Török kori vagy Zsolnay kerámiás műemlék, ipari örökség vagy a modern építészet remeke - közös vonásuk, hogy nem csak a magyar kultúra és örökség fontos helyszínei és sarokkövei, de az állapotuk is borzalmas, ám most úgy tűnik, végre lehetőség nyílik a felújításukra.
Iparművészeti Múzeum
Lechner Ödönnek Pártos Gyulával közösen tervezett, 1896-ban átadott Üllői úti épülete a magyar építészet egyik legfontosabb műemléke, mostanra mégis egészen áldatlan állapotba került. Az épület felújítására és bővítésére 2013-ban írtak ki nemzetközi építészeti pályázatot, amit a Vikár és Lukács Építész Stúdió nyert meg, ám 2017 óta zárva, és állapota azóta napról napra romlik. A kormány október végi ígérete szerint aktualizálják az elavult terveket és engedélyeket, hogy megkezdődhessen egy átfogó rekonstrukció keretében az Iparművészeti teljeskörű felújítása. Ennek a fedezetéről szóló döntés meg is született, számolt be róla nemrég Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter.
A felújítást amúgy megérdemelné a teljes lechneri életmű, csak Budapesten olyan más remek épületei omladoznak, mint a Földtani Intézet, és a Hold utcai Postatakarékpénztár sincs kifogástalan állapotban.
Planetárium
Sokunk gyerekkorának egyik meghatározó élménye volt a csillagos éggel és a világűrrel való ismerkedés a Planetárium 23 méter átmérőjű kupolája alatti 400 döntött szék egyikében ülve. A Lux László és Tömöry Tamás Által a Népligetbe tervezett és 1977-ben átadott épülete azonban szintén 2017 óta zárva tart, mivel már akkor is, az egy évvel korábbi beázások miatt, kritikus állapotban volt az épület. Branczik Márta és a Kiscelli Múzeum Virtuális leletmentés projektje keretében itt tudsz bővebben olvasni az épületről.
Idén szeptember 22-én az Országgyűlés számos Budapesttel kapcsolatos fontos döntést hozott meg, ekkor született megállapodás a Planetárium felújításának szükségességéről is. Az épület október 1-től az épület a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezeléséből a Közlekedési Múzeum vagyonkezelésébe kerül át. Azt csak most tudják majd elkezdeni felmérni, hogy a felújítása mennyi és milyen erőforrást igényel.
Történelmi fürdők felújítása
A budai oldal fürdői, mint a Gellért, a Rác és a Király más-más okból is ideje, de zárva tartanak, miközben a budapesti turizmus egyik fő vonzereje a város fürdőkultúrája. Ezért is jó hír, hogy az újjáalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első, októberi ülésén döntés született a budapesti történelmi fürdők fejlesztéséről is. A városlakók és az ide érkező vendégek részéről is meglévő igény a felújításuk és megnyitásuk, ezért a rekonstrukciójuk és magas színvonalú működtetésük a kormányzat és Budapest Főváros Önkormányzatának közös érdeke. Az FKT áttekinti a történelmi fürdők fejlesztésének lehetőségeit, különös tekintettel azok műszaki állapotára, a fejlesztés pénzügyi kereteire, továbbá a turisztikai vonzerő növelésében betölthető szerepükre.
A Gellért-fürdő 2025 őszén zárt be, mint akkor írták, az utolsó felújítás óta eltelt ötven év után a leromlott alapinfrastruktúra és a felmerült statikai problémák miatt már elkerülhetetlen az átfogó megújulás, az építészeti, gépészeti és technológiai korszerűsítés. A Gellért a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) második legjelentősebb fürdője, így érthető, hogy értékét és jelentőségét tekintve is kiemelkedő a 20 milliárd forintos tervezett beruházási összeg. Ez országos szinten nézve is az egyik legnagyobb fürdőfejlesztésnek számít. 2026 februárjában a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a rekonstrukció megvalósíthatósági tanulmányát és jóváhagyta a kiviteli tervek elkészítését, így áprilisban elindult a kiviteli terv készítés közbeszerzési eljárása, amely jelenleg folyamatban van. A fürdő felújításáról itt írtunk bővebben.
A Főváros 2021-ben 5 milliárd forintért megvette a Rác fürdőt azzal a céllal, hogy egy felújítás után a lehető leghamarabb megnyissa. Az ekkor már 10 éve üresen álló, és két évtizede a közönség előtt bezárt fürdő lassú enyészetnek indult – az akkori állapotokról és a kialakult helyzetről itt írtunk. A részletes felmérés után a Rác fürdő épületének műszaki állapotát a szakértők a 2010-ben elkészült felújítás 40 százalékára becsülték, így rengeteg munka lesz vele. A fürdővel kapcsolatosan a 2025-ben a BGYH szintén benyújtott a Fővárosi Közgyűlés számára egy műszaki megvalósíthatósági koncepciót, ami gyakorlatilag biztosította vagy megmutatta azt, hogy ez egy viszonylag jól, 8-9 éven belül megtérülő beruházás tud lenni. A fürdő sorsáról májusban beszélgettünk hosszan Szűts Ildikóval, a BGYH vezérigazgatójával.
A Király fürdő, ami a helyiek nagy kedvence volt, 2020-ban zárt be. Erről azt érdemes tudni, hogy az ingatlan állami tulajdon, azonban a Fővárosi Önkormányzatnak ingyenes használati joga van rajta. A fürdő üzemeltetését pedig a BGYH végezte, üzemeltetési szerződés keretében. A felújításra és bővítésre vonatkozó koncepció-tervpályázat már 2017-ben lezajlott, azonban akkor a koronavírus okozta bezárások hiúsítottak meg a felújítást, és bár az újranyitása mellett kampányolt a II. kerület is, a felújítások a mai napig nem indultak meg.
Északi Járműjavító
Szintén 2026 októberében érkezett a hír, hogy megjelent a felhívás a Közlekedési Múzeum feltételes közbeszerzéséről, így hamarosan megindulhatnak a munkálatok a volt Északi Járműjavító területén. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, írta, hogy, “A már elkészült, nemzetközileg is kiemelkedő építészeti tervek alapján tervezzük megvalósítani a beruházást. A célunk, hogy átlátható versenyben, megfelelő minőségben és versenyképes áron valósuljon meg mindez. Kőbányán nem egyszerűen egy új múzeum épülhet. Egy egykori vasúti iparterület újulhat meg, megőrizve a magyar közlekedés és járműgyártás örökségét, és bemutatva a közlekedés jövőjét is.”
A miniszter által is említett tervek 2019-ben készültek, a nemzetközi tervpályázat nyertese az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda és magyar partnerük, a Teampannon építésziroda voltak. A leendő múzeum már az építési engedélyt is megkapta 2022-ben, ám minden tervezést keresztül húzott az, amikor Lázár János, akkori miniszter mégis Debrecenbe akarta volna költöztetni a múzeumot.
Petőfi híd
November elején lezárult a Petőfi híd felújításának tervezésére kiírt közbeszerzés és megvan a nyertes tervező – (új ablakban nyílik meg)jelentette be a BKK. Egy híd, főleg egy olyan nem túl dekoratív híd, mint a Petőfi, sokak számára maximum semleges közlekedési műtárgy, felújítása kevésbé dobogtatja meg a nem műértő szíveket. Azonban a város működésének egyik fő ütőere, és felújítása jócskán időszerű volt, már. Budapest már 1908-ban javaslatot tett egy Duna-híd felépítésére a jelenlegi híd helyén, de a világháború és a gazdasági válság miatt végül 1933-37 között készült el, és 1945-ig Horthy Miklós híd volt a neve.
A Fővárosi Közgyűlés 2026. október 30-i ülésén döntött a tervezésre kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról, és a BKK Zrt. javaslatára a legelőnyösebb ajánlatot adó SPECIÁLTERV Kft.-t nyilvánította nyertesnek. A tervező első feladata a híd teljes körű felújításához szükséges engedélyezési tervek elkészítése és a hatósági engedélyek megszerzése lesz. Ez a szakasz várhatóan 2027 végéig lezárulhat, ezt követően a Fővárosi Önkormányzat a rendelkezésre álló források ismeretében dönthet a beruházás pontos műszaki tartalmáról.
A híd utolsó teljes körű felújítása 1979–1980-ban történt meg, azóta kisebb javítások voltak, de az acélszerkezeten és a vasbeton elemeken egyaránt jelentős korróziós és szerkezeti károsodások figyelhetők meg. A szigetelési hibák miatt több helyen átázik a pályalemez, a hídfősaruk, a járdák és a korlátok szintén cserére, illetve felújításra szorulnak.