Miután a januári közgyűlés megszavazta, hogy Budapest, élve a Budapesti Közművek (BKM) elővásárlási jogával, megveszi Rákosrendező 85 hektáros területét, februárban a terület birtokbavételét követő feladatokról is tárgyal és vitázik.
Budapest 2025. január 31-én a közgyűlés döntése után megtette a rákosrendezői ingatlanokkal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatot – az államnak a kézhezvételt követően 30 napja van erre reagálni. Azonban a magyar állam képviseletében eljáró MNV részéről mindeddig arról sem kapott tájékoztatást a BKM, hogy a szintén elővásárlási joggal rendelkező STOCKTON Zrt. az elővásárlási jogáról lemondott-e, illetve lejárt-e az elővásárlási jog gyakorlására szabott, a vételi ajánlat közlésétől (az MNV levelének kézhezvételétől) számított harmincnapos határidő.
A birtokbavételt követő feladatokról szól Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztése, amit 2025. február 26-án, szerdán tárgyalhat a Fővárosi Közgyűlés, annak ellenére, hogy az előterjesztést tárgyalta február 24-én a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülése is, ahol a jelenlévők négy igen, egy nem és négy tartózkodással úgy szavaztak, hogy a bizottság nem támogatja a Rákosrendezőről szóló előterjesztés közgyűlés általi elfogadását.
Az előterjesztés lefekteti a későbbi beruházásra vonatkozó alapelveket, kiemelve, hogy a terület fejlesztése során a budapestiek érdekének kell az elsőnek lennie, megelőzve mindenfajta befektetői érdeket. Figyelembe véve a korábban elkészült terveket és tanulmányokat, a 85 hektáros területen épülő városrésznek választ kell adnia a közös jövőnket érintő legfontosabb kihívásokra. Az urbanisztikai feladatok taglalásánál az előterjesztés kimondja, hogy a Fővárosi Önkormányzat a rendszerváltás óta nem szembesült ilyen léptékű és összetettségű városfejlesztési feladattal, a terület fejlesztése hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, amely kedvező esetben is 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljeskörű megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe. A projekt kiemelt jelentőségére figyelemmel különösen fontos, hogy a Fővárosi Önkormányzat szervei (Közgyűlés, feladatkörrel rendelkező bizottság, főpolgármester) a hatáskörükhöz igazodó szoros irányítást gyakoroljanak a projekt felett.
A Rákosrendezővel kapcsolatos első és legfontosabb feladat a mestertervre vonatkozó nyílt urbanisztikai tervpályázat előkészítése és lebonyolítása – erről a közgyűlést megelőző, Kiss Ambrus tartotta háttérbeszélgetésen is azt mondta, amit itt megerősített, hogy a júniusi közgyűlésre szeretnék elkészíteni.
Az adásvételi szerződés számos, kulcsfontosságú kérdést az eladó és a vevő külön megállapodására utalt, ebben az előterjesztés alapján Budapest főpolgármestere azt az álláspontot képviseli, hogy ami járt az arab befektetőknek, az megilleti a budapestieket is. A használati megállapodás megkötése után az adásvételi szerződés szerint a mellékletben szereplő vázrajzot alapján használati megállapodást kell kötni a MÁV-val, hogy a vasúti üzemi területeket milyen jogcímen és milyen feltételek mellett használhatja a továbbiakban. Ezen túlmenően az adásvételi szerződés szerint a későbbi állami közlekedési beruházásokhoz szükséges területet az állam vissza fogja vásárolni – mondta el Kiss Ambrus főigazgató a hétfői bizottsági ülésen.
Azt mindenki tudja, hogy a terület jócskán szennyezett állapotban fog a fővároshoz kerülni, ezekkel kapcsolatban az első feladat, hogy a tényfeltárási dokumentációt az állam átadja a fővárosnak. Ennek ismeretében a terület megtisztítása során a felhalmozott hulladékok sorsa is többféle lehet. A kommunális hulladékot a Budapesti Közművek elszállítja és ártalmatlanítja, addig az ismert eredetű hulladékhalmok – mint a MÁV által lerakott vasútépítési anyagok és az egykori, leégett Budapest Sportcsarnok két évtizede ide lepakolt törmeléke – esetében következetesen érvényesíteni szükséges a „szennyező fizet” elvet.
A Rákosrendezőre vonatkozó adásvételi szerződés szerint a Magyar Állam vállalja a projekt megvalósítása érdekében bármilyen építésügyi előírás, valamint bármilyen egyéb hazai jogszabály módosítását, ráadásul ezeknek a jogszabályoknak az elfogadása a második vételárrészlet kifizetésének az előfeltétele is. Ez a feltétel lehetőséget kínál a Fővárosi Önkormányzat számára a beruházás optimális jogszabályi környezetének megteremtésére, mind közigazgatási, mind műszaki-építésjogi szempontból.
Az előterjesztés kapcsán Balogh Balázs tiszás képviselő tett fel kérdést arra vonatkozóan, hogy a Városháza milyen szervezeti struktúrában gondolja a lebonyolítást, a BKM kezében maradna vagy esetleg egy projektcég jönne létre? Kiss Ambrus válaszában úgy fogalmazott, hogy a terület tulajdonosa a BKM (lesz), az előkészítés fázisához tartozó minden munkarész a BKM szervezeti keretén belül lenne, de a döntéseket a Fővárosi Közgyűlés hozná meg, nélkülük stratégiai döntések nem is tudnak megszületni.
A részletes előterjesztés itt érhető el, a hétfői Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság ülését pedig az alábbi linken lehet videón megnézi.