Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Önkormányzata változatos programsorozattal idézi fel a magyar történelem egyik legfontosabb szabadságküzdelmét. A fővárosi megemlékezés célja, hogy a forradalom emlékét ne csupán történelmi eseményként, hanem ma is érvényes közös örökségként mutassa be.
Hetven évvel az 1956-os forradalom után Budapest a bátorságra, az összetartásra és a hősökre emlékezik, és megmutatja azt is, hogy 1956 öröksége ma is közös érték és kiindulópont. A Főváros számos programmal igyekszik átélhetővé tenni a 70 évvel ezelőtti napok emelkedettségét és örömét, amit egy konkrét esemény, a Sztálin-szobor október 23-i ledöntésének jelképpé emelésével is igyekszik kifejezésre juttatni.
Ezért a Városháza Park átmenetileg az 56-os Csizma térré alakul, ahol újra ledől a Sztálin-szobor, modern és látványos eszközökkel megidézve a 70 évvel ezelőtti események hangulatát és üzenetét.
Nem szükséges 1956 forradalmát idealizálni, elég magasztos az ahhoz, hogy úgy tekintsünk rá, mint olyan erkölcsi mércére, amely vonatkozik múltra, jelenre és jövőre is.
1956 legfontosabb példamutatása, hogy a hazaszeretet is sokféleség. Így aztán az újra és újra ránk erőltetett kérdésre, hogy tudniillik kié ’56, a helyes válasz az, hogy senkié. Senkié, mert mindenkié” – jelentette ki a programsorozat kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve, hogy október 23-a hivatalos jelképe Budapesten tavaly óta a lyukas zászló, és idén, az ünnep alkalmából a budapesti hidakon is lyukas zászlókat helyeznek el. Ugyanakkor a BKK járatain hangosbemondó emlékezteti az utasokat a szabadságharc évfordulójára. November elején a forradalom leverésére és áldozataira emlékező installáció és köztéri kiállítás nyílik a Városháza Passzázsban.
A Főváros az évforduló alkalmából kiemelt figyelmet fordít az ötvenhatos emlékhelyek méltó állapotának biztosítására is. A Budapesti Történeti Múzeum összesen 14 millió forint önkormányzati támogatásból újította fel a Széna téren, a Bem téren, a Corvin közben, a Bakáts téren és a Tabánban található emlékhelyeket, valamint a budafoki és kispesti emlékműveket.
Az Eidolon Centre for Everyday Photographyval és a Fortepannal együttműködésben készült „A forradalom itt történt” projekt keretében október 15. és november 4. között Budapest köztereinek 70 helyszínén lesznek láthatók a forradalom idején készült Fortepan-fotók, hogy a budapestiek közvetlenül találkozhassanak a város történelmi emlékezetével.
Ezt a célt szolgálja a szintén az Eidolon és a Fortepan együttműködésében megvalósuló köztéri emlékjelek is, amelyek az 1956-os forradalom napjaiban eltemetett ismeretlen áldozatok előtt tisztelegnek. A Ferenciek terén, a Rákóczi téren és a Markusovszky téren felállítandó emlékpontok korabeli fényképeken keresztül kapcsolják össze a múltat és a jelent.
Az 1956-ban eltemetett civil áldozatok emlékét egyedül a fényképek őrizték meg, ezért az emlékpontokon maga a kép válik emlékjellé. Ezek a felvételek a fotográfia különös erejéről tanúskodnak: a privát és amatőr fényképezés olyasmit őriz meg, ami közös emlékezetünk szempontjából felbecsülhetetlen értéket képvisel
– fogalmazott Szilágyi Róza Tekla, az Eidolon Centre for Everyday Photography igazgatója.
Az emlékév kiemelt kulturális eseménye az „56/70 – 1956 filmre írva” filmfesztivál, amelyet október 16. és 18. között rendez az 56films a Corvin Moziban. A fesztivált Gárdos Péter Szamárköhögés című filmje és egy különleges rövid archívfilm nyitja meg. A programsorozat dokumentum- és játékfilmek vetítéseivel, valamint közönségtalálkozókkal segíti az 1956-os események és örökségük megismerését. A jegyár minden néző számára 1956 forint.
A fesztivál egyik fő célja, hogy személyes történeteken keresztül adjuk tovább 1956 emlékezetét
– emelte ki Pigniczky Réka filmrendező, a fesztivál igazgatója. „A fiatalok könnyebben kapcsolódnak a történelemhez, ha nem évszámokkal találkoznak, hanem olyan emberekkel, akik mindezt átélték, és személyesen tudnak mesélni róla. A másik, legalább ennyire fontos gondolat, hogy 1956 közös magyar örökség. A forradalom sokféle ember története, különböző meggyőződésekkel, háttérrel és sorsokkal. Ez kell ahhoz, hogy 1956 emlékezete ne elválasszon, hanem lehetőséget teremtsen a párbeszédre.”
A Kiscelli Múzeum október 6-án nyitotta meg „A diplomata. Kultúra a hidegháborúban – Guy Turbet-Delof Budapesten (1947–1958)” című kiállítását, amely egy különleges nemzetközi nézőponton keresztül mutatja be a forradalom előzményeit és eseményeit. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 26 helyszínen több mint harminc rendezvénnyel várja az érdeklődőket: kiállításokkal, előadásokkal, az ’56-os ikonikus helyszínek LEGO-ból való felépítésével, könyvbemutatókkal, helytörténeti sétákkal, zenei válogatásokkal, valamint szemtanúkkal való találkozás lehetőségével.
A BKK és a BKV támogatásának köszönhetően október 23-án egy 1956-ban is közlekedett villamos várja dokumentarista színházélménnyel az érdeklődőket a Deák téren.
A megemlékezésekhez kapcsolódva Budapest Főváros Levéltára november 18-án tudományos konferenciát rendez „Az 1956-os forradalom új források tükrében” címmel, ahol történészek és kutatók ismertetik az elmúlt évek legfontosabb levéltári feltárásainak eredményeit.
Az ünnepi programok részletei a (új ablakban nyílik meg)budapest.hu/1956 oldalon érhetők el.