A 2025 áprilisi közgyűlés már negyedik órájában meglepő beismerést tettek a képviselők, amikor az adott napirendi pont vitája közben megszavazták, hogy továbblépnek, mert már hosszú-hosszú hozzászólások óta nem a témával foglalkoznak. Az ismét meglehetősen hullámzó színvonalú ülésen ennek ellenére is sikerült többek között dönteniük a közös működtetésű színházakról, az erzsébetvárosi sétálóutcákról, a fonódó villamoshálózat fejlesztéséről és panelprogramról.
A 2025 áprilisi közgyűlés volt az új ciklus valószínűleg eddig legkevésbé emelkedett közgyűlése, a nyolc-kilenc órás testületi leginkább azzal telt, hogy a képviselők a város ügyei helyett azon vitatkoztak, hogy adott képviselőnek volt-e joga hozzászólnia egy vitához, vagy ha már hozzászólt, akkor vajon volt-e annak hozzászólásnak bármi értelme, vagy sem. Mivel a nagypolitikai üzengetést hozták el ezúttal is a közgyűlésbe, ezért anélkül is kijelenthetjük, hogy politikai elemzők lennénk, hogy a válasz a korábbi kérdésekre sajnos a nem. A közgyűlés nyolcadik órájában, amikor is még mindig csak a napirendi pontok felénél tartottak, éppen a 26., egyébként egy életmentő program kidolgozásával kapcsolatos előterjesztést tárgyaltak, a tiszás Barna Judit elárulta, hogy neki okmánya van arról, hogy ha bárki elájulna, és leesne a székről, akkor ő tudna segíteni, mire Karácsony megjegyezte, ő néha tényleg úgy érzi, le fog esni a székről, de szerinte más okból, mint amin a képviselőtársa segíteni tudna.
A közgyűlés elé került az egyes színházak közös működtetéséről szóló megállapodás megkötésének jóváhagyása. A megállapodással kapcsolatban egy április 23-i háttérbeszélgetésen azt mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, hogy nagyon sok tekintetben az előző megállapodás meghosszabbítását jelenti. Ahogy az előterjesztésben is szerepel, 2020 áprilisában állapodott meg a Fővárosi Önkormányzat és a kormány, hogy utóbbi vállalja hét fővárosi tulajdonú színház finanszírozását, ezek a József Attila, Báb, Kolibri, Madách, Új, Víg- és Margitszigeti Szabadtéri színházak. A megállapodás viszont, egy hosszabbítás után is, 2025 március 31-én hatályát vesztette. A felek most új megállapodást kötnek 2025. április 1. és 2029. december 31. közötti időtartamra.
A megállapodás ezen felül rendelkezik arról is, hogy a kormányzat a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány részére évente legalább 2,4 milliárd forint támogatást nyújt, ha az adott évben a Fővárosi Önkormányzat is biztosít 300 millió forintot a zenekar részére, valamint, hogy 2025-ben 250 millióval támogatja a Centrál Színházat, és hogy az önkormányzat eladja az a Fővárosi Állat és Növénykert használatában lévő Lovardát, és hogy a Holnemvolt Várat és ingatlanjait, továbbá alkotórészeit és tartozékait a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ használhatja az üzemeltetési és fenntartási kötelezettségek teljesítése mellett. Az előterjesztéshez a Podmaniczky nyújtott be módosítót, amiben arra kérték a főpolgármestert, hogy kérjen garanciákat annak betartására, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ használatába átkerülő területeken az állatok cirkuszi célú kizsákmányolása és felhasználása ne történhessen meg. Ezt elfogadták. A márciusi közgyűlésen a képviselők leszavazták, hogy Pro Cultura Urbis Közalapítvány kapjon 150 millió forintot, amire Budapest kulturális életét gazdagító, új értékek létrehozásával lehetne pályázni, azaz a független előadóművészeti szervezetek fővárosi támogatását, ám most a városvezetés megint benyújtotta a javaslatot. Most elfogadták.
A márciusi közgyűlés után ezúttal is napirendre vették, hogy sétálóutcákat alakítsanak a VII. kerületben. Ahogy a beszámolónkban is írtuk, Niedermüller Péter polgármester akkor ugyanis azt kérte, hogy ne tárgyaljanak róla azelőtt, hogy a kerület megválasztott vezetésével érdemben egyeztettek volna. A Karácsony Gergely és Vitézy Dávid által közösen jegyzett előterjesztésben összefoglalták, a városnegyedben állandósult probléma a rendkívül sűrű gyalogosforgalom és a gépjárműforgalom konfliktusa. Különösen az esti-éjszakai órákban alakulnak ki áldatlan állapotok, amikor az utasok ki-beszállása céljából megálló taxik, illetve sokszor egyéb illegális tevékenységeket végző járművek akadályozzák a gyalogosok, illetve a mögöttük feltorlódó járművek haladását is. A kerülettel, a BKK-val, a Budapest Közúttal egyeztetve kidolgoztak egy új forgalmi rendet Belső-Erzsébetvárosban, aminek részeként többek között a Kazinczy utca, a Dob utca, a Csányi utca egyes szakaszaiból sétálóutcát csinálnának. A közgyűlés előtt megjelent Niedermüller Péter, a kerület polgármestere is, aki arról beszélt, hogy sikerült néhány „jóízű” beszélgetést lefolytatniuk az előző közgyűlés óta, és most egy olyan előterjesztés van a képviselők előtt, ami a kerület szempontjait is figyelembe veszi. Ő örül ennek a kompromisszumos javaslatnak. El is fogadták.
A negyedik előterjesztés egy, a fővárosi intézményekre kiterjedő hatályú átláthatósági rendelettervezet volt, aminek kidolgozására a Főpolgármesteri Hivatal felkérte a Budapesti Civil Adatbázisban szereplő 189 szervezetet. A tervezet többek között biztosítja, hogy a fővárosi intézmények az ötmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű szerződéseiket, valamint azok módosításait digitalizálva tegyék közzé a honlapjaikon, és hogy a szerződések fontosabb paraméterei elektronikusan kereshető adatbázisban is elérhetőek legyenek. A javaslattal kapcsolatban Karácsony az elején elmondta, hogy annyi jobbító szándékú, mérlegelést érdemlő módosító érkezett hozzá, hogy ahhoz, hogy ebből egy jó rendeletet tudjanak alkotni, több időre van szükség, ezért arra kéri a közgyűlést, hogy folytassanak további egyeztetéseket, és csak a következő közgyűlésen döntsenek. Végül elfogadták.
A negyedik órában a fideszes Radics Béla kért ügyrendi hozzászólást, de Karácsony úgy döntött, megvonja tőle a szót, mint mondta, kifejezetten pedagógiai célból: az ügyrendi hozzászólások ugyanis, mint magyarázta, azért vannak benne minden demokratikus testület működési szabályában, hogy az ügyrendi kérdéseket előbb tudják megbeszélni, mint a tartalmiakat. „Önnek lehet politikai véleménye, megtisztel minket, ha ezt elmondja, de ne ügyrendi hozzászólás keretében. Ne hekkelje meg az ülés menetét.” Ez, folytatta Karácsony, minden képviselőnek szólt, „fejezzük be azt a gyakorlatot, hogy politikai állásfoglalásokat ügyrendi hozzászólásnak álcázunk”, mert így képtelenség hatékony vitát lefolytatni. A DK-s Déri Tibor volt az első, aki ezek után – körülbelül fél órával később – újra ügyrendi hozzászólást kért: azt mondta, mivel az övét megelőző három hozzászólásnak már semmi köze nem volt a napirend témájához, és a további hozzászólók neveit látva azt feltételezi, hogy a további hozzászólásoknak már nem is lesz, azt javasolja, hogy ugorjanak a következő pontra. Ezt egyhangúlag elfogadta a testület.
Ahogy a háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus már előzetesen bejelentette, a közgyűlés elé vittek egy olyan előterjesztést is, aminek célja a magántőke bevonásának lehetőségeinek vizsgálata az önkormányzati bérlakásprogramba. Mint írják, a lakhatási válság jelentős számú új lakás építése, vagyis a kínálat növelése nélkül nem oldódhat meg, ám jelenleg illuzórikus lenne azt gondolni, hogy állami vagy önkormányzati kereteken belül ez megvalósulhatna. A lakásépítés egyrészt ugyanis egy szakma, ami kívül esik az állam vagy az önkormányzatok természetes tevékenységén, másrészt az ehhez szükséges, szintén jelentős tőkebefektetés csak a magánszféra kockázatvállalása mellett tud hatékony fejlesztésekben megvalósulni. „Az államnak és az önkormányzatoknak abban van kiemelkedő feladata, hogy a rendelkezésükre álló erőforrásokat úgy hasznosítsák, hogy azok hatékonyan, a legnagyobb lakáspolitikai nyereség mellett szolgálják a köz érdekeit.” Ez megvalósulhat úgy, hogy a beruházó az önkormányzat tulajdonában lévő telkeket „igénybe véve lakásokat fejlesztenek, ennek ellentételezéseként pedig a lakások egy részét az Önkormányzat tulajdonba vagy hosszú távú bérletbe kapja”. Az önkormányzat a Rimaszombati úton indítana egy mintaprojektet; amit 5,5 milliárd forintért árulnának, szerintük akár ezer lakás is építhető a területen, amikből ők 150, 35-50 és 50-65 négyzetméter közötti megfizethető lakást kérnének 10 évre. Ezt is elfogadták.
A március közgyűlésen döntöttek arról, hogy a pesti fonódó villamosprojekt második ütemének előkészítését még az uniós támogatási szerződés megkötése előtt előfinanszírozza a főváros, hogy elkerüljenek egy esetleg forrásvesztést. A mostani, áprilisi közgyűlésen arról is döntöttek, hogy 1,9 milliárd forintot szánnak a Bajcsy Zsilinszky úti villamosvonal tervezésére, aminek 2028. március 31-ig el kell készülnie (elfogadták). A városvezetés javaslatot nyújtott be, hogy az önkormányzat 2025. július 1. és 2026. június 30. közötti időszakra körülbelül 240 millió forinttal támogassa a Menhely Alapítványt és rajta keresztül a további hajléktalan ellátásban részt vevő szervezeteket, és közel 100 millióval támogassa a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, valamint, hogy az idei költségvetést módosítsák úgy, hogy a Menhely 14 millióért krízisautót tudjon venni. Az Alapítvány jelenleg használt krízisautója ugyanis 2019 óta több mint 150 ezer kilométert futott, és a szervizelése egyre komolyabb kiadásokat jelent. Mindkettőt elfogadták.
A képviselők döntöttek arról is, hogy 2025. június 15-től a Városháza díszudvarának meghatározott területét és kapcsolódó infrastruktúráját térítésmentesen használatba adja, hogy kertmozi működhessen ott. És döntöttek arról is, hogy Karácsony javaslatára elindítják a Budapest Brand végelszámolását. Ahogy ezzel kapcsolatban Kiss korábban már elmondta, a cég az előző közgyűlések vitáinak hevében „de facto megsemmisült”, mivel a kollégák többsége felmondott, és távozik a cégvezető is. A cég közfeladatait szétosztják, a Budapest Kártya kiadása, fejlesztése és menedzselése a BKK-hoz, a kulturális és közművelődési célú feladatok a Budapesti Művelődési Központhoz, a turisztikai információs táblarendszer üzemeltetése és karbantartása a Közúthoz, a turisztikai célú szakmai közfeladatok ellátása a Főpolgármesteri Hivatalhoz kerülnek.
A városvezetők, ahogy erről Kiss előzetesen már szintén beszámolt, javaslatot tettek a Budapesti Zöld Panelprogram lebonyolítására. A program célja, hogy újraindítsa a 2010-ben megszakadt panelprogramokat, és fővárosi és kerületi önkormányzati együttműködésen alapulva közvetlen támogatást nyújtson a társasházak, valamint lakásszövetkezetek számára az energetikai felújítások elindításához. Ahogy a szöveg is kitér rá, Budapesten körülbelül 207 000 lakás található paneles szerkezetű, iparosított technológiával épült házban, ez a főváros teljes lakásállományának 25,4 százalékát jelenti, és ezekben a lakásokban mintegy 514 000 ember él, ami Budapest lakosságának 27,7 százaléka. A panelházak energetikai korszerűsítése különösen indokolt lenne, mivel ezek az épületek jellemzően rossz energetikai állapotúak, és lakásaikban jelentős mértékű az energiaszegénység.
A programra olyan társasházak és lakásszövetkezetek pályázhatnak, amelyek legalább 10 lakással rendelkeznek, 1946 és 1995 között épültek, panel vagy más iparosított technológiával készültek, a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van, valamint a programhoz csatlakozó kerületeket valamelyikében van. A támogatható tevékenységek található többek között a homlokzat és tető hőszigetelése, nyílászárók cseréje, valamint fűtési rendszerek korszerűsítése. Ahogy az előterjesztésből kiderült, eddig nyolc önkormányzat jelezte csatlakozási szándékát a programhoz, közülük öt esetben – a III., IX., X., XVIII. és XIX. kerületben – már képviselő-testületi döntés is született, amely a programhoz való csatlakozás mellett a pénzügyi hozzájárulás biztosításáról is rendelkezik. A közgyűlés többek között a podmaniczky-s Gál József módosítójával fogadta el az előterjesztést, aminek értelmében nem a Klímaügynökség, hanem a Budapesti Közművek lesz a pályázat lebonyolítója.
A közgyűlés elfogadta, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a Budapesti Építész Kamarával együttműködésben 2025-ben is meghirdesse a Budapest Építészeti Nívódíját, aminek – mint korábban többször is írtuk – célja, hogy elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, valamint az építészeti és környezeti kultúra fejlődését. A pályázat kiemelt feladata, hogy elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében. Ahogy ebben a cikkünkben beszámoltunk róla, 2024 Nívódíját például a Budapesti Gazdasági Egyetem Könyvtár és Hallgatói Központjáért a Gereben Péter és Marián Balázs tervezőpáros által vezetett Gereben Marián Építészek építésziroda kapta.
A Podmaniczky Mozgalom javaslatot nyújtott be a Nagyvásárcsarnok turisztikai vonzerejének emelését célzó intézkedési terv kidolgozására. Szerintük ugyanis a Nagyvásárcsarnok mai megjelenése, termékkínálata, üzletportáljainak arculata, árszínvonala rengeteg kívánnivalót hagy maga után; a földszint termékkínálata rendkívül vegyes minőségű, az emeleten pedig olcsó tömegáruk, szuvenírek tömkelege, illetve túlárazott ételkínálat fogadja a látogatót igénytelen fogyasztási, kiszolgálási környezetben (elfogadták). A mozgalom javaslatot tett az Életmentő Budapest Program elindítására: pótolják a hiányzó defibrillátorokat az intézményekben és a főpolgármester készíttessen felmérést, kiket lenne szükséges kiképezni még az életmentő mozdulatokra a fővárosi intézményeknél, cégeknél dolgozó munkatársak közül; javasolták továbbá, hogy a főpolgármester dolgozzon ki javaslatot új, mozgáskorlátozott személyek szállítására alkalmas járművek beszerzésére, a közgyűlés kérje fel a BKK-t, hogy készítsen el egy részletes felmérését arról, hogy hol van a leginkább szükség fedett megállók telepítésére, és terjesszen a Vitézy által vezetett bizottság elé egy intézkedési tervet, hogy a telepítést ütemezetten meg is tudják valósítani (elfogadták). A mozgalom azt mondja, az elmúlt hónapokban nagyszámú lakossági panasz érkezett, mert amióta a MOHU átvette a hulladékszállítást, az sok esetben a reggeli órákra, forgalmi csúcsidőszakra esett, ami további dugókat eredményezett, ezért felkérték a főpolgármestert, kezdjen egyeztetéseket ezzel kapcsolatban (elfogadták).
A Tisza-frakció egyik előterjesztésében felkérték a főpolgármestert, hogy utasítsa a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóját, hogy aktualizálja az intézmény SZMSZ-t (elfogadták), egy másikban, hogy vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának köztisztviselői, illetve dolgozói évente meghatározott alkalmakkor családjukkal ingyenesen vagy kedvezményesen látogathassák például az állatkertet. Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus elmondta, hogy megkeresték a szakszervezetek, és kérték, hogy tolmácsolja az előterjesztést jegyző Porcher Áronnak, hogy hogy nem tartják jó ötletnek, és vonja vissza az előterjesztését, mert ellentétes a 2024 decemberi bérpolitikai megállapodással. Egy munkavállalói csoportot bajos kiemelni és támogatni. Porcher később bejelentette, hogy érti a szakszervezetek szempontjait és érveit, visszavonja az előterjesztését. Egy harmadik előterjesztésükben pedig azt javasolták, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a főváros kulturális intézményeiben 2025 szeptember 25-étől, a Siketek Világnapjától a siketek és nagyothallók jeltolmácsot vehessenek igénybe tárlatvezetéshez (elfogadták).
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a kisgyerekes bérletigazolvány ügyintézésének megkönnyítésére tett javaslatot. Mint írják, a BKK élen jár a digitalizációban, applikációja kényelmes és felhasználóbarát, éppen ezért fontos fejlesztési irány lenne az, hogy a különböző kedvezményre jogosultak a bérleteket online, vagy az applikációban tudják kiváltani. Az eddigi gyakorlat ugyanis az, hogy a tárgyi bérletigazolványt csak személyesen a BKK bérletpénztáraiban vagy az ügyfélközpontjaiban lehet intézni. „Képzeljük el azt az édesanyát, édesapát, aki kicsi gyermekével küzdi át magát a városon a BKK bérletpénztáraiba.” Ezt is elfogadták. A Demokratikus Koalíció pedig azt javasolta, a főpolgármester forduljon közérdekű bejelentéssel az Állami Számvevőszékhez, hogy az átláthatóság érdekében vizsgálja ki és tegye közzé, hogy az önkormányzatok által befizetett szolidaritási hozzájárulást milyen módon osztják vissza a támogatott önkormányzatok között (elfogadták).
A Fidesz javaslatot tett arra, hogy a főpolgármester hívja vissza a Budapesti Kábítószer Egyeztető Fórum civil szervezeti tagjait a jogviszonyukból, és terjesszen a következő közgyűlés elé egy listát azokról a szervezetekről, akik a zéró tolerancia elvét vallják. Ezzel kapcsolatban a főjegyző megjegyezte, hogy a tagokat a szervezetek delegálják, úgyhogy sem főpolgármesternek, sem a közgyűlésnek nincs beleszólása (nem fogadták el). A párt beadott egy előterjesztést, hogy hozzanak létre egy etikai kódexet, amiben a budapestiek érdekeinek elsődleges képviselete érdekében rögzíteni szükséges a képviselőkre vonatkozó hivatali munkavégzésre, egyéb testületekben betöltött képviseletre és közéletei szereplések alkalmával elvárható magatartási szabályokat. A főjegyző szerint nem lehetséges olyan szabály megalkotása, amely a képviselők véleményének kifejtését korlátozná, már csak azért sem, mert a képviselői munka lényegi tartalma a politikai vélemény szabad kifejtése (nem fogadták el). A Fidesz javasolta továbbá, hogy a Horváth Boldizsár utca és a Mexikói út találkozásánál található, közlekedési csomópontként funkcionáló területen tegyenek rendet, hogy írjanak ki új pályázatot a fővárosi cégek vezetői posztjára, mert a 2025. februárjában kiírt nem átlátható. A közgyűlés fideszes, tiszás, podmaniczky-s szavazatokkal fideszes javaslatra döntött arról is, hogy felhívják a főpolgármestert, hogy terjessze be az összes cégvezető visszahívását, amit mint Karácsony fogalmazott, nyilvánvalóan nem fog megtenni, mert nem őrült meg, miközben szerinte „a közgyűlési hangulat azért az őrület jeleit mutatja”.
(Kiemelt kép: Gallov Adrienne/Énbudapestem)