A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatóját, Szűts Ildikót kérdeztük, arról, hogy milyen fejlesztések indulnak 2026-ban, és főleg, hol tart a Gellért fürdő, az újra javításra szoruló Széchenyi fürdő tervezése, felújítása, megújulása. Beszélgetésünk első részében az általános áttekintés mellett a Rác fürdőről beszélgettünk.
A beszélgetésben a három említett fürdő fókusza mellett szóba került még, hogy a turisták mit szeretnek a legjobban Budapesten, hogy üvegfalon keresztül lehet majd megcsodálni az idén 99 éves hullámmedencét mozgásba hozó gépet, de az is, hogy mi a baj a töltő-ürítő medencékkel. Ebben a részben a Rác fürdőre néztünk rá közelebből, ami (új ablakban nyílik meg)évekkel ezelőtt már közel járt ahhoz, hogy megnyisson.
– Mit várnak, mit terveznek a BGYH-nál 2026-ban?
– Kezdjük azzal, hogy a stratégiai beruházásokhoz kapcsolódóan mi már tavaly is elmondtuk a közgyűlésnek, hogy ezeknek a pénzügyi forrása egy hitelfelvétellel teljesülhet. Ezt tavaly, december elején sajnos a kormány indoklás nélkül elutasította, merthogy nem köteles indokolni. Egyébként nagyon érdekes volt, hogy gyakorlatilag minden hitelkérelmet, ami a városok részéről megjelent, elfogadtak, kivéve ezt. Hogy ez most a (új ablakban nyílik meg)BGYH ellen volt, vagy Budapest ellen volt, vagy mindkettőnk ellen volt, az teljesen mindegy. A lényeg, hogy elkészítettük a 2026 évi üzleti tervünket, illetve a tavalyi évi zárásunk is megtörtént, ezért átdolgoztuk ezt a hitelkérelmet, frissítettük új adatokkal és beadtuk. Tehát az újonnan alakuló kormány előtt gyakorlatilag ott van a hitelkérelem, és én nagyon bízom benne, hogy lesz arra forrás, hogy ezek a stratégiai beruházások megvalósuljanak. Ez nem csak azért fontos, mert a világörökség részeiről beszélünk, tehát ha Gellértre, ha Rácra, ha a Széchenyi fürdőre gondolunk, hanem mert ezek mindegyike Budapest turizmusának és Budapest lakosságának, a fürdőkultúrának egy olyan része, amelynek a felújítását muszáj megcsinálni. Ennek van egy gazdasági része – a turizmusnak a GDP-hez való hozzájárulása mindenki számára ismert –, de nemrég volt egy megbeszélése az újonnan alakuló kormány tagjainak, ahol azt mondták, hogy a turizmus továbbra is kiemelt ágazat, hiszen az ország GDP-hez való hozzájárulása olyan jelentős, olyan fontos, hogy stratégiai ágazatként kell erre tekinteni. A fürdők pedig egyfajta egyensúlyra törekednek, gyakorlatilag a hazai és a budapesti lakosság és a külföldi látogatók közötti valamilyen egyensúlyt szeretnénk a fürdők látogatottságában megoldani. Ennek része az, hogy a budapesti lakosság már a közgyűlés korábbi döntését megelőzően is több mint 4 milliárd forint kedvezményben részesült a különféle jegykonstrukcióinkon keresztül, de a tavalyi évben, amikor a közgyűlés arról döntött, hogy ezeket a kedvezményeket bővítsük ki, akkor további olyan lehetőségeket biztosítottunk a budapesti lakosság számára, ami ténylegesen a fürdőknek a rekreációban való részvételét, a sportolásra való lehetőségét biztosítja.
Két olyan konstrukciónk van, ami kimondottan kedvelt: nagyon bejött a diákoknak a BudapestGo-val való fürdőbejárásnak a lehetősége, ugye ez 50% kedvezményt ad nekik minden nap. Hetente egy alkalommal a nem történelmi fürdőkben, a történelmi fürdőkben meg havonta egyszer jöhetnek ezzel a kedvezménnyel, illetve, ha zárás előtt 2 órával érkeznek, akkor 80% kedvezménnyel – látszik, hogy ez nagyon-nagyon megfiatalította a hozzánk érkezőket. Ez különösen látszik például azoknál az esti nyitvatartásoknál, ahol este 10-ig vagyunk nyitva, hogy ott az utolsó két órában is nagyon sok a fiatal. Ez szerintem nagyon fontos, hiszen a törzsvendégeink az idősebb korosztályból kerülnek ki, de a fürdőkultúrának a továbbörökítése, a budapesti fürdőknek a gondolatiságba történő bekerülése a fiatalok számára nagyon fontos, és ez látszik, hogy teljesült. A másik ilyen, ami nagyon kedvelt és a budapesti lakosság körében egy folyamatosan emelkedő számot látunk, az a zárás előtti 2 órával érkezőknek az 50%-os kedvezménye.
– Mi történik jelenleg a Rác fürdővel?
– A Rác fürdővel kapcsolatosan a tavalyi évben a közgyűlés számára benyújtottunk egy műszaki megvalósíthatósági koncepciót, ami gyakorlatilag biztosította vagy megmutatta azt, hogy ez egy viszonylag jól, 8-9 éven belül megtérülő beruházás tud lenni. Miután be van zárva a fürdő 2005 óta, 2010-től pedig enyészetté vált gyakorlatilag, a fürdő felújítása mindenképp alap volt a számunkra. Most ott tartunk, hogy a kiviteli terv alapján meghirdettük a közbeszerzést, és folyamatban van annak az értékelése. Annyit el tudok mondani anélkül, hogy a közbeszerzési jogszabályokat megsérteném, hogy több jelentkező van. Azt is el tudom mondani, hogy a korábbi általunk számolt beruházási árhoz képest nagyon kedvezőnek látjuk a mostani pályázati lehetőségeket, és folyik ennek a szakmai értékelése. Amikor ezzel megvagyunk, akkor eredményt fogunk hirdetni. Ez egy kettős feltétellel kiírt közbeszerzési eljárás volt, a két feltétel az volt, hogy legyen meg az engedélyünk a kormánytól a hitelfelvételre, a másik pedig, hogy kerüljön aláírásra a konzorciális ügy, a hitelszerződés a két bankkal, az OTP Bankkal és a K&H Bankkal. Bízom abban, hogy mind a két feltétel tud teljesülni, és hogyha ez itt a következő hetek, hónapok eredményeként teljesül, akkor lesz győztese is a pályázatnak, és el tud indulni a fürdő beruházása. A korábbiakban a kiviteli tervek alapján 15 hónapban határozták meg, hogy körülbelül ennyi idő szükséges ennek a fürdőnek a felújításához. Én nagyon remélem, hogy nagyságrendileg ennyi idő alatt ez megvalósulhat, annál is inkább, hiszen azt mondtuk, hogy a Rác fürdő tud abban segíteni, hogy valamilyen módon helyettesítse a Gellért fürdőt, hiszen amíg a Gellért fürdő zárva van, addig a többi fürdő veszi át azt a turistaforgalmat, ami a Gellértbe járt. Az elmúlt pár hónapban, sőt, az elmúlt két évben mi egy csomó mindent megtettünk, megcsináltunk, próbáltuk az állagmegóvási kérdéseket rendezni. Például az árvízi szivattyúk, hogy működésbe lépjenek, hogyha szükséges, vagy például a tetőről történő ázásnak a kérdésköre. A penészedést is végleg megoldottuk, ami nagyon nehéz volt, 3 körben kerestünk céget, hogy ki vállalja el, mert már egyébként egészségre alkalmas volt önmagában a levegő. Ezeket mind próbáltuk rendezni azért, hogy további állagromlás ne történjen és az állagmegóvás erről az oldalról működjön, de hát nagyon sok mindent kell megcsinálni a fürdőben, és én bízom benne, hogy előbb-utóbb azzá az ékszerdobozzá fog válni, ami évek óta lehetne belőle.
– A fürdőhöz kapcsolódó hotelről mik a legfrissebb hírek?
– A hotellel kapcsolatosan először is szeretnénk konszenzusra jutni, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés különféle frakcióinak egymástól eltérő véleménye volt a hotel sorsára vonatkozóan. Ugyanakkor az is fontos, hogy valamilyen módon legalább odáig eljussunk, hogy a hotelnek legyen meg az a terve, ami a hotel alapműködését biztosítja, legyen benne villany, víz, gáz, menjen a légtechnika, és az, hogy belül majd a hotel hogy alakul, hogy ez a hotel milyen hotellánchoz tud csatlakozni, hogy ki fogja üzemeltetni. A (új ablakban nyílik meg)BGYH fogja üzemeltetni? Vagy ki fogja adni üzemeltetésbe? Honnan lesz majd a hotel felújítására pénzünk? Hiszen most ez a hitelkeret, amiről beszéltünk, három fürdő felújításáról szól, a hotel felújítása ebben nem volt benne, ez a következő időszaknak a feladata lesz. Ettől függetlenül mi felvettük a kapcsolatot a hotel tervezőjével, akinek szerzői joga van a hotel tervéhez és kértük azt, hogy adjon ajánlatot. Egy hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra lesz szükség, hogy ezeket a kérdéseket lehessen rendezni.
– Egyébként a BGYH-nak vannak olyan tervei, hogy egy csomagban üzemeltetnék a fürdőt és a hotelt? Vannak olyan számítások vagy szakmai tapasztalat, amik alátámasztják azt, hogy ez egy jó ötlet lehet?
– Korábban volt ilyen terv, de mi komolyan ezzel nem foglalkoztunk, mert amikor a fürdő és a hotel felújítását terveztük, akkor azt láttuk, hogy nekünk a hotel felújítására nem nagyon van forrásunk. Ha van most hitelfelvételi lehetőségünk, és én azt gondolom, hogy a BGYH-nak a gazdasági számai mind alátámasztják, hogy hitelképesek vagyunk, akkor ebből lehet egy új szemléletet, egy új konstrukciót kialakítani. Mi elmondtuk egyébként, főleg a tulajdonosi bizottságon merült fel az, hogy ne akarjuk eladni a hotelt, hanem őrizzük meg! Nincs hotelüzemeltetéshez kapcsolódó szakértelem a cégben, de azt is be lehet szerezni. Ha ez lesz a közgyűlésnek a döntése, és ha találunk forrást arra, hogy a hotel felújítása el tud indulni, akkor nyilvánvalóan abba az irányba fog lépni a cég. Egyébként a vidéki szállodák, vidéki fürdők együttműködésében valóban az látszik, hogy a szálloda-fürdő együttműködése ad lehetőséget arra, hogy ott a belföldi turizmus erős legyen. Ez itt, Budapest belvárosában önmagában egy kérdés, mert a hotel nagyon jó helyen van, fizikailag nagyon könnyen elérhető, de én nem gondolom, hogy a fürdő és a hotel együttese ugyanolyan hatékony tudna lenni, mint vidéken. Meg lehet gondolni például hosszú távon azt, hogy hogyan tudjuk a fürdőt és a hotelt akár csomagban úgy értékesíteni az ide érkező külföldiek számára. Biztos, hogy kell stratégiai együttműködés a hotel és a fürdő között, akkor is, hogyha ezt mi csináljuk, akkor is, hogyha más üzemelteti esetleg a szállodát, mert a Gellértnek a tapasztalatai is azt mutatták, hogy ha a szálloda és a fürdő együttműködik, az közös szinergiákat tud hozni.
– Milyen mértékűek lehetnek ezek a szinergiák?
– A Gellértben a legjobb években maximum 20%-át adta a szállodai forgalomnak a fürdőbe érkező vendégeknek a köre. Ott volt olyan, akik Amerikából, külföldről hazajöttek, itthon voltak egy-két hetet, igénybe vették a fürdő szolgáltatásait, de a gyógyászat iránti érdeklődés nem nagyon volt meg. Tavaly készült egy kutatás a Budapestre érkező turisták körében, és az volt a kérdés, hogy miért jönnek és miért jönnek vissza. Az első öt válaszban, hogy miért jönnek, abban benne voltak a fürdők. Aztán abban, hogy miért jönnek vissza, abban két ok volt megnevezve, az egyik a gasztronómia, a másik a fürdők, úgyhogy ezek nekünk jó hírek. Viszont, ha a fürdőket nézem, ott adtak egy 5-ös szempontrendszert, hogy a fürdőben mi az, ami miatt jön, és nagyon érdekes, hogy talán az 5. érv csak a gyógyászat. Tehát benne van a rekreáció, hogy nagyon jó ott pihenni, benne van nyilván az építészet, az van az első helyen egyébként, benne van az, hogy egy nagyon jó program azokkal a barátokkal, párommal, férjemmel, feleségemmel, akivel jövök, de érdekes módon a gyógyászat az ötödik helyen van. Nem úgy gondolnak a budapesti fürdőkre, mint a vidéki fürdőkre, ahol mondjuk Sárváron, Hajdúszoboszlón, Hévízen a gyógyászati szempontok kerülnek előtérbe, hanem sokkal inkább az építészeti csodája, az a csoda, hogy egy ilyen gyönyörű épületben, mint a Széchenyi fürdő vagy a Gellért fürdő fürdeni lehet. Tehát nem arról szól a történet, hogy én most gyógyvízben vagy termálvízben vagyok.