Az októberben felálló, új testület valószínűleg legagyzsibbasztóbb közgyűlése volt a 2025 májusi, ugyanis a fideszes képviselők körömszakadtukig küzdöttek, hogy az általuk fontosnak tartott témákban választ csikarjanak ki a tiszásoktól, akik kisebb megingással ugyan, de állták a támadásokat. Emellett is sikerült azért dönteni a Városmajorról, a II. János Pál pápa térről, az MBH Bank új székházáról, a Radó Dezső tervről és még legalább egy tucat javaslatról.
A 2025 májusi közgyűlés azzal kezdődött, hogy Karácsony ezúttal is figyelmeztetett, hogy a főváros pénzügyi helyzete fenntarthatatlan. A főpolgármester felidézte az Állami Számvevőszék 2023-as jelentését, ami szerint ehhez az önkormányzat döntésein kívül álló okok vezettek: a koronavírus-járvány, az energiakrízis, amelyek megtépázták a főváros működését, valamint azok a kormányzati intézkedések, amelyek szűkítették a pénzügyi mozgásterét. A Fővárosi Önkormányzat ráadásul hosszú évek óta nettó befizetője a központi költségvetésnek, azaz a magyar állam a szolidaritási hozzájárulás révén több pénzt von el a főváros saját bevételeiből, mint amennyit visszaad annak érdekében, hogy elláthassa a kötelező feladatait. Az a fajta politika, ami ezt a várost szándékosan csődbe akarja vinni, a közgyűlési teremben nem kaphat támogatást, folytatta Karácsony, és közben kinézett a Fidesz-frakcióra. Amit ők csinálnak, nemcsak erkölcsileg és politikailag, hanem jogilag is összeférhetetlen. Az önkormányzati törvény ugyanis kimondja, magyarázta a főpolgármester, hogy az Országgyűlés Hivatalának munkatársai nem lehetnek önkormányzati képviselők is, márpedig a fideszesek között többen is dolgoznak a magyar Országgyűlés Hivatalának, ezért Karácsony összeférhetetlenségi eljárást fog kezdeményezni. A Fidesz-frakcióvezetője, Szentkirály Alexandra viszont később azt mondta, ők kértek jogi szakvéleményt, amely aszerint nincs összeférhetetlenség.
A május 28-i közgyűlés a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos javaslatokkal folytatódott. Az ügyben előterjesztést nyújtott be Karácsony Gergely, miszerint a közgyűlés elítéli, hogy a kormánypártok el kívánják lehetetleníteni a kritikus civil szervezeteket és független sajtót. „Amikor a putyinizálódó hatalom a független sajtó és a civil szervezetek autonómiáját, szabadságát akarja csorbítani, akkor Budapestnek a civil szervezetek védelmezőjévé kell válnia – mert Budapest nem Moszkva, és nem is lehet az soha.” Nem támogatták. Előterjesztést nyújtott be Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője is, amiben a sajtó- és véleményszabadság melletti kiállást javasolja. „Minél inkább sokszínű [ugyanis] a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben.” Emellett arra kérte a közgyűlést, erősítse meg a kiállást Magyarország európai uniós tagsága mellett is. Egy fideszes módosítóval támogatták, ami arról szólt, hogy felszólítják az EU-t, hogy működése során mindenkor a megkérdőjelezhetetlen objektivitást és a jogszabályoknak való megfelelést tartsa szem előtt. A kutyapártos Döme Zsuzsa pedig arra tett javaslatot, hogy a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén már a hatálybalépés napján vigyenek minden 1990. január 1. óta keletkezett iratot a Szuverenitásvédelmi Hivatal székhelyére szuverenitásvédelmi átvizsgálás céljából. Nem támogatták.
A közgyűlés két óra elteltével is az első napirendi pont vitájánál tartott, amikor is Baranyi Krisztina kért szót. A ferencvárosi polgármester azt mondta, nagyon sajnálja, hogy legrosszabb álma vált valóra azzal kapcsolatban, mi lesz a testülettel, ha pártpolitikusok ülnek be várospolitikusok helyett. A napokban jelentette be a főpolgármester, hogy az ülés napján, május 28-án, olyan inkasszót adhat be a Magyar Államkincstár a főváros ellen, aminek következménye lehet, hogy leállnak a metrók, a buszok, a villamosok, a szociális intézmények, az idős otthonok, a kulturális intézmények. Ők viszont arról beszélgetnek, ki támogatja Ukrajnát, milyen szuverenitásvédelem van, milyen felterjesztésekkel éljenek a teljesen nonszensz és az élettől idegen propagandatörvényekkel szemben a parlamentben. Emberek, erőt kéne mutatni egy olyan városban, ahol 70 százaléknyi ellenzéki szavazó van, hogy meg tudjuk magunkat védeni! – fakadt ki. Baranyi szerint a két legnagyobb frakciót szerinte nem érdekli Budapest jövője, őket csak a jövő évi parlamenti választással kapcsolatos pártpolitikai céljaik foglalkoztatják, a közgyűlés szerinte tehát lényegében megbénult.
A vitát körülbelül három óra után zárta le Karácsony Gergely. Baranyira reagálva elmondta, hogy a fővárosnak nagyon okosan kell tudnia mérlegelnie, hogy mely országos, nagypolitikai ügyekben szólal meg, és alakít ki álláspontot. Ő azt gondolja, ez az ügy ide tartozik, mert rengeteg olyan partnerük van, aki veszélyben érzi magát. A közgyűlésnek szerinte világosan, egyértelműen oda kell állnia ezek mellé a civilek mellé. Ez ugyan nem fogja megoldani a problémáikat, tette hozzá Karácsony, de remélhetőleg érezni fogják, hogy vannak partnereik, vannak szövetségeseik. Az egyes képviselők viselkedését viszont a főpolgármester is szégyenletesnek tartotta. A vita egy pontján a fideszesek szellemesnek tartották, hogy ukrán zászlós pólókat osztanak a tiszásoknak, amiket aztán a fideszesek és tiszások egymás között dobáltak. „Amióta itt ülünk, Ukrajnában meghalt körülbelül kéttucat ember. (...) Hogy tudtunk odáig eljutni, hogy lábtörlőnek használjuk egy másik nemzet zászlaját, egy olyan nemzetét, ami most az életéért küzd?” – kérdezte Karácsony. „Gondoljunk bele, [mit érzenénk], ha mi lennénk ebben a helyzetben, ha a magyar zászlót dobálnák egy másik ország közgyűlésében? Ez szégyen.”
A vita ezután sem lett fennköltebb. A fideszes képviselők a közgyűlés tizedik órájában – amikor még mindig csak a 27. napirendi pontnál, azaz körülbelül a témák kétharmadánál tartottunk – is képesek voltak ugyanazzal a mantrával támadni a tiszásokat, ami egy pillanatra úgy tűnt, be is érik. A tiszás Barna Judit kért ügyrendben szót, amit Karácsony azzal adott meg neki, hogy nagyon reméli, Barna azt szeretné kérni, hogy szavazzanak arról, hogy lezárják a vitát. Barna viszont a homlokát masszírozva azzal kezdte, hogy Karácsony szerinte „már levezető elnöknek sem működik”, aztán a hangját felemelve kérdezte, hányszor kell még meghallgatniuk ugyanazokat mondatokat, mert Karácsony nem veszi el a fideszesektől a szót, nem kapcsolja ki a mikrofonokat. „Elég volt!” – jelentette ki felháborodva, majd elsétált az asztaltól. Ezt követően háromszor szavaztak a vita lezárásáról, mire sikerült továbblépniük. Baranyi Krisztina csak popcornt kért, amit kutyapártosok el is készítettek, és körbe is kínáltak.
Vitézy és a tiszás Orbán Árpád arra is javaslatot tett, hogy a főpolgármester a BKV vezérigazgatói pályázatának eredményes lezárásáig tegyen javaslatot egy új BKV vezérigazgató megbízására. Szerintük ugyanis Bolla Tibor vezérigazgató lemondása után Karácsony a hatáskörén túllépve nevezte ki átmenetileg Takács Péter helyettes. A kialakult helyzetben ráadásul szerintünk a cég vezérigazgatói posztjára kiírt cégvezetői pályázat újranyitása is indokolt, úgyhogy 30 napos beadási határidővel kérik a pályázati lehetőség ismételt megnyitását, valamint felkérik Karácsonyt, hogy tegyen javaslatot a BKV átvilágítására, a cég felügyelőbizottsága pedig vizsgálja ki az elmúlt 8 évben kötött informatikai és takarítási szerződéseit. Ezt végül a DK-s Déri Tibor módosítójával fogadták el, miszerint a BKK és a BKV esetében a folyamatban levő vezérigazgatói pályázatot nyilvánítsák eredménytelenné, és változatlan tartalommal hirdessék meg 30 napos határidővel. A Fidesz több képviselője ezt azzal egészítette volna ki, hogy az önkormányzat tulajdonában álló minden egyszemélyes gazdasági társaságot világítsanak át, ezt szintén támogatta a közgyűlés.
Baranyi Krisztina pedig újra javaslatot tett arra, hogy a főváros vizsgálja ki, hogy saját maga hogyan tudná hasznosítani a BKV reklámfelületeit. A 2025 februári közgyűlésen elvérzett az előterjesztés, a fideszesek nem támogatták, mindenki más, Baranyit leszámítva pedig tartózkodott. Baranyi frakciótársai, Kovács és Döme nem vett részt az ülésen. A Vitézy-féle bizottság tárgyalta az ügyet, ők nem támogatták, mert az azóta lemondott Bolla érveit, például, hogy a BKV-nak erre nincs felkészültsége, hogy a reklámtartók az ügynökségek tulajdonában vannak, és egymilliárdos tétel lenne a pótlásuk, valamint, hogy az ezeken futó országos kampányokat nehezebb lenne önállóan, Budapestre is leszervezni, méltányolhatónak tartották. A tiszás Bujdosó Andrea ugyanakkor az irányt jónak nevezte, de hozzátette, csak akkor tudnák támogatni, ha valamilyen megtérülési számítást tudnának a javaslat mögé tenni. Ezúttal támogatták.
A közgyűlés elé került, hogy a főváros együttműködési szerződést kötne a II. és XII. kerületi önkormányzatokkal a Városmajor megújításával kapcsolatban. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a II. és a XII. kerületi önkormányzat közös alapot hoz létre a park fejlesztésére, amibe 20-20 millió forintot rögtön bele is tettek, ehhez csatlakozna a főváros 35 millió forinttal. Mint írtuk, a II. kerületi önkormányzat összesítése szerint az alapban azóta 150 millió forint gyűlt össze, és a felajánlók között van a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Group és a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt. is. Támogatták. A főváros jóváhagyta a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán elhelyezkedő, közel 13 ezer négyzetméteres telken megépülő, három toronyból álló MBH Bank székházzal kapcsolatos beruházási és együttműködési megállapodás megkötését is. a Mészáros-féle bankszékház két, székház funkciót betöltő tornya az utolsó hírek szerint 2026 végére felépülhet, a harmadik tornyot elsődlegesen bérbeadásra tervezték, az átadása pedig 2027 végén esedékes. A terveket a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. készítette. Támogatták.
A közgyűlés elfogadta a Radó Dezső Terv (Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv) felülvizsgálati dokumentumát is, ezzel kapcsolatban pedig felkérték a főpolgármestert a dokumentumban szereplő programok és projektek ütemezett, az éves költségvetési forrásokhoz igazodó megvalósításának előkészítésére, a megvalósítást segítő külső (pályázati és egyéb) finanszírozási források feltárására, a lobbi tevékenységek keretében szereplő programoknál az érintett partnerek irányába történő kezdeményező megkeresésekre. Az akcióterv feladata az, hogy a Fővárosi Önkormányzat által elfogadott Budapest Zöldinfrastruktúra Koncepció célkitűzéséit középtávú (10 évben belül megvalósítandó) programokra, illetve projektekre bontsa. A dokumentum kiemelt hangsúllyal szerepelteti a zöldinfrastruktúra színvonalas fenntartásának feladatait, valamint az ökológiai fordulat végrehajtásának a szükségességét a zöldfelület fenntartásban, és két új akcióterülettel is kiegészült. Egyikük a Rákosrendező parkváros akcióterület, a másik a Külső Budai parkok akcióterülete, amely a III. kerületi Flórián téri közparkot, Aquincum parkot és a XI. kerület Hosszúrérti parkot foglalja magában. A tervről ebben a cikkünkben bővebben is olvashatsz. Ezt is elfogadták.
A közgyűlés elfogadta a 2025-2029 közötti időszakra vonatkozó idősügyi stratégiát is, ennek célja, hogy a főváros megfelelően reagáljon az idősödő társadalom kihívásaira, figyelembe véve a demográfiai változásokat és a társadalmi elvárásokat. A stratégia összefoglalja a fővárosban megjelenő, a nyugdíj előtt álló és nyugdíjaskorú embereket érintő problémákat, életkörülményeket, a már működő, időseknek kedvező, őket segítő szolgáltatások körét. Meghatározza továbbá azokat a jövőben kívánatos intézkedéseket, előremutató feladatokat, melyekkel a Fővárosi Önkormányzat hozzájárulhat ahhoz, hogy az életkor előrehaladtával járó, negatívan befolyásoló tényezőket mérsékelni tudja és hogy minél több budapesti időskorú tudjon aktívan, közösségben élni.
A Podmaniczky Mozgalom ezeken felül jelezte, hogy aggályosnak tartja az áprilisban elfogadott színházi megállapodás állatkerti területek átadását, használatba adását érintő passzusait, ezért arra kérik a főpolgármestert, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetőinek és szakembereinek bevonásával készítsen részletes vizsgálatot, hogy a Lovarda területének magyar állam részére történő eladása, és az, hogy a Holnemvolt Vár ingatlanjait, alkotórészeit és tartozékait használhatja a Nemzeti Artista- Előadó és Cirkuszművészeti Központ, az Állatkert számára nem jár-e kockázatokkal, és ha igen, milyenekkel. Elfogadták. Gál József javaslatot tett arra, hogy a BKV talált tárgyak szolgáltatása legalább heti 24 órában tartson nyitva, két napon legkésőbb 8 órától, két napon legalább 18 óráig, és hogy lehessen bankkártyával is fizetni, szintén elfogadták. Javasolták továbbá, hogy a II. János Pál pápa tér köztisztaságának és a közpark állapotának javítására biztosítsanak 35 millió forintot, és hogy a júniusi ülésre a „katasztrofális közállapotok” megszüntetésére szülessen akcióterv. Ezt is támogatták. Vitézy kérte a közgyűlést, hogy álljon ki amellett, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el az Országgyűlés, mert a budapesti városfejlesztést megbéníthatja. A tiszás Barna Judit módosítójával fogadták el, akiben azt írta, amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, a kerületek tanúsítsanak önmérsékletet, és ne alkalmazzák. Szintén Vitézy nevével került a közgyűlés elé a Budapest100 programsorozat támogatásáról szóló előterjesztést, amiben azt kéri, hogy 3 millióval támogassa a főváros a 2025-ös megvalósítást, és hogy a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs kiadásainak a terhére tegye meg. A főpolgármester módosítójával fogadták el, aki technika észrevételeket tett, például, hogy a hivatalnak a költségvetésben nincsenek előirányzott kommunikációs kiadásai, tehát annak terhére nem lehet átcsoportosítást végrehajtani.
A tiszások arra tettek javaslatot, hogy a főváros a kerületi önkormányzatokkal egyeztetve mérje fel, mekkora elfogadottsága van az iskolautcákra, azaz, hogy állandóan vagy időszakosan kerületenként legalább két, nem főútvonali oktatási intézmény környezetében bevezessék a gyalogosforgalom elsőbbségét biztosító forgalmi rendet. Az iskolautcákról legutóbb ebben a cikkünkben írtunk bővebben, a józsefvárosi Trefort utcában terveznek ugyanis éppen kialakítani egyet. Vitézy bizottságának a módosításával fogadták el, amiben szeretnék elérni, hogy 2030. január 1-re az összes budapesti, nem fő- és gyűjtőúton helyezkedő óvoda és általános iskola előtt állandó vagy időszakos gyalogosforgalom elsőbbségét biztosító forgalmi rend valósuljon meg részben fővárosi, részben kerületi finanszírozásban. Orbán Árpád arra kérte fel a főpolgármestert, hogy tegyen javaslatot legalább négy olyan, a Fővárosi Önkormányzat vagy intézménye tulajdonában álló ingatlanra, amely rövid határidővel alkalmassá tehető a fiatalok számára mentálhigiénés segítség nyújtására irányuló tevékenység végzésére, és hogy egyeztessen civil szervezetekkel az ingatlanok hasznosítására. Mint magyarázza, hazánkban ugyanis ötből egy fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral, az államilag finanszírozott ellátásra viszont hónapokat kell várni, a magánellátás pedig drága. „Nem nézhetjük tétlenül, hogy gyermekeink nap mint nap magányosan gyötrődnek problémáikkal.” Elfogadták.
A fideszesek visszahozták a javaslatukat, amiben felkérik a főpolgármestert egy versenyképességi stratégia megalkotására. Az előterjesztést eredetileg márciusban nyújtották be, de akkor levették napirendről. Nem támogatták. A fideszes képviselők új drogstratégiát is szeretettek volna, de leszavazták őket, Janó-Veilandics Franciska pedig ezúttal is arra kéri a főpolgármestert, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy a Margit híd egyik kőkoronájának keresztjét visszaállítsák, ugyanis alig két hónappal a legutóbbi eset után, megint letörtek egyet, felkéri továbbá, hogy határolódjon el Barabás Richárd kereszténységgel szembeni megnyilvánulásaitól. Ezt támogatták. A kutyapártos Döme Zsuzsa arra tett még javaslatot, hogy „a fővárosiak jó közérzete érdekében” telepítsenek 10 párakaput Budapest forgalmas, betonnal borított területére. A párakapukat a kutyapárt állja, a főváros együttműködése csupán a vízkiállások szervezésében és működésének, üzemeltetésének biztosításához kell. Elfogadták. A DK-s Keszthelyi Dóra végül azt javasolta, hogy a főpolgármester járjon el Sára Botond főispánnál, valamint a kormánynál, hogy csökkentsék az augusztusi tűzijáték légszennyezését, hogy hagyják el a Margit hídtól északra tervezett kilövésre alkalmazott uszályt, és hogy az illetékes főosztály mérje fel és mutassa be mekkora környezeti szennyezést okot Budapestnek a tűzijáték. Elfogadták.
A közgyűlésnek döntenie kellett 10 fővárosi cég, köztük a Fővárosi Csatornázási Művek, a Budapesti Közművek, a Budapesti Közlekedési Központ, valamint a Budapesti Közlekedési Zrt. 2024-es beszámolójának jóváhagyásáról is, ezeket egytől egyig elutasították.