A Radó Dezső Terv – leánykori nevén a Fővárosi Önkormányzat Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve – 5 éve készült el, és egészen 2030-ig részletezi a budapesti zöldítési feladatokat. „5 év sok idő, félidőhöz közeledve monitoroztuk az eredményeit és felülvizsgáltuk a céljait, hogy a földön tudjuk tartani” – írja Bardóczi Sándor főtájépítész. Május 15-ig várják mindenki véleményét a felülvizsgálat kapcsán.
Április 22-én, a Föld napi konferencián Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze az előadásában részletesen beszélt a Radó Dezső Terv – RDT – felülvizsgálatáról ( ezt a 69. slide-tól itt tudod megnézni). Az előadása is azzal a felütéssel indult, hogy a klímaváltozás már a spájzban van, és ezzel járó a változások bizony nagy mértékben fogják érinteni a városi zöldet.
Ha például a fagyos napok száma drasztikusan csökken – ahogy a tél épp egy keddi napra esett idén – a kórokozók és kártevők nem fognak elpusztulni. Nyáron pedig már rövidtávon is nő a meleg napok száma, és lesznek olyan periódusok, amikor olyan légszárazság van, hogy a növények ledobják a lombjukat, hogy védekezzenek a szárazság ellen, és amikor beköszönt a csapadékos ősz, akkor azt tavasznak érzékelik, és a rügyezéssel felélik az energiáikat és elpusztulnak – emelt ki két példát Bardóczi. De a már most látványosan kitolódó vegetációs időszak sem jó az egészségüknek.
A másik figyelmeztető jel, és egyre nagyobb megoldandó probléma, hogy ugyan a csapadékmennyiség nem változik érdemben, de az eloszlása nagyon meg fog változni. Hosszú aszályos hónapokra kell készülni, amikor hónapokig nem esik, majd egyszer csak egy nap, vagy pár óra alatt esik le egy havi csapadék – és erre a szélsőségekre is fel kell felkészíteni zöldfelületeinket – olyan területté kell válniuk, amik képesek megfogni, raktározni ezt a víztömeget.
Budapest zöldfelületi borítottsága közel 65 százalékos, ebbe beleértünk mindent, ami nincs lebetonozva, tehát a Duna és a szántóterületek is benne vannak. De ezek nélkül is a zöldfelületi intenzitás is 51 százalékos. A Radó Dezső Terv első változata még azt a célt tűzte ki, hogy az 1 főre jutó zöldterületeket 6-ről 7 négyzetméterre kell emelni. Akkor, 2020-ban ez még nagyon optimista felvetés volt, hiszen még számolni lehetett az Észak-csepeli parkkal, de mára már nem tartják reálisnak 226 hektárnyi növekedést – mondta el a főtájépítész.
Időközben az is tisztázódott, hogy nem a zöldterületi és zöldfelületi mennyiséggel van a probléma, hanem annak minőségével. (Aki keverné, hogy mi micsoda: a zöldTERÜLET egyenlő parkok, zöldFELÜLET egyenlő minden ami zölddel borított, mint a parkerdők, lakótelepi zöld, fasorok). Ez utóbbiből – zöldfelületből – Budapesten 38 négyzetméter/per fő van, és ebben még nincsenek benne a magán zöldterületek. Tehát nem a mennyiséggel, hanem az eloszlással és a minőséggel van a baj.
És azt is fontos kihangsúlyozni és pontosan látni, hogy mire van vagy lehet hatással egy Főváros által jóváhagyott akcióterv, és hol tud csak iránymutatással szolgálni. Nagyon fontosak a
- helyi természetvédelmi területek, ezek mérete az elmúlt öt évben 680-ról 1024 hektárra nőtt, és még van 800 hektár, amit le lehetne védeni.
- Ide tartoznak, saját hatáskörbe, a közlekedési területek a maguk 527 hektárjával,
- a 389 hektárnyi közpark,
- 379 hektárnyi temető (!!!),
- 309 hektárnyi erdő és 15 hektárnyi strand terület is
– nagyjából ezekkel tud gazdálkodni a főváros. Ami nem kevés, de összvárosi méretben mégiscsak egy kis szelete a teljes városi zöld tortának – hangsúlyozta ki a főtájépítész.
Az elkészült felülvizsgálat a már korábban az RDT oldalán bemutatott monitoring beszámolókra alapul, amelyekhez 2025. januárjának végéig fogadták a lakossági észrevételeket, vagyis a felülvizsgálati dokumentumok már ezen visszajelzések alapján készült el. A könnyebb kereshetőség kedvéért a beszámoló itt található, míg a mellékletei itt érhetőek el. Most ezt a felülvizsgált dokumentumot lehet véleményezni.
„Itt maximum irányt tudunk mutatni, példát, lobbizhatunk, egyeztethetünk, támogathatunk (ha éppen van miből), de sok múlik a tulajdonos hozzáállásán. Van jócskán az egyeztetési dokumentumban ilyen együttműködést feltételező elem is, de főként a saját tulajdonú és kezelésű területekre fókuszálunk, amelynek egyik új akcióterülete Rákosrendező.
Az egyeztetési anyag meg egyeztetési anyag. Véglegessé a közgyűlés teszi, de addig is bele lehet szólni. Május 15-ig várjuk az ezzel kapcsolatos véleményeket” – írta posztjában Bardóczi Sándor.
Ahogy a Radó Dezső Terv születési neve is mondja, ez nem csak fejlesztési hanem fenntartási terv is, azaz a tervek mellett például komolyan szembe kell néznie egy összeomló közterületi faállománnyal. A FŐKERT kimutatásai szerint 19 000 db fa ( a kezelt faállomány 15%-a!) van a közterületeken veszélyes közeli állapotban és további 40 ezer db (a kezelt állomány 40%-a!) 5-10 éven belül veszélyessé válik. A Budapesten ültetett faállományt a II. világháború után kezdték el elültetni, így mostanra érik el a 70-80 éves korukat, és ennyi városi évtized megviseli fákat. Mióta elültették őket sokkal több lett körülöttük a kábel, a vezeték, az autó, az ember és az aszfalt is, és még a klíma változásáról nem is beszéltünk. Lehet, hogy egy erdőben a tölgyek több száz évig boldogan élnek, a Nagykörúton erre nincs esélyük. A jelenlegi zöldfelület gazdálkodás keretében ezeket a fákat akkor kezdik el eltávolítani, amikor már nagyon sok probléma van velük és iszonyú sokba kerülnek – ekkor lecserélik egy egészséges fiatalra, amelyik lehetőleg kedvezőbb ültetési körülmények között kerül be a földbe.
A Radó Dezső Terv több akcióterületből épült fel.
- Az 1. a pesti városi parkokat foglalja magába, itt a főtájépítész elmondta, hogy a Népligettel szeretnének intenzíven elkezdeni foglalkozni és uniós forrásból 2029-ig az ütemterv első részét megvalósítani.
- A 2. második kiemelt terület egy új szereplő – Rákosrendező zöldfelületei, ahol ideiglenes hasznosítás mellett egy 25 hektáros közpark és a Rákos-patak menti és egy sugárirányú parkvárosi tengely is a fejlesztés része lesz.
- A 3. akcióterület a budai parktengelyt öleli fel, a Gellérthegy – Vérmező – Városmajor vonalon,
- a 4. terület pedig a külső budai parkok, a már folyamatban lévő megújuló Flóriánnal, az aquincumi és hosszúréti park tervével.
- Az 5. fontos helyszín a Duna menti zöldfolyosó, itt is a pesti alsó rakpart és Római part első sorban.
- A 6. a városi kisvízfolyások, a Rákos-patak menti szakaszok és Szilas-patak revitalizációja,
- a 7. a belvárosi területek érinti, a fontos sugárutak, mint az Andrássy, Rákóczi, Üllői és Nagykörút.
- A 8. akcióterület a városi erdőket öleli fel, mint a Terebesi parkerdő, a Farkaserdő, a Szépvölgyi erdő.
- Végül a 9. helyszín a természetközeli területek
- és a 10. a temetők, amikkel foglalkozik a RDT.
A felsorolt akcióterületek mellett két tematikus program is része a Radó Dezső tervnek. Az egyik a szivacsváros program, ami a csapadékvíz visszatartását vizsgálja és mutatja be városi környezetben, a másik pedig azok a nagysikerű lakossági pályázatok, amelyek keretében belvárosi udvarzöldítésre (Égig érő fű), lakótelepi zöldítésre és kertvárosi gyümölcsfákra lehetett pályázni.
Persze a teljes dokumentum ennél sokkal komplexebb és részletesebb, de véleményezésre fel, elég, ha mindenki csak az általa ismert helyekre pillant rá, és mondja el véleményét.