A Főpolgármesteri Hivatal elvégezte az öt fővárosi cég vezérigazgatói tisztségére benyújtott pályázatok formai áttekintését és Karácsony Gergely felkérte a Tulajdonosi Bizottság, valamint a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság tagjait, hogy hallgassák meg, és tegyenek javaslatokat a fővárosi céget vezetőinek személyére.
Összesen több mint negyven pályázat érkezett a fővárosi cégvezetők vezetői posztjaira a március 31-i jelentkezési határidőig – írta a Magyar Hang, miután megkeresésükre a Főpolgármesteri Hivatal Sajtókapcsolati Csoportja tájékoztatást adott a részletekről. Az alábbi cégek vezetői posztjára lehetett pályázni:
- Budapesti Közlekedési Központ (BKK),
- Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV),
- Budapesti Közművek (BKM),
- Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK),
- Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt. (BFGYH).
A Főpolgármesteri Hivatal elvégezte a benyújtott pályázatok formai áttekintését. Annak megítélése, hogy az egyes pályázók megfelelnek-e a pályázati kiírásban megfogalmazott tartalmi feltételeknek, az érdemi elbírálásra tartozó kérdés. Karácsony Gergely felkérte a Tulajdonosi Bizottság, valamint a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság tagjait, hogy bíráló bizottságként segítsék elő, hogy a főpolgármester az Mötv.-ben biztosított kizárólagos javaslattételi jogával tehessen személyi javaslatot a Fővárosi Közgyűlés számára.
A bíráló bizottság elnökének Orbán Árpádot, a Tulajdonosi Bizottság tiszás elnökét kérte fel a főpolgármester. A Tulajdonosi Bizottság első körben a pályázatok anonim értékelését tartotta szükségesnek, így a benyújtott vállalatstratégiákat ilyen formában bocsátotta a bíráló bizottság tagjai rendelkezésére a Főpolgármesteri Hivatal, átadta a pályázati anyagokat és az egyes pályázók pályázati feltételeknek való megfeleléséről szóló előzetes értékelést is.
A főpolgármester felkérte a bíráló bizottságot, hogy
az arra alkalmasnak tartott pályázókat személyesen is hallgassa meg,
ennek alapján tegyen indokolással ellátott javaslatot a főpolgármester számára, valamint arra is felkérte a bizottságot, hogy biztosítsa az ülésein az adott gazdasági társaság munkavállalói reprezentatív szakszervezeteit képviselő személy tanácskozási joggal való jelenlétét.
A Mötv. szabályozási logikája alapján azt a személyt lehet a bíráló bizottság javaslatának tekinteni, aki mögött a bíráló bizottság tagjainak több mint fele támogató szavazata felsorakozik. A Magyar Hang úgy tudja, hogy minden jelenlegi cégvezető újrázna, vagyis mindannyian a pályázók között vannak.
A pályázatokat csak nem mindennapi csatározások után írták ki. Karácsony Gergely ugyan már 2024 szeptemberében javaslatot tett arra, hogy a fővárosi cégek vezetőit nyílt pályázaton válasszák ki, hozzátéve, hogy csak a közgyűlésbeli frakciókkal való egyeztetés után tenné meg a Fővárosi Közgyűlésnek a személyi javaslatait. A bejelentésére reagálva Vitézy Dávid elmondta, hogy a pályáztatás a jelenlegi formájában szerinte csak látványpékség, Magyar Péter pedig azt írta, szeretné, hogy „az eddigi urambátyám kinevezési rendszer megszűnjön a fővárosban”.
A decemberi közgyűlésen aztán Karácsony a 2025-ös költségvetés elfogadásáért cserébe belement, hogy radikálisan bővítsék a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét a cégek működésével kapcsolatosan, azaz újra előterjesztette azt a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ), amiben
a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga is átkerül a közgyűléshez.
A következő, 2025 januári közgyűlésen viszont levették a napirendről a pályázattal kapcsolatos javaslatot, mert mint Karácsony fogalmazott, a Tulajdonosi Bizottság nem végezte el az ezzel kapcsolatos munkát: a javaslat nem csak átgondolatlan volt, de számos jogi és politikai probléma is felmerült vele kapcsolatban, utóbbira példa, hogy a pályázat kiírása kapcsán megemelték volna a cégvezetők fizetését, ami ebben a költségvetési helyzetben szerinte nem biztos, hogy ez támogatható. A javaslatot a Fidesz, a DK, sőt a kutyapártos Kovács is aggályosnak találta, egyedül Vitézy vette védelmébe. A januári közgyűlés emiatt elég sajátosan alakult, a tiszás képviselők hol kivonultak, hol visszajöttek, hol szavaztak, hol nem szavaztak.
A BKM vezérigazgatói tisztségére tizenketten jelentkeztek. A BKM Nonprofit Zrt. 2021. szeptember 1-vel alakult meg a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat döntésének megfelelően. A cég az európai városüzemeltetésben széles körben elterjedt és bevált úgynevezett Stadtwerke-modell szerint kezdte meg működését. Az új fővárosi közműcégben a gazdasági hatékonyságnövelés és a fenntartható működés céljával egyesült a FŐTÁV Nonprofit Zrt., az FKF Nonprofit Zrt., a FŐKERT Nonprofit Zrt, a BTI Nonprofit Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Nonprofit Kft. A 2024. IV. negyedév adatai szerint a cégnél átlagosan több mint 3200-an dolgoznak.
A BKK vezérigazgatói tisztségére heten jelentkeztek. A céget még 2010-ben hozták létre a Fővárosi Önkormányzat komplex szemléletű, integrált közlekedésszervező és közlekedésszakmai kompetenciaközpontjaként, kiemelt feladatuk a budapesti közlekedés működtetése és folyamatos fejlesztése, emellett olyan jelentős fővárosi beruházásokat valósítanak meg, mint a Lánchíd vagy a Blaha Lujza tér felújítása.
Az utasforgalmat egy nap alatt megközelítőleg 1600 jármű, illetve a budapesti közösségi közlekedést irányító és szervező 13 ezer dolgozó szolgálja ki, amiből a BKK közvetlen kötelékében 1500-an végzik a munkájukat.
A BKV vezérigazgatói tisztségére hatan jelentkeztek. A BKV Zrt. a BKK Zrt.-vel közszolgáltatási szerződésben álló közlekedési szolgáltató, ami a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően az utasok számára személyszállítási szolgáltatást nyújt. A társaság tehát a több mint 9 600 munkavállalójának együttes munkájával Budapest meghatározó közösségi közlekedési szolgáltatója.
Ahogy az Énbudapestem többször is megírtuk,
a főváros legnagyobb kiadása évente a közösségi közlekedés finanszírozása;
ez 2024-ben 160 milliárd forint volt, 2025-ben pedig 169 milliárddal terveznek.
A BFVK vezérigazgatói tisztségére nyolc, míg a BGYH vezérigazgatói tisztségére tíz pályázat érkezett. Az előbbi főbb tevékenységei közé tartozik a fővárosi önkormányzati és saját tulajdonú ingatlanok hasznosítása (bérbeadás és értékesítés) és üzemeltetése, a fővárosi önkormányzati ingatlanfejlesztési beruházások előkészítése, lebonyolítása, valamint Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedések kezelése.
A BGYH története a 17. századig nyúlik vissza, amikor is a Rudas Fürdő városi tulajdonba került. Mára Budapest történelmi gyógyfürdőit, a Gellértet, a Királyt, a Lukácsot, a Rudast, a Széchenyit és Palatinust üzemeltetik, illetve hozzájuk tartozik a Csillaghegyi, a Dandár és a Pesterzsébeti Jódos-Sós Fürdő is, valamit a Pünkösdfürdői és a Római strand is.