Sorg építőmester és a befalazott iratok

Előkerültek

1944 tavaszán a budapesti lakásigénylési ügyek polgármesteri hatásköre megszűnt, a feladatot ettől kezdve az ún. lakásügyi kormánybiztos látta el. A kapcsolatos iratokról egész 2015-ig gondolták, hogy Budapest ostroma idején megsemmisültek, ám ekkor a Parament közelében, a  Kossuth Lajos tér 13-15. sz. alatti lakás felújításakor egy válaszfal és az eléje felhúzott álfal között résbe elrejtett közel 7000 adatszolgáltatási ív került elő, amelyeket a sárga csillagos házak kijelölésének előkészítéséhez 1944. június 1-2-án lakóházanként töltöttek ki. A lelet annak idején nemzetközi szenzációt keltett, de azt senki sem gondolta volna, hogy a történetnek kilenc év múlva folytatása lesz.

 

2024. január végén ugyanabban az épületben egy másik lakás felújításakor a kormánybiztosi hivatal befalazott 1944. évi ügyiratai kerültek elő, majd március végén egy szobák közötti közfalról derült ki, hogy valójában az is dupla fal, és közöttük lévő rés hasonló ügyiratokat rejt még nagyobb mennyiségben. A körülmények alapján annyi bizonyosra vehető, hogy ugyanannak a sok szempontból rejtélyes eltüntetési akciónak a során falazták el őket. Az iratok BFL-be került, és azonnal megkezdődött feldolgozásuk. (Tavalyi interjúnk a BFL főigazgatójával itt olvasható!)  Jakab Réka főlevéltáros A volt főbérlők gettóba mentek… című előadása a budapesti háborús lakáshelyzet és a Kormánybiztosság tevékenységének bemutatásán túl elsősorban a lakáskiutalási kérvényekből kiolvasható emberi sorosokra koncentrál.

Felemelkedtek

 Sorg Antal tüneményes pályafutása eddig soha törést nem szenvedett. Megtalálta számításait a liberális korszakban, a napos oldalon állt az általa naggyá fejlesztett fasiszta uralom évei alatt, s nem fizetett rá a demokráciára sem, amelynek szintén egész kivételes elbánást élvező kedvence lett. A honvédelmi minisztérium fővállalkozója azonban most szembekerült az igazoló bizottsággal s itt érte pályáján az eh-balsiker – írta 1945 végén a Képes Figyelő című lap annak kapcsán, hogy építési vállalkozó az igazoló bizottság hálóján fennakadt és fasisztának minősíttetett.

Ám Sorg emberei ennek ellenére is folytathatták a munkát két állami beruházáson, az angyalföldi kilakás program építkezéseinél, illetve a Honvédelmi Minisztériumnál. A cikk szerzője mindezt vérlázítónak tartja, és követeli, hogy vegyék el Sorgtól a megbízatást… Nos, a megbízók bolondok lettek, nagyon jól tudták, hogy Sorg Antalnál jobbat úgysem találnak.

 

De kik voltak valójában Sorgok? Sorg Antal és fia, az ifjú Antal, aki tovább vitte a nevet,,, Öntudatos németek? A birodalmat választó svábok? Opportunista kollaboránsok? Pénzéhes szakbarbárok?

Mindenki döntse el maga. Fehér Csaba főlevéltáros Sorg Antal építőmester felemelkedése és vállalatbirodalmának kialakulása című előadásából a Sorg saga első részét ismerhetjük meg, amely akkor ért véget, amikor az idézett cikk született. Fehér Csaba azt a fejlődési folyamatot kívánja bemutatni, melynek során egy korán félárvaságra jutott fiatalember az I. világháborút követő évekre jelentős építőipari céget épített fel. Ez a nagy múltú és épületein keresztül ma is köztünk élő cég névadójának korai munkásságát is beszámítva több mint fél évszázadig működött. A Sorgok letették névjegyüket a főváros és a vidék épített kultúrájában is, meghatározók épített örökségünk vonatkozásában. Számtalan kisebb építési munkától kezdve (pl. kerítés, kamra, gázvezeték) villák, lakóházak, bérpaloták százainak kivitelezését bonyolították, még ha a tervezésben nem is mindig vettek részt. A paletta azonban nem szokványos, mert a cég  hadiipari üzemek, gyárak, nagy állami beruházások és katonai objektumok építéseiben is részt vett.

Az esemény részletei: BFL+ november: Jakab Réka és Fehér Csaba előadásai | Budapest Főváros Levéltára

Borítókép: Az 1960-70-es években a Szófia étterem is a Kossuth Lajos tér 13-15. alatt működött; kép: Bojár Sándor/Fortepan