Downhillpálya a Normafán? címmel szervezett a XII. kerületi önkormányzat kerekasztal-beszélgetést, ahol a fő kérdés az volt, hogy lehet-e egyáltalán olyan tájhasználatot kialakítani, ahol a sportcélú igénybevétel természetvédelmi szempontból elfogadható.
A Normafa Budapest egyik legértékesebb természeti területe, amelyet évente több százezren keresnek fel kikapcsolódás, sportolás vagy kirándulás céljából. Ahogy az október 14-i kerekasztal-beszélgetésen Csáky Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) természetvédelmi őre is (új ablakban nyílik meg)emlékeztetett, a Normafa és környéke 1978 óta országos jelentőségű védett terület, a Budai Tájvédelmi Körzet része, a 2004-es európai uniós csatlakozás óta pedig a Natura 2000-es hálózat tagja, így szigorú természetvédelmi követelményeknek kell megfelelni a terület használata során.
Ahhoz tehát, hogy ez a különleges hely hosszú távon is megőrizhesse értékeit, az önkormányzat úgy gondolta, felhívja a figyelmet rá,
mindannyiunk felelős magatartására szükség van.
A kerületvezetés meggyőződése, mint akkor is hangsúlyozta, és amihez úgy tűnik, továbbra is tartja magát, hogy a tájékoztatás, az egymás iránti figyelem és a kölcsönös tisztelet a kulcsa annak, hogy a Normafa hosszú távon is mindenki számára biztonságos és élvezhető maradjon.
Az önkormányzat beszámolója szerint Csáky figyelmeztetett, a downhillesek számos különleges virágot, cserjét, valamint ízeltlábút, köztük cincéreket, lepkéket, továbbá gyíkokat és siklókat veszélyeztetnek, de a földön fészkelő madarak sincsenek biztonságban. Különösen nagy veszélyben vannak az olyan ritka fajok, mint például a budai nyúlfarkfű, ami
a világon csak pár helyen tenyészik,
és olyan élőhely, ami a Tündér-sziklánál található, sehol máshol nincsen.
A szakember hozzátette: a maguknak pályákat kialakító kerékpárosok nem csak úgy okoznak károkat a természetben, hogy menet közben eltapossák az állatokat, növényeket. Az újabb és újabb csapások feldarabolják az élőhelyeket, olyan elválasztó sávokat alakítanak ki, amiket sok élőlény már nem tud áthidalni. Komoly problémát jelent az is, hogy a bolygatott felszínen eltűnik az avarszint, a termőréteg, elindul a talajerózió.
A Pest megyei kormányhivatal természetvédelmi osztályának vezetője, Galamb István ezt követően elmondta, hogy a jelenlegi szabályozás egyértelmű: aki az országos jelentőségű védett természeti területen a kijelölt kerékpárútról letér, engedély nélkül közlekedik, 125 ezer forinttól
500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
A jogszabályok alapján az engedély nélküli pályákat is fel kell számolni.
A beszélgetés megszervezése valószínűleg nem független például attól, hogy a downhillesek nyáron rekordidőn belül (új ablakban nyílik meg)megrongálták vagy letépték a kerület felelős és biztonságos erdőhasználattal kapcsolatos kampányának Normafán elhelyezett plakátjait. Az utóbbi években Csáky elmondása szerint drasztikusan megugrott a normafai downhillpályák száma, holott kerékpározni elvileg csak a Pilisi Parkerdő által kijelölt Pilis Bike néven erdei túraútvonalakon lehetne.
A kerületi lap beszámolója szerint a fórumon több bringás is azzal érvelt, hogy Európa-szerte ma már számtalan trail park működik, nagyrészt védett területeken, úgy, hogy ezzel nem károsítják a környezetet. Erre Fekete Orsolya önkormányzati képviselő, zöld tanácsnok tájékoztatott, hogy mivel nem hatóság, az önkormányzat nem tud engedélyezni és tiltani sem, az ugyanakkor fenntartóként alapvető célkitűzése, hogy rendet teremtsen a területen és elősegítse a párbeszédet.
Galamb szerint az engedélyezésre akkor van esély, ha egy csapat,
egy szervezet összefogja az igényeket,
és megkezdi az egyeztetéseket a hivatalokkal. Mint emlékeztetett, a siklóernyősök vagy a sziklamászók esetében például voltak olyan szakmai szervezetek, amelyek végig tudták vinni, hogy engedéllyel használhassanak olyan védett területeken található helyszíneket, amiknek sportcélú igénybevétele természetvédelmi szempontból elfogadható.
Az is kiderült, hogy illegálisan készült downhillpálya legalizálására is van precedens, például Biatorbágyon, aminek engedélyezésébe Bíró Sándor, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának munka vett részt. Bíró elmondta, természetvédelmi szempontból itt is elfogadható volt, hogy a területet a downhillesek használják, és bár a kezdet nem volt zökkenőmentes, ma már megfelelően működik a hely.
A fórumon aztán Szalma Csaba, a Magyar Kerékpáros Szövetség terep szakági alelnöke vállalta, hogy összefogja a normafai downhillesek igényeit, és a helyi erőkkel, pályaépítőkkel közösen, a DINPI-vel együttműködve igyekeznek kijelölni egy olyan területet, ahol engedélyeztetni lehet a downhillpályákat. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a felmerült igények alapján várhatóan
a kerület újabb egyeztető fórumot fog hirdetni.
A kiemelt kép illusztráció. Fotó: Barta Bálint/Képszerk