Nem elképzelhetetlen, hogy nemzetközi összefogással újítsák fel a 2020-ban bezárt fürdőt. Erről a Király fürdő felújításáért felelős fővárosi biztos, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója és a 3H Építésziroda beszélt.
Őrsi Gergely, a fürdő felújításáért felelős fővárosi biztosa azt mondta, hogy egyeztetéseket folytattak a kormánnyal és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvánnyal, hogy összefogva hátha sikerül megújítaniuk a fürdőt. „A jelen gazdasági helyzetben egyik szereplőnek sem áll rendelkezésére a megfelelő anyagi eszköz, ezért akár nemzetközi összefogás is szóba jöhet a rekonstrukció érdekében” – magyarázta a II. kerületi polgármester.
A fürdővel kapcsolatban fontos tudni, hogy – mint azt Őrsi is elmondta – az ingatlan állami tulajdon, azonban a Fővárosi Önkormányzatnak ingyenes használati joga van rajta. A fürdő üzemeltetését pedig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) végzi üzemeltetési szerződés keretében.
Az egykor világhírű budapesti fürdőkultúra újraélesztése céljából már a 2000-es évek elején rekonstrukciós programot indítottak, aminek részeként a Rudas-fürdőt például sikerült is megújítani, azonban – bár a rekonstrukciós tervek már készen álltak – a Király felújítását források hiányában csak tologatták.
Ahogy a Telex összefoglalta, az állapotfelmérési jelentések szerint az épület már akkor sem volt a legjobb passzban, de ideiglenesen meghosszabbított engedéllyel 2018-ig még működhetett, 2018 és 2020 között pedig szóbeli megállapodás alapján üzemelt.
A felújításra és bővítésre vonatkozó koncepció-tervpályázat már 2017-ben lezajlott. 2018-ban már arról szóltak a hírek, hogy 54 millió forintból sikerült felújítani az épületet, és hogy erről már meg is egyezett a BGYH, valamint a 3H Építésziroda. 2019 elején pedig bejelentették, hogy két évre bezárják az intézményt, és nem csak, hogy felújítják, de ki is bővítik az intézményt. Aztán, ahogy a Telex fogalmazott, jött a koronavírus-járvány és végleg lehúzták a redőnyt.
Ahogy a Világgazdaságnak akkor Szüts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója elmondta,
a koronavírus-járvány miatti leállások következtében a korábbi árbevételük körülbelül 40 százalékára zsugorodott a forgalmuk, úgyhogy 3-4 milliárd forintos veszteséggel voltak kénytelen kalkulálni. Mindez azért is jelentett komoly problémát, mert a korábbi évek fürdőfejlesztéseket a nyereség visszaforgatásából valósították meg.
A Király fürdő viszont, ahogy Őrsi folytatta, Budapest olyan értéke, aminek megőrzését minden érintett, a főváros, a második kerület, valamint a fürdőtársaság is kiemelt feladatként kezel. Ahogy a polgármester, a fürdő felújításáért felelős főpolgármesteri biztosként maga vette fel a kapcsolatot a tulajdonos magyar állammal, valamint az alapítvánnyal annak érdekében, hogy a felújítás ügye mellé partnereket találjon.
„Az egymásra mutogatás helyett mi az együttműködésben hiszünk” – hangsúlyozta Őrsi, aki kitért a koncepciós tervekre is. Azok ugyanis, mint említette, kettős célt szolgálnak, egyrészt az építészeti és kulturális örökség megóvását, másrészt új funkciók, mint például az egészségmegőrzés és gasztronómia beemelését.
A Telex megkereste a török-magyar Gül Baba Alapítványt,
részükről van-e szándék a fürdő megújítására, az alapítvány viszont nem válaszolt a lapnak. Ahogy viszont ők is megjegyezték, az alapítvány török kuratóriumi elnökének, az Orbán Viktorral is jó viszonyban levő, Erdogan-közeli török milliárdosnak mondott Adnan Polat üzletembernek egyszer már sikerült 2,5 miliárd forintot összeszednie a türbe felújítására.
Polat többek között azzal szerepelt a 2020-as évek végén a hírekben, hogy Orbán Viktor személyesen vezette körbe a felcsúti stadionban, és hogy elkezdte meghódítani a magyar naperőműpiacot. Polathoz köthető a védettséget élvező Közvágóhíd letarolása is.
Gunther Zsolt, a 3H Építésziroda alapítója és vezető tervezője a látványtervekkel kapcsolatban azt mondta,
a fürdő felújításában a kihívást az jelenti, hogyan lehet hangulatában egységesíteni az eltérő korok lenyomatait, a fürdő mai állapotában ugyanis három kor is meghatározó, a török, a barokk és a klasszicista, valamint, hogy a kortárs kiegészítések hogyan illeszthetők ebbe a miliőbe. A tervezéskor ők elsősorban a török fürdőrészt szerették volna erősíteni mind tériségében, mind megjelenésében.
„Fontosnak tartottuk a klasszicista udvar megtartása mellett egy fogadóudvar kialakítását is, ami a fürdő fő megközelítéséül szolgál. A hangsúly a török rész teljességén, a korábban elbontott előcsarnoki rész pótlásán van. Ez a barokk udvar lefedésével biztosítható, mellyel növeljük a földszinti török fürdő hideg pihenőrészének területét, míg a török fürdő boltozatos előtere fölötti értéktelen emeletráépítés elbontásával kiszabadítjuk és a belső térből is láthatóvá tesszük a török kori kupolákat.”
A fürdőt utoljára 1950-ben újították fel. Ahogy a Telex is megjegyzi, akkoriban bontották el a barokk sátortetőt az épületről, ami a klasszicista homlokzattal együtt a fürdő 1700-as évekbeli császári bővítésekor tapadt az eredeti törökfürdőhöz. A nevét is az 1700-as években kapta a fürdő, méghozzá az akkori tulajdonos König családról, igaz, Királyra magyarosítva.
A fokozottan védett Király az 1950-es felújítás óta jócskán megérett egy újabb rekonstrukcióra. Borosné Szűts Ildikó, a BGYH vezérigazgatója a 2019-ben készült engedélyezési terv kapcsán megemlítette, hogy annak megvalósulását 3,5 milliárd forintra becsülték, ami ma már 6-7 milliárd forintnyi költséget jelentene. Az új tervek azonban mintegy öt-nyolcszáz négyzetméterrel kisebb területtel számolnak, így a beruházás költsége 4-4,5 milliárd forintot tenne ki.
(Kiemelt kép: Látványterv. Forrás: BGYH)