.
<h2>Márka</h2>
A Márka az egyik legrégebbi magyar üdítőmárka, ami azért jött létre, mert a hanyatló nyugatról beáramló kólás italok túl népszerűek voltak, és ezt nem engedhettük meg magunknak. Szerettünk olyan világban élni, amiben mi is képesek vagyunk előállni valami hasonlóval. Így, egy reggel a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (KÉKI) kapott egy ajánlott levelet (vagy megcsörrent a piros telefon), az akkori vezetés pedig behívatta sztárkutatóit Kállay Miklóst és Sárkány Pétert, akik 1973-ban előálltak az első, szőlőízű változattal. (Nagy kérdés, hogy miért pont a szőlő volt az első íz, amikor két évvel korábban lépett ugyanarra a piacra a mustsűrítményből készülő Traubisoda.) Egy évvel később jött ki az üdítő meggy ízű változata, amit mindenki ismert és szeretett, és ami talán a legtöbbünk kedvence a mai napig. A márka kezdettől fogva büszke volt arra, hogy magyar szabadalom alapján, hazai alapanyagokból készül, most ráadásul családi vállalkozás formájában működik.
<h2>Zwack Unicum</h2>
1790-ben hangzott el a klasszikus mondat II. József szájából, amivel egyben nevet is adott orvosa, Dr. Zwack gyógynövénylikőrjének: “Das ist ein Unicum!” (Ez egyedülálló!) A cégalapításra 1840-ig várni kell, az ital bejegyzésére pedig 1883-ig. A recept viszont az eredeti, szupertitkos, csak annyit lehet tudni róla, hogy csak természetes alapanyagokkal dolgoznak. 1899-től 1922-ig az üvegen látható kereszt még nem arany volt, hanem piros, vagyis vörös. A vöröskereszttől “bérelték” a keresztet az üvegre, ami később – a deal végével – aranyszínűre változott, piros keretben. Itt jött a nehezebb időszak. A világválságban izzógyártásra kényszerültek, hogy életben maradjon a márka, a világháborúban lebombázták a gyárat, aztán az újjáépítés után az államosítással elvesztették mindenüket. A nevet és a márkát életben tartandó Amerikában még vodkát is forgalmaztak Zwack néven, később Olaszországba vitték a likőr gyártását, míg végül 1988-ban sikerült újra hazahozni a receptúrát és stabilizálni a márkát.
<h2>Pöttyös </h2>
<img src="/api/media/image/fec11e4bee030f6f39982c47913dac6e" alt="Pöttyös gyár régen" width="1264" height="800" />
Mit hallottunk a Pöttyösről? Első körben azt, hogy egy magyar márka. A jobban értesültek persze rögtön hozzáteszik, hogy eredetileg a Túró Rudi szovjet találmány. A cég márkatörténete ennek kevercsét kommunikálja: magyar szakemberek egy 1954-es szovjet tanulmányi úton kaptak ihletet, hogy a 60-as éveket hogyan tehetnék még édesebbé. Bár a termékfejlesztés művezetőjét Mandeville Rudolfnak hívták, a megfelelő név kiválasztásában és a csomagolás a Budapesti Műszaki Egyetem egyik oktatójának a segítségét kérték. Megvan: Túró Rudi és legyen a papírja piros pöttyös! Az újhullámos névválasztás olyan felháborodást keltett a társadalom és a lapkiadás konzervatív bugyraiban, hogy úgy döntöttek, nem fogják hirdetni az új terméket. Ezt viszont olyan hangosan tették közhírré, hogy ez a Túró Rudira irányította az ország figyelmét és gyakorlatilag azonnal sikeres lett. A nagyüzemi gyártás 1968-ban indult, egy 10000 literes tartályban készült a túró, 30 fő 3 műszakban szeletelte a túrókígyókat, kézzel és szemmértékkel. A kezdetben még csak 3 napos szavatossággal rendelkező terméket általában 1 nap alatt elkapkodták a polcokról.

Azért választottuk ezeket a termékeket, mert a megalapításukhoz képest alig észrevehetően vagy semmit sem változtak. Gyakorlatilag ugyanabban az élményben lehet részünk, mint egy Habsburg császárnak vagy egy másik rendszerben felnőtt tininek, aki először kóstol magyar üdítőt, miközben egy nagy T betűt villant a sportcipőjén.



Megnéztük, mennyire nehéz évtizedeket túlélő magyar márkát indítani

<h3>Bemutatás egy világbirodalomnak</h3>
Tavasszal készült el az eddigi legerősebb alkotása, a kárpátaljai származású művész elsőként reagált <a href="https://budapestbrand.hu/2022/03/uj-kolodko-miniszobor-budapesten-nagyon-bator-orosz-ukran-haborus-emlekmu-szuletett/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">köztéri emlékművel a szomszédban kitört orosz-ukrán háborúra</a>. A Moszkva sétányon, az Árpád-híd lábánál található szoborkompozíció a szokásos miniszobroknál jóval nagyobb alkotás. Ugyanis két részből áll, az egyik a Duna parton nagy fehér kő ujj, amely pecsétgyűrűként az ukrán címer látható (és elég egyértelműen egy feltartott középső, bemutató ujj). Ennek ujjbegyén egyensúlyozik egy apró hajó, feltehetően a Kígyó-szigeteki hadihajó, ebben ül Putyin a tankja mögött.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/72f192a3846e70de7bc12a7ce80c282b" alt="" width="1024" height="683" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka </figcaption>
</figure>
<h3>Már a spájzban vannak…</h3>
Februárban még nem tudtuk, mi van előttünk, és hogy a háború még ősszel is tartani fog, így nemrégiben <a href="https://budapestbrand.hu/2022/09/mar-a-spejzban-vannak-az-oroszok-uj-kolodko-szobor-bukkant-fel/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">elkészült a szobrász második olyan alkotása</a>, amivel közvetetten reagál a szomszédban zajló háborúra. Az aprócska, a rakpart támfalának repedésébe rejtett szobrocskával a legendás A tizedes meg a többiek című film szállóigévé vált mondata és jelenete elevenedik meg a Várkert Bazár előtt. Bár a film is, és a jelenet is vicces – „Már a spejzban vannak az oroszok!” – az üzenete nem túl szórakoztató, főleg a jelenlegi helyzetben.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/741de93c9d191f01e39f45844cf9641d" alt="" width="2048" height="1536" />
<figcaption>Fotó: Kolodko Art</figcaption>
</figure>
 
<h3>„szívem mindig a vásárlóké”</h3>
A retró vonalon erős felütéssel érkezett tavasszal a Skála Kópé, aki az első budapesti majdnempláza előtt ül a Nyugati téren, és egy vonalkód mintájú repülőszőnyegről bámulja az épületet. Ha elég közel hajolunk hozzá, talán meghallhatjuk, ahogy épp énekel: „szívem mindig a vásárlóké”.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/eb2452d2880c35c5fe02fcef3a41d2e5" alt="" width="1024" height="768" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka </figcaption>
</figure>
<h3>Trabanton szállni élvezet</h3>
“A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.” – intett a szocialista ipar büszkeségének tartott autó használati utasítása. A Trabi mára erős nosztalgiafaktor lett, az utcán csak elvétve bukkan fel egy-egy turistáknak feltuningolt változat. Ráadásul ez <a href="https://budapestbrand.hu/2022/05/kolodko-regen-minden-jobb-volt-miniszobor-skalakope-trabant/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">egy kulccsal felhúzható változat,</a> ami az okostelefonról irányítható drónok korában nosztalgia a nosztalgiában. A kereke is hiányzik, ami már nyílt provokáció. Vagy több. A Slachta Margit rakparton, a Margit híd lábánál keresd a kis mészkő szobrot. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/f941924f05ccd3b72ac4e4a96605d652" alt="" width="1024" height="768" />
<figcaption>Fotó: Csapó Ádám</figcaption>
</figure>
 
<h3>Kapatos római légionárius</h3>
Még mélyebbre merülve a múltba, júniusban már az ókorban járunk. „In vino veritas” – azaz borban az igazság, állítja az <a href="https://budapestbrand.hu/2022/05/kapatos-romai-legionarius-obudan-tunt-fel-kolodko-legujabb-miniszobra/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">amfiteátrum peremén kidőlő egykori pannóniai légiós</a>. Akinek ráadásul egy ikertestvére is van Pulában! És hogy hol keressük? A III. kerületben, az egykori Pannónia provincia egyik központi, szépen feltárt műemléknél, az óbudai katonai amfiteátrumnál.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/7ec8dbee8936e7c5fa942d3f7c977292" alt="" width="1024" height="682" />
<figcaption>Fotó: Kolodko Art </figcaption>
</figure>
<h3>„Egyszer volt Budán kutyavásár”</h3>
Még mindig csak május van, és <a href="https://budapestbrand.hu/2022/05/kolodko-menetrendszeruen%ef%bf%bc/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">felbukkant egy még újabb Kolodko szobor</a> teljesen váratlanul. Vagyis most nem csak egy, hanem egy teljes kutyafalka, a Hattyú utca és a Batthyány utca találkozásánál lévő mini parkban. Egyszer volt Budán kutyavásár – hivatkozik maga Kolodko a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=NGOsB5XsK54" rel="noreferrer noopener">Mátyás király mesére</a>, de közben mégis kiteszi őket az emberek kényére-kedvére, mindenki ellophatja a lelküket a fényképezőgépével. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/c115e1e3cc9bddfe29c87b0bbaa7e674" alt="" width="4032" height="3024" />
<figcaption>Fotó: Csapó Ádám</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/media/image/7747c720267b6a734fce7378efaf5dfa" alt="" width="4032" height="3024" />
<figcaption>Fotó: Csapó Ádám</figcaption>
</figure>
<h3>A pasaréti virágárus házaspár</h3>
Egy nagyon szép történetet örökített meg <a href="https://budapestbrand.hu/2022/08/kolodko-miniszoborral-emlekeznek-a-pasareti-viragarus-hazasparra-aranka-neni-es-bela-bacsi/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">nyár végén elkészült alkotásával.</a> Aranka néni és Béla bácsi egykori kis virágárus bódéja helyén állították fel legújabb, szerethető szobrocskáját. Évtizedeken keresztül hozzátartozott a térhez és a környéken lakók mindennapjaihoz a kedves házaspár és virágboltja. Amikor tavaly télen, 89 éves korában, 9 évvel felesége után elhunyt Patz Béla is, a helyiekben felmerült az ötlet, hogy szeretnének nekik emléket állítani, és íme.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/4f72d73068831a97dfac7c2dd69141b2" alt="" width="2048" height="1346" />
<figcaption>Fotó: Őrsi Gergely Facebook oldala </figcaption>
</figure>
<h3>Szurikáta a diabéteszes gyerekekért</h3>
A <a href="https://szurikataalapitvany.hu/media/kolodko-szurikata-szobra-a-diabeteszes-gyermekekert-gyermekeknek/" rel="noreferrer noopener">legújabb szobrocska</a> a józsefvárosi Bókay János utcában bukkant fel. A kis szurikátát a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért névadója ihlette, és apropója, hogy felhívja a figyelmet a diabétesz korai felfedezésére, valamint emléket állít az inzulin 100 évvel ezelőtti felfedezésének is. És miért pont szurikáta? Az 1-es típusú diabétesz élethosszigtartó inzulininjekcióval kezelhető, a  gyerekek gyakran “szurinak” hívják ezt az injekciót – innen ered az alapítvány neve és kabalaállata.
<figure class="image"><img src="/api/media/image/8101b846b3f8bf609ba2ebd954ffbe7d" alt="" width="1024" height="768" />
<figcaption>Fotó: Maronics Anna</figcaption>
</figure>

Kolodko Mihálynak nagyon termékeny időszaka volt, idén a város számos pontján bukkantak fel miniszobrai, hol gerillaakciókként, hol pedig helyi kezdeményezésre. Most összegyűjtöttük az elmúlt bő fél év műveit és hogy hol találhatjuk őket. 



Kis téli séta az elmúlt időszak legújabb Kolodko szobrainak a nyomában? Mutatjuk, merre érdemes menni.

Séta a legújabb Kolodko szobrok nyomában – retró láz, szerethető történetek és kemény bemutatás

Bartha Dorka és Kapunics Gréta írása, képei és videói
Már a Tavaszi Fesztivál keretében részt vehettünk egy misztikus és spirituális utazáson a margitszigeti Kristályban, a Cinema Mystica immerzív kiállításán, amely akkora hatással volt ránk, hogy azóta is keressük az ehhez hasonló élményeket. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/35dbdf36aa17257d5d5593c6546a60ea" alt="Light Art Museum" width="1186" height="800" />
<figcaption>Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A fénnyel való játék és művészet a látványos – a klasszikus értelemben vett kiállításoktól eltávolodó – de vizuálisan hasonlóan katartikus élményt adó installációi világszerte hihetetlenül népszerűek. Yayoi Kusama installációihoz bármely világvárosban hosszú sorok kígyóznak, de Van Gogh képeinek szobányi méretű fényfestései is tízezreket vonzanak. 
Hasonló műfajnak adott teret a frissen nyílt <a href="https://lam.xyz/" rel="noreferrer noopener">Light Art Museum</a> is Budapesten. Ez Európa legnagyobb, fénynek szentelt múzeuma, ami most júliusban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, a Hold utcai vásárcsarnok 19. századi, történelmi épületében. 
Nagyon érdekes, hogy a grandiózus vásárcsarnok, ahol egykor nyüzsgött a tömeg, hangosan alkudoztak a paradicsom és paprika fölött, most éjsötét leplekbe burkolva vár minket, éteri zenével és elképesztő vizuális élménnyel. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/0b65773004f8c201e2e8e95bfb22b4ae" alt="Light Art Museum" width="1184" height="800" />
<figcaption>Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A LAM megálmodói a legnagyobb küldetésüknek azt érzik, hogy elősegítsék a fény és az új technológiák felhasználásával dolgozó művészet, a design és az építészet legkorszerűbb kifejezőeszközeinek megismerését. Céljuk, hogy megőrizzék a vásárcsarnok eredeti közösségi funkcióját, ugyanakkor kulturális élményt teremtsenek a városban. 
Az biztos, hogy az egykoron több mint 190 állandó és 80 ideiglenes üzletnek otthont adó piac tereit rendkívül izgalmasan használták ki, hiszen helyet kapnak digitális alkotások, immerzív vetített terek, fénylő installációk, interaktív alkotások és rövidfilmek is. A legapróbb, alig öklömnyi alkotástól a terem méretű installációkig találunk itt két szinten érdekességeket. A korábbi standok helyén, ahol a halas- hús- és zöldséges pult volt, most a kortárs és nemzetközi fényművészet és vizualitás művészeinek installációi vibrálnak. 
A csarnok belső terének közepén lebegő fekete dobozba – a Colorattack, Keresőfények, Térerő nevekkel ellátott animációs szobába – belépve akár a legdurvább tripben érezhetjük magunkat. Olyan mozgóképeket láthatunk a fölül-alul tükrökkel is körberakott helyiségben, hogy azonnal megszűnik a hagyományos tér és idő érzékelésünk. 
Egy teljesen új dimenzióba kerülünk, ahol azonnal beszippantanak a pszichedelikus formák és animációk, amelyhez az ehhez passzoló zenék még jobban rásegítenek. Órákat lehet itt ücsörögve eltölteni és belemerülni a színek és a formák végtelenített játékába. Az az érzésünk támadt, hogy az installáció részei lehetünk, egybeolvadva a festett terekkel és a művekkel. Kimondhatjuk, ez az installáció volt ránk a legnagyobb hatással, és szinte bármikor visszatérnénk, annyira beszippantott. Olyan páratlan audiovizuális élményt ad, amellyel eddig sohasem találkozhattunk Magyarországon. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/b14c2d921ab86ca5af02cb1d406a83e0" alt="Light Art Museum" width="1199" height="800" />
<figcaption>Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A szuperlátványos, és valljuk be TikTok és Instakombatibilis alkotások mellett olyan művészek alkotásaival és műveik újragondolásával is találkozhatunk mint Vasarely vagy Moholy-Nagy László, vagyis a LAM-ban visszanyúlnak a fénnyel, optikai illúziókkal való játék magyar kezdetéig is. 
A bejáratnál is Kepes György 1973-as Izzó oszlopok elveszett művének rekonstrukciója fogad, míg az emeleten Csáji Attila neonszobrai a régi budapesti éjszaka fénylő reklámjaira emlékeztetnek, és adnak egy kis retró vibe-ot.
Az interaktív elemek sem hiányozhatnak, a tekergő füstszobor fújogatása vagy éppen a virtuális szobrászat kipróbálása is jó móka, természetesen a kötelező szelfik elkészítése mellett.  
A belépő sokak számára borsos lehet, inkább külföldiekre optimalizált a 6000 forintos felnőtt jegy, de véleményünk szerint nagyon megéri az árát ez a spirituális és misztikus utazás. Találkoztunk párokkal, baráti társaságokkal, családokkal, de még egyedül is kiváló program lehet betérni kicsit hűsölni ebben a nagy kánikulában.

A Hold utcában a korábbi standok helyén, ahol a halas- hús- és zöldséges pult volt, most a kortárs magyar és nemzetközi fényművészek installációi, immerzív alkotásai és fényalapú kinetikus kísérletei vibrálnak. Megcsináltuk életünk szelfijét és elmerültünk egy új dimenzióba az első budapesti light art múzeumban. Indulhat a trip?



Pszichedelikus utazás és játék a fénnyel – a frissen nyílt Light Art Museumban jártunk

<h2>Anno Budapest</h2>
Miről szól: Az anno szót ennyire komolyan még nem vette senki, nemhiába. Profi rádiós viszi, a csodás emlékű EST FM rádió műsorvezetője nem szerénykedik, nem dadog, viszont profin szervez műsort, interjúalanyokat, ha kell. Urbanisztika, nyáron strandolási szokások, táncházmozgalom. Változatos témák, ha lehet, akkor a megjelenés dátumához igazítva: választásokkor választások, húsvétkor locsolás. Szigorúan az anno-szűrőn keresztül nézve.
Átlagos hosszúság: kb 1 óra 50 perc
Ilyen gyakran frissül: hetente
<h2>Budapesti Zsaruk</h2>
Miről szól: A beszélgetések során – nem meglepő – rendőrökkel, rendőrségi ügyekkel foglalkoznak. Többet tudhatunk meg ismert gazdasági bűncselekmények felderítéséről, szolgálat közben megkéselt rendőr “élményeiről”, egy túsztárgyaló felkészültségéről. Ismert emberekkel is hallható interjú, akik a rendőrséghez fűződő viszonyukról sztorizgatnak. Könnyed hangulatban tálalt, exkluzív rendőrségi tartalmakat is hallani a Budapesti Zsaruk podcastban.
Átlagos hosszúság: kb 30 perc
Ilyen gyakran frissül: átlagosan 10 naponta
<img src="/api/media/image/60fbdae39381f24e77f842a45883dca8" alt="Budapesti Zsaruk podcast" width="1534" height="800" />
<h2>Budapest TE meg ÉN</h2>
Miről szól: A várost érintő aktuális témákat járnak körbe, amik helyenként közszolgálatinak, máskor viccesnek vagy izgalmasnak hatnak. Nincs tabu témakör, urbanisztika, filmforgatás, zenei fesztivál vagy gasztronómia is terítéken lehet. A vendégválasztásra általában két jellemző út van: vagy valamelyik terület egy szuperismert képviselőjével beszélgetnek a podcastban, vagy olyan vendég van, akiről 5 percen belül fogjuk azt gondolni, hogy elképesztő személyiség, kár, hogy nem tartozik az első, szuperismert kategóriába.
Átlagos hosszúság: kb 50 perc
Ilyen gyakran frissül: hetente
<h2>Nekem Budapest</h2>
Miről szól: A BKK hivatalos podcastja, közlekedésről, közlekedőkről. Kis közszolgálatiság, kis metrópótlás, kis bubi. Szerinted az ellenőrök maguk döntik-e el, hogy mikor és hol jelennek meg vagy pedig rengeteg forgatókönyv tereli őket különböző irányokba? Érdekel, hogy a Lánchíd felújítása kapcsán milyen történet merült fel egy ágyúgolyó és a híd találkozásáról? Voltak-e nem várt nehézségek egy nehézségekkel teli metrófelújítás során? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, keress rá erre a podcastra!
Átlagos hosszúság: kb 45 perc
Ilyen gyakran frissül: kb havonta
<h2>Piqniq Podcast</h2>
Miről szól: Oktatás gasztrovállalkozásoknak, a fenntarthatóságról, a vendéglátásban ismert kiégésről, a vendég és a vendéglátó viszonyáról. Pont olyan kérdések merülnek fel, amik vendégként bennünk is megfogalmazódtak, vagy amikre vendéglátósként gondolnunk kell, ha jól akarjuk csinálni a dolgunkat. Számít-e, hogy milyen visszajelzést adok az étteremben az élményeimről? Hogyan legyen kisebb az ökológiai lábnyomom, ha házhozszállítok? Hogyan tartsam meg az értékes munkaerőt? 
Átlagos hosszúság: kb 45 perc
Ilyen gyakran frissül: kb havonta
<h2>Nem játék</h2>
Miről szól: Minden, ami sport, válogatás nélkül a vívástól a fociig, úszástól a gyorskorcsolyáig. Magyarországon örömteli, ha a sportról beszélgetve nem terelődik a téma automatikusan a focira. Egyrészt más sportokban sokkal eredményesebbek vagyunk, másrészt az embereket sok más sport is érdekli, akár művelik, akár csak követik. Olyan vendégek mellett, mint Gundel Takács Gábor, Cseh László vagy Kemény Dénes, nem kell nagyon mérlegre tenni a műsor hitelességét. Hallgassátok!
Átlagos hosszúság: kb 40 perc
Ilyen gyakran frissül: kb két-három hetente

A podcast egy olyan rádióadás, amire nem kell időben hazaérni. A jól kiválasztott podcast mindig arról szól, ami pont érdekel, azokkal beszélgetnek, akiknek kíváncsi vagy a véleményére. Pompás műfaj. Az alábbi gyűjteménybe kifejezetten Budapestről, Budapestet érintő kérdésekről szóló podcasteket válogattunk. Szelekciós szempont volt még, hogy rendszeresen frissüljön, és az utolsó adás ne legyen régebbi, mint 3 hónap – ez egy podcasttől minimum elvárható. 



Miről beszélnek a 6 legjobb Budapestről szóló podcastban?

Nyilván százkilós köveket nem hozott ide a Duna. Ahogy azt már lehetett <a href="https://dunaiszigetek.blogspot.com/2013/02/felszamolt-svab-temeto-sirkovei.html" rel="noreferrer noopener">hallani-olvasni</a>, a 19. század végén megnyitott Németvölgyi temetőt a II. világháború után fel is számolták, és csak azokat a sírokat helyezték át más temetőkbe, ahol ezt hozzátartozók külön kérték. A többi sírkövet így jobb híján összetörték és a Dunába öntötték, hogy a parti részt megtámogassák. Senki sem tudja pontosan, hogy hány sírkő lehet itt, de alacsonyabb vízállásnál, a Duna visszavonulásával felszínre bukkannak. Ott hevernek több ezer más szikla között, megkopva, összetörve, mondhatni magányosan. Ritkán látni ilyesmit, szokatlan a szemnek és a léleknek is. 
<h2>Melyik Gundel?</h2>
A legújabb sírkő, ami előbújt, jól kivehetően a Gundel nevet viseli, évszámokat is látni. Egy 19 éves ifjúról és egy 7 éves gyerekről van szó, de nagyon valószínű, hogy ők nem a gasztronómiából ismert Gundel családhoz tartoztak. Ezért:
<ul>
<li>valószínűtlen, hogy az ismert Gundel család ne jelentkezett volna fiatalon elhunyt gyermekeik sírjaiért, illetve ne érdekelte volna őket, hogy mi történik a sírkövekkel</li>
<li>azt is tudjuk, hogy a család hova temetkezett (Fiumei úti sírkertben)</li>
</ul>
<img src="/api/media/image/a8ff586bb8bdff468a928fbdf01bbd1a" alt="" width="1024" height="858" />
<ul>
<li>a Gundel családfával összevetve nem stimmelnek az évszámok. A sírkő évszámai alapján Gundel F Gundel János leszármazottja kellene, hogy legyen. Megtévesztő lehet, hogy Gundel Jánosnak egyébként tényleg volt Gundel Ferenc nevű fia, de ő nem halt meg 7 évesen, sőt, meg is nősült később</li>
<li>ha valakinek van ideje nemzetközi családfakutató cégeket is megkeresni, akkor az ott talált iratokból is kiderül, hogy a Gundel viszonylag gyakori név volt a 19. században Magyarországon (még akkor is, ha valószínűsíthetően a legtöbbjük Németországból költözött ide). Csak Amerikába több tucatnyian vándoroltak ki hasonló névvel, de csak egy összetettebb összeesküvés-elmélettel lehet kimagyarázni, hogy pl. ez a Frank Gundel az, akit mi keresünk.</li>
<li>Minél több adat olvasható egy sírkövön, annál jobban visszakövethető, hogy kihez tartozott.</li>
</ul>

Időnként megjelennek cikkek váratlanul felbukkanó sírkövekről, amik úgy hevernek a rakparton, mintha csak a Duna hozta volna őket idáig. Több sírkőnél egyenesen az a gyanú merül fel, hogy a Fekete-erdőtől utazott Budapestre, hiszen német felirat olvasható rajtuk.



Gundel feliratú sírkő bukkant fel az apadó Duna partján

Számomra a legizgalmasabb pillanat egy idegen lakásba belépve mindig a könyvespolcok diszkrét végig pásztázása. Mi van meg nekem is, mi az, amivel itt találkozhatok először, mik azok az örök példányok, amelyek mindenkinél ott virítanak? Azonnal kiszúrhatóan mondjuk E.P. püspöklila Termelési regénye… Január végétől megnyílt előttünk az egyik legizgalmasabb írói könyvespolcrengeteg is, Esterházy Péter is Gitta gyűjteményével. Vajon milyen érzés az, amikor nem azt olvassuk, amit egy író írt, hanem azt láthatjuk teljes valójában, amit ő is olvasott?
<blockquote>
<blockquote class="wp-block-quote">
Azt nem mondom, hogy szeretek olvasni. Mert az túl kevés volna. Az olvasás az életem. Valahogy úgy alakult, hogy könyvek közt telik az életem. Nem sajnálom, hogy így van, de nagyon így van. Ezért aztán nem is veszem a bátorságot, hogy azt mondjam innét: tessék olvasni!
</blockquote>
</blockquote>
<figure class="image"><img src="/api/media/image/6050e42b4f56bad03dbaa3ad1b625d17" alt="Esterházy gyűjtemény" width="1199" height="800" />
<figcaption>Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A Szentkirályi utcában, az Evangélikus Országos Gyűjtemény különgyűjteményeként megnyílt könyvtárban mintegy 12 000 könyv sorakozik, amelyek Esterházy Péterék lakásából vándoroltak ide 400 dobozban. A gyűjtemény gerincét a magyar szépirodalom adja, polcnyi Pilinszky és első kiadásos Háy János, vaskos klasszikusok Balassitól Arany Jánosig, és persze a világirodalom, hatalmas Goethe és német túlsúllyal. De művészeti albumok, ritka történelmi és filozófiai művek, és persze Esterházy Péter idegen nyelven kiadott művei is helyet kaptak itt. Szóval ha valakivel hirtelenjében angolul akarnánk olvastatni a Harmonia Cælestist, itt megtehetjük. 
A részletes katalógus készítés közben a személyes dedikációkat –  amiből akad jópár – szintén lajstromba vették, Szabó Magdától Faludyn át Téreyig, a legemlékezetesebbeket ki is állították az könyvespolcokon. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/f3fa36a91275aca10dc369e08256a4fb" alt="Térey János könyv dedikálva az Esterházy gyűjteményben" width="1199" height="800" />
<figcaption>Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Státuszát tekintve az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár (EPGK) védett különgyűjtemény, nem kölcsönkönyvtár, így csak helyben olvasásra van lehetőség az Evangélikus Országos Könyvtár hivatalos nyitvatartási idejében a gyűjteményi olvasóteremben. Látogatásra péntekenként 9–12 óra között van mód. Előre egyeztetett időpontban csoportokat is fogadnak. Cél, hogy a könyvtár a középiskolák számára nyitva álljon, és sok kamasz esteleg itt találkozzon elsőként a kortárs magyar irodalommal. 
A részletes katalógus készítés közben a személyes dedikációkat –  amiből akad jópár – szintén lajstromba vették, Szabó Magdától Faludyn át Téreyig, a legemlékezetesebbeket ki is állították az könyvespolcokon. 
Státuszát tekintve az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár (EPGK) védett különgyűjtemény, nem kölcsönkönyvtár, így csak helyben olvasásra van lehetőség az Evangélikus Országos Könyvtár hivatalos nyitvatartási idejében a gyűjteményi olvasóteremben. Látogatásra péntekenként 9–12 óra között van mód. Előre egyeztetett időpontban csoportokat is fogadnak. Cél, hogy a könyvtár a középiskolák számára nyitva álljon, és sok kamasz esteleg itt találkozzon elsőként a kortárs magyar irodalommal. 
Esterházy Péter és Gitta könyvei között állva mi is úgy éreztük, valami nagyon személyesbe nyerhettünk bepillantást, és azzal, hogy a fizikai valójukban pont ugyan azokat a könyveket olvashatjuk, amiket az író is forgatott, még mindig egészen közelinek, jelenvalónak érezzük őt. 
<div class="addtoany_share_save_container addtoany_content addtoany_content_bottom">
<div class="a2a_kit a2a_kit_size_32 addtoany_list" data-a2a-url="https://enbudapestem.hu/2022/01/mit-olvasott-esterhazy-peter-konyvtar-nyilt-az-iro-es-felesege-gyujtemenyebol/" data-a2a-title="Mit olvasott Esterházy Péter? – könyvtár nyílt az író és felesége gyűjteményéből"> </div>
</div>

Ki ne álmodozott volna arról, hogy egyszer beléphet az egyik legnagyobb kortárs író személyes könyvtárába? Abba a hatalmas, szinte végtelennek tűnő háttérbirodalomba, amiből a szövegei táplálkoztak, szemezgethet a könyvek között, személyes dedikálásokat olvashat, ottfelejtett alkalmi könyvjelzőkre bukkanhat. A január 21-én átadott Esterházy Péter és Gitta könyvtárral mindez már valósággá is vált. 



Mit olvasott Esterházy Péter? – könyvtár nyílt az író és felesége gyűjteményéből

Első pillantásra a Rumbach Sebestyén utcai homlokzat nem is sejteti, micsoda kincs húzódik meg mögötte. Bár árulkodó jelek vannak ugyan, hiszen a pesti bérháztengerben üdítően hat az Otto Wagner – a századfordulós Bécs szecessziós építésze – által tervezett keleties homlokzat. A romantikus, mór stílusjegyei hasonlóak a közeli Dohány utcai zsinagógáéhoz is, de karcsú, minaretszerű tornyai különlegessé is teszik. 
<div class="wp-block-image is-style-default">
Az épületben, a kapuk mögött nem csak a nyolszögletű szakrális tér kapott helyet, hanem a kiszolgáló helyiségek is. Az első emeleten volt a samesz lakása, a másodikon volt a rabbi és a kántor otthona, míg a felső szinten a jesiva működött. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/9d4a01bdc1b02a5c07e512bdfacc462e" alt="" width="800" height="534" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A <a href="https://mazsihisz.hu/mazsihisz/zsinagogaink/budapest/budapesti-zsinagogak" rel="noreferrer noopener">status quo ante</a> zsidó közösség számára tervezett imaház 1869 és 1872 között épült közadakozásból, az épület hányattatásai az azt éltető zsidó közösség második világhborús elhurcolásával indult meg. Vallási célokra 1959 után nem használták, az állapota elkezdett romlani, az állagmegóvó munkák sem sokat segítettek. Végül  2006-ban kapta vissza a Budapesti Zsidó Hitközség, és a várva-várt felújítások 2017-ben indulhattak el. 
<div class="wp-block-image is-style-default">
Most egy teljesen felújított és funkciójában is izgalmasan megújult épületet kapott vissza nem csak a zsidó közösség, de a nagyközönség is. Ugyanis Rumbach amellett, hogy zsinagógaként működik, egy változatosan használható, modern technikai eszközökkel felszerelt előadótér is. 
<figure class="image"><img src="/api/media/image/8da493ef943b3f54b2dd812c01e285df" alt="" width="800" height="534" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A belső tér hihetetlenül gazdagon díszített a vörös, királykék és arany ragyog be mindent a nyolcszögletű térben. Micsoda élmény egy ilyen helyen csodás koncerteket és előadásokat hallgatni. Amikből a Budapesti Őszi Fesztivál alatt nem is lesz hiány. 
<div class="wp-block-image is-style-default">
<h2><a href="https://budapestioszifesztival.hu/esemeny/cserepek-felalomban/" rel="noreferrer noopener">Cserepek, félálomban. Mészöly a zsinagógában</a></h2>
<figure class="image"><img src="/api/media/image/6f280557f0e8eb9d73dd3f67f6148132" alt="" width="800" height="534" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Mészöly Miklós, Polcz Alaine férje a 20.századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója, akit most kezdtek el újra felfedezni a fiatalabb generációk is. Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska a Budapesti Őszi Fesztiválon adják elő a Mészöly Miklós műveiből összeállított, kórusműnek is beillő irodalmi műsorukat október 4.-én 20:00 órakor. 
<h2><a href="https://budapestioszifesztival.hu/esemeny/metrumbach/" rel="noreferrer noopener">Metrum-est Kondor Ádám és Krasznahorkai László műveiből</a></h2>
<figure class="image"><img src="/api/media/image/c6ebbc7ddce6434de3a057bacfd57fa8" alt="" width="800" height="534" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Kondor Ádám újragondolt Bach kantátája, egy lehetséges 7. Brandenburgi verseny születése. Krasznahorkai László szövegeihez eddig is kínálkozó Bach-vonatkozás váratlan kontextusba kerül. Zene és szöveg párbeszéde születik meg a Metrum Ensemble és Kornis Mihály színművész tolmácsolásában október 5.-én 19:00 órakor.
<h2><a href="https://budapestioszifesztival.hu/esemeny/dukay-701/" rel="noreferrer noopener">Dukay 70+1:a Budapest Sound Collective és a Szent Efrém Kórus Koncertje</a></h2>
<figure class="image"><img src="/api/media/image/5c73b79db887976d999c72370b4684aa" alt="" width="800" height="534" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Tisztelgés Dukay Barnabás zeneszerzői és pedagógiai munkássága előtt október 10.-én 19:00 órakor. Az ilyenkor szokásos szerzői est helyett a program Dukaynak kedves, gondolkodásmódjához közel álló szerzők műveiből áll össze, saját szerzeményeivel kiegészülve. A koncert kurátora és karmestere Dubóczky Gergely.
</div>
<div class="wp-block-image is-style-default"> </div>
</div>
</div>

A Budapesti Őszi Fesztivál alatt a programok jelentős része egészen különleges, korábban szokatlan helyen zajlik majd. Az idei év egyik ilyen szenzációs helyszíne a hosszú renoválás után frissen megnyílt, és csodásan felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, ahol október elején három program is lesz.